Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-19 / 15. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUAR 19., KEDD HÍREK Családi házakba költöznek SZILVÁSVÁRAD Új életet kezde­nek a Bélapátfalvai Fogyaté­kosok Otthona lakói, akiknek a költözése a napokban elkez­dődött. Az intézményt fenntar­tó Szociális és Gyermekvédel­mi Főigazgatóság európai uni­ós forrásból megvalósított be­ruházásának köszönhetően 150 személy az önállóbb élet­re alkalmas közösségekben lakhat Bélapátfalván és a kör­nyező településeken. Az egyik szilvásváradi házban kilencen már elkezdték az új életüket. A költözéskor köszöntötte őket Szaniszló László, a település polgármestere és Sinka Zsolt, a Szociális és Gyermekvédel­mi Főigazgatóság Heves Me­gyei Kirendeltségének igazga­tója. S. S. Rendelőkre költöttek ERDŐTELEK Megújultak a telepü­lésen a gyermek- és felnőttor­vosi rendelők abból a közel 28 millió forintból, amelyet az ön- kormányzat pályázaton nyert egy uniós programban. A Fő ut­cai orvosi rendelőn, illetve az Érsor úti gyermekorvosi bázi­son az elmúlt hónapokban a nyílászárók cseréjét végezték el, valamint az energetikai pro­jektek általános követelménye­inek megfelelően megtörtént a hőszigetelés is. S. S. Izraeli nagykövet a Comenius Karon EGíR Az Eszterházy Károly Fő­iskola sárospataki Comeni­us Karán is látogatást tett Bor­sod megyei kőrútján a napok­ban lián Mór, Izrael Állam rend­kívüli és meghatalmazott ma­gyarországi nagykövete. Prog­ramjának részeként megjelent a „Pápák Izraelben” című kiállí­tás megnyitóján ahol dr. Liptai Kálmán, az EKF rektora köszön­tötte az egybegyűlteket. A rekto­ri köszöntőt követően a nagykö­vet a vallások egymáshoz köze­ledésének aktuális kérdéseiről beszélt. S. S. Fél év múlva talán többet tudunk a recski érckincs körüli tervekről Nem tudni, mi lesz a bányával Újranyitják vagy sem a recs­ki ércbányát? Hetek óta ez fog­lalkoztatja a helyieket és a kör­nyékbelieket is. A témával kap­csolatos írásainkra és kérdé­seinkre megérkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vála­sza is. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu RECSK Január 8-án az alábbi kér­déseket juttattuk el a recski érc­bánya tervezett újranyitásával kapcsolatban a Magyar nemze­ti Vagyonkezelő Zrt.-nek: „A ja­nuár 4-i Közbeszerzési Értesítő­ből derült ki, hogy az Önök meg­bízásából, a KPMG Tanácsadó Kft. nettó kétszázmillió forintért, brut­tó 254 millióért végezheti a Recs­ki ércbánya újranyitásának elő­készítésével kapcsolatos munkát. Az általunk megkérdezett szak­értők, akik évtizedekig dolgoz­tak a recski bánya vezetőiként, túlárazottnak vélik a tanulmány készítését, mivel korábban szá­mos, részletes hasonló tartalmú dokumentum született a terve­zett értékesítés kapcsán. Szeret­nénk megkérdezni, hogy figye­lembe vették-e az elmúlt évek so­rán elkészült ilyen tartalmú mun­kákat, illetve mi indokolja a 254 millió forintos költséget? Segítsé­gükben bízva arra is választ vár­nánk, mi indokolja azt, hogy dec. 23-án 72,5 millió forintért arra kö­tött szerződést a Nitrokémia Kör­nyezetvédelmi Tanácsadó Szolgál­tató Zrt. az egri Kontúrkő Bt.-vel, hogy végezzék el a műszaki teen­dőket a Gyöngyösoroszi és a Recs­ki Ércbánya végleges bezárására. Akkor most értékesíteni vagy be­záratni szeretnék a bányát?” Kérdéseinkre megérkezett az ominózus pályázatokat kiíró, és elbíráló Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hivatalos válasza, amit ezú­ton szó szerint adunk közzé: „A recski bányatérség jelen­leg két bányatelekre - Recsk I. és Recsk II. - osztható fel. Ezen te­rületek geológiai és környezetvé­delmi szempontból összefüggnek. A Recsk I. bányatelken több mint 100 éve kezdődött az ércek és fé­mek kitermelése és hasznosítása. Itt a korabeli technológiákkal elér­hető készletek kimerültek, így fel­hagytak a bányaműveléssel. A bá­nyajáratok szakszerű bezárása és a bányászati tevékenység követ­keztében kialakult környezeti kár felszámolása ugyanakkor nem történt meg. A Recsk II. bányatelken az 1960-as években kutatási céllal mélyszinti feltáró fúrások kez­dődtek, amelyek eredményeként az 1970-es évektől földalatti kuta­tások folytak. A kor technológiájá­val az akkori gazdasági körülmé­nyek között a kitermelés nem le­hetett gazdaságos, ezért a Magyar Állam 1990-ben elrendelte a mély­szinti bányatérség tartós szünetel­tetését. A Recsk II. területet érin­tő közvetlen környezeti kárt fel­számolták, azonban a Recsk I. te­rülettel összefüggő közvetett kör­nyezeti károk jelenleg is szennye­zik a területet. Jelenleg a Recsk I. bányatelek közvetlen és közvetett környeze­ti káraival kapcsolatosan - több lépcsőben - kármentesítési fo­lyamat zajlik, amely a nyitott bá­nyaüregek feltárását és szakszerű „bezárását”, valamint a felszíni és felszín alatti szennyezések felszá­molását tartalmazza. A Nitroké­mia Zrt. által kiírt pályázat ezen feladatok ellátáshoz kapcsolódik. A Nitrokémia Zrt. - mint bánya- vállalkozó - a gyöngyösoroszi és recski bányatérségek bányabezá­rási munkáival kapcsolatos fele­lős műszaki vezetői tevékenység elvégzésére kötött szerződést, 2+2 éves időtartamra. A tárgyi közbe­szerzési eljárást tehát nem azért kellett lefolytatni, mert most szü­letett volna döntés a bánya bezárá­sáról, hanem mert a korábbi fele­lős műszaki vezetésre szóló szer­ződés lejárt. A konkrét szerződés megkö­tését és a felelős műszaki veze­tő megbízását a bányavállalko­zóra vonatkozó jogszabályi köte­lezettség indokolja, függetlenül a bányatérségekkel kapcsolatos cé­loktól. A Recsk II. bányatelek mély­szinti ércvagyona hasznosítá­sának céljából az elmúlt évtize­dekben nagyon sok tanulmány és szakértői anyag készült, azon­ban a Magyar Állam hasznosítá­si célkitűzései - a területet érin­tő közvetett és közvetlen szennye­zés kármentesítésének befejezet- lensége, továbbá egy nemzetkö­zi szinten elfogadott, magyar és nemzetközi befektetők által ér­telmezhető, egységes ásványva­gyon értékelés hiánya, valamint egy minden területet érintő, kor­Kíváncsiak a kész tanulmányra Nagy Sándor, Recsk polgármes­tere örülne a munkahelyterem­tésnek, de érdekli az is, hogy van-e ennek realitása. Tegnap érdeklődésünkre elmondta: tu­domása szerint a KPMG féléves határidőt kapott a tanulmány elkészítésére, aminek ered­ményét mindenképpen kikéri majd az önkormányzat. A jobbi­kos községvezető úgy fogalma­zott, hogy a vezetése alatt álló önkormányzat szeretne tisztán látni az állami pénzek elkölté­sében. A kész tanulmányt a bá­nyát jól ismerő szakemberek segítségével tekintenék át. Ek­kor derül ki az is, hogy reális volt-e a 254 millió forintos meg­bízás. mányzati döntés-előkészítő tanuk mány hiányában - eddig nem va­lósultak meg. Ezen összefoglaló anyag lét­rehozásának érdekében a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a „Recsk I. - rézérc és a Recsk II. - nemes- és színesfémére védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit vizsgá­ló megvalósíthatósági tanulmány készítése” tárgyú, uniós értékha­tárt elérő gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás lefolytatá­sáról döntött. A szerződéses ár a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően alakult ki. A közbeszer­zési eljárás nyertesével - KPMG Tanácsadó Kft.-vel - a szerződést megkötötte, a döntés-előkészítő anyag megvalósítása folyamatban van. A tanulmány készítése során megrendelői elvárás a korábbi is­meretanyag felhasználása.” Gagyi Pálffy András, az Orszá­gos Magyar Bányászati Kohásza­ti Egyesület elnöke lapunknak korábban elmondta, szerinte há­rom éve érthetőbb lett volna fog­lalkozni a recski ércvagyonnal, mert akkor 10 ezer USD (ameri­kai dollár) volt a réz tonnájának világpiaci ára, míg jelenleg ez „csupán” 5-6 ezer USD. Vélemé­nye szerint a kitermelés beindí­tásához legalább 500 millió eurót kellene befektetni, mivel az érc értékesítésének nem sok értelme van, építeni kell feldolgozót is ha­sonló összegért. éms&mPBMí'Ww w smm A huiladekgazdalkodassal kapcsolatban tartottak szakmai tanácskozást a Világos Kert Ala­pítvány szervezésében a Mátra Honvéd Kaszinó­ban hétfőn. A worksop témája a gazdaságos hulla­dékkezelés, az újrahasznosítás, valamint a szelektív gyűjtés előnyei volt. A bevezető előadást követően a résztvevők megtekintették az újrahasznosított anya­gokból készült, Ökopoly elnevezésű kiállítást is. S. S. Megkérdeztük: Ön szerint állítsák vissza a sorkatonaságot? JÁSZAI MARTIN (21), GYÖNGYÖS: - Én úgy gondolom, hogy nagyon ne­veletlenek a mai 16-18 éves fia­talok, viszont abban is biztos va­gyok, hogy nem a sorkatonaság visszaállítása a legjobb módja a megnevelésüknek. Szerintem a digitális világ miatt változtak meg a szokásaik. Ebben a korban inkább a szülői figyelemre és ar­ra a fegyelmezésre lenne szüksé­gük, amit nekik kellene megad­niuk. RÁKSI DÁNIEL (21), MEZÖBERÉNY: - Nem feltétlenül szükségszerű a sorkatonaság visszaállítása, én viszont támogatnám. Ahogy apá­ink, nagyapáink meséjéből kide­rült, ott elég nagy fegyelmet és egyéb hasznos dolgot megtanítot­tak nekik, amit aztán az élet min­den területén tudtak kamatoztat­ni, hasznosítani. Ezek olyan dol­gok, amelyeket nem lehet megta­nulni nélküle: ott rá voltak erre kényszerítve, de előnyükre vált. FÜLÖP ANETT (21), DEBRECEN: - Sze­rintem úgy visszaállítani, ahogy régen volt, nem feltétlenül len­ne jó, azt gondolom nem véletle­nül szüntették meg. Sokszor én is úgy látom, hogy lehet, hogy nem ártana, mert a mai fiatalság egy részére ráférne, hogy rendbe szedjék őket: tiszteletet kellene tanulniuk. Kötelezővé tenni nem lenne célszerű, önkéntes alapon viszont nem működne, meg kell találni a középutat. GEMBICZKI KRISTÓF (20), MATRATERE- NY& - Van egy-két ember, akire szerintem ráférne a sorkatona­ság. Vannak olyan ismerőseim, akik tartalékosok már voltak, il­letve a családunkban is van kato­na, édesanyám pedig rendőr. Én már nem voltam katona, tartalé­kosnak sem jelentkeztem, pedig tervbe volt véve, de egyelőre más irányt vett az életem. Én abszolút úgy látom, hogy a fiatalok előnyé­re válna, ha visszaállítanák. Szabad is meg nem is az egri tánctanár EGER Az Sz. A. és tizenkilenc társa ellen költségvetési csalás bűntet­te és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a mút hé­ten az Egri Törvényszék két tár­gyalási napot tartott, az eddig le­folytatott bizonyítást ismételte meg - tudtuk meg dr. Snellenper- ger Judittól, a törvényszék sajtó- szóvivőjétől. Erre a procedúrára az ülnökök személyének változá­sa miatt volt szükség. A tárgyalás április 12. és 14. között három napon át tanúk ki­hallgatásával folytatódik. A szó­vivő közlése szerint a törvény­szék Sz. A.elsőrendű vádlott elő­zetes letartóztatását a tárgyalást megelőzően meghozott határoza­tával - a büntetőeljárás időtarta­mára is figyelemmel - megszün­tette, és a vádlottal szemben há­zi őrizetet rendelt el. A végzés azonban nem emelkedett jog­erőre, mert az ügyész az előze­tes letartóztatás fenntartása ér­dekében fellebbezést nyújtott be. Az elsőrendű vádlott azonban to­vábbra is fogvatartásban marad, hiszen az Egri Járásbíróságon a tiltott pornográf felvétellel visz- szaélés bűntette miatt folyamat­ban lévő másik büntetőügyében korábban Sz. A. előzetes letartóz­tatását rendelte el, így jelenleg a terhelt az abban az ügyben elren­delt előzetes letartóztatását tölti. Utóbbi ügyben a járásbíróság ja­nuár hó 22-én és 27-én tart tár­gyalást. S. S. w l i I > t

Next

/
Oldalképek
Tartalom