Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-16 / 13. szám

14 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 16., SZOMBAT Három pedagógus Sok közös tulajdonságuk mellett életútjuk is hasonló: egy egye­temre jártak, mindketten egy-egy fontos megyeszékhelyi intézmény vezetői voltak, sőt, egyetlen gyer­mekük is tanár lett. A Petercsák családnál jártunk. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com f Az otthonukban találko­zunk, szívélyes fogadtatásban ré­szesülünk. A szülők várnak min­ket, Balázs fiuk sajnos nem tud részt venni a randevúnkon, de sok szó esik róla is. Márta és Ti­vadar házába lépve, ami először szembetűnik, egy mini könyv­tár, számos szakirodalommal. A tekintetet azonnal megragadja a fekete háttérből kiaranyló „Heves megye népművészete” betűsor: a polcon a családfő egyik saját szer­kesztésű munkáját láthatjuk, de akad itt több hasonló kötet is. No de, kezdjük az elejéről: ho­gyan ismerkedett meg a pár?- Mindketten Borsod-Aba- új-Zemplén megyeiek vagyunk, Márti Ózdon nőtt fel, én pedig a Sátoraljaújhely közelében talál­ható Hegyközben. Ő is, és én is a Debreceni Egyetemre jártunk, s volt egy közös szakunk: Már­ti történelem-orosz, én történe­lem-néprajz, népművelés diplo­mát szereztem. Két szép közös egyetemi év után ’73-ban háza­sodtunk össze - em­líti Tivadar. Kíváncsi­Fejlesztések a várban, a gimnáziumban Petercsák Tivadar vezetése alatt egyebek között az egri várban bemutatták a középkori keresz­telőegyházat, felújították a Do­bó-bástyát. A '90-es években vártáborokat szerveztek, elkez­dődött a hagyománnyá vált vég­vári vigasságok megrendezése. Az intézményt többször kitüntet­ték: 2002-ben az év múzeuma, ak vagyunk a házaspár tagjainak karrierjére, így hát a Dobó István Vármúzeum volt igazgatója dió­héjban megosztja velünk hosszú pályafutásának történetét.- Várból indult a pályám, s ott is fejeződött be. Az első munkahe­lyem a sárospataki Rákóczi Mú­zeum volt, ezután Szerencsre ke­rültünk, ahol a Zempléni Múze­um vezetője lettem. Balázs ’80- ban született meg, egyéves volt, amikor Egerbe költöztünk, s el­kezdtem a Dobó István Vármúze­umban dolgozni, ’89-től igazgató­ként - vázolja fel a közelmúltat a néprajzkutató.- Egy évig GYES-en voltam, 1982-ben lettem a Dobó István Gimnázium orosz-történelem szakos tanára - veszi át a szót Márta.- Sok párhuzam van az éle­tünkben, egyebek között az, hogy mindketten Dobó nevét viselő in­tézmény vezetői voltunk - moso­lyog I hadar, felesége pedig arról beszél, hogy a mai na­pig közel áll a szívéhez a 2008-ban vendégbarát múzeum lett. Petercsák Tivadarné igazga­tói tevékenysége alatt fontosnak tartotta a nyelvoktatást, amely ma is magas szintű az iskolá­ban. A ’90-es évek legnagyobb eredményeként újraindították a 8 osztályos képzést, amely ak­koriban rendkívül népszerű volt a városban. megfogott az iskola gyönyö­rű barokk homlokzata. Először történelmet és oroszt tanítot­tam, s a rendszerváltozás évé­ben lettem igazgató-helyettes. Egy esztendővel később már én vezettem az iskolát - emlék­szik vissza a volt intézmény- vezető, majd hozzáteszi: - Azt, hogy igazgató lettem, pályamó­dosításként éltem meg, hiszen a vezetéshez új ismeretekre volt szükség. Három ciklusban - 15 évig - voltam igazgató, s köz­ben történelmet is tanítottam. Negyedik alkalommal már nem pályáztam újra. Úgy éreztem, sikerült elérnem azokat a célo­kat, amelyeket mint vezető, ki­tűztem magam elé, s tanítással kívántam befejezni a pályámat. Nyugdíjba vonulásom előtt tör­ténelmet oktattam még öt évig.- Balázzsal együtt három pe­dagógus van a családban - eme­li ki Tivadar.- A fiunk 2005-ben kezdett el angoltanárként dolgozni - a mai nevén - az Andrássy György Ka­tolikus Közgazdasági Középisko­lában. A tanári pálya az ő dönté­se volt, mi pedig támogattuk el­határozását. Egyébként hozzám is közel áll az oktatás. Az egri főiskolán 2014-ig néprajzot és a kulturális örökséghez kapcsoló­dó tárgyakat tanítottam, az utób­bi években egyetemi tanárként. Emellett mindig is fontos volt szá­momra a kutatómunka. A dolgo­zószobánkban két íróasztal van, így gyakran meg tudom osztani Mártival, ha valami érdekesség­re bukkanok. A kutatás egyben a hobbim is, ez vitathatatlan - jegy­zi meg a kutató. A házaspár nemcsak részese a kultúra fejlesztésének, de szí­vesen járnak különböző progra­mokra:- Szeretjük a kiállításokat, a zenei rendezvényeket, s a szín­házi előadásokat Egerben. Sokat utaztunk, amíg Balázs fel nem nőtt, szívesen pihentünk együtt mediterrán tájakon. Manapság ketten utazgatunk: az utóbbi évek emlékezetes kulturális él­ménye volt számunkra Isztam­bul és Izrael. De legalább ennyi­re szeretjük a Balatont is, ahol egyre több időt töltünk - mesé­li Márta. Tivadartól azt is meg­számára fontos, hogy# a* Fertály meste- éstület tagjaként tevékeny kedhet a városért. giainazium.TpP& M ■Első pillantásra Foto : Korsós Viktor SfUÚC /mill Aft 1 VILÁGUNK A hét épülete: a káprázatos református templom Érdekes épületet látott? EGER A hangulatos Deák Ferenc ut­cán sétálva, neobarokk épületeket megtekintve, Patkós Attila vallás- történész, református presbiter ide­genvezetésével sétáltunk el az olta­lomházig. A szakember elmondta, Eger az egyik központja a magyar reformációnak. Mint megtudtuk, Bornemissza Gergely, Varkoch Ta­más és Perényi Péter is reformátu­sok voltak, s Egerben 1860-tól nö­vekedett meg a protestánsok szá­ma. A Deák Ferenc utca 56. alatt található imaház hazánk egyetlen­egy neobarokk temploma, ame­lyet 1930-ban építettek - mond­ta el a presbiter, aki hozzátette: az Hazánk egyetlen neobarokk ■ temploma Egerben található.! épületen jól láthatóak a neobarokk díszítőelemei, a G-csiga és a fésűs kagyló. Az imaházig tíz lépcső vezet, a val­lástörténész tudatta: a lépcsősor a „Menjünk fel a Sión hegyére!" gon­dolatmenetre, míg a tíz lépcsőfok a Tízparancsolatra utal. Az épület te­tején, református templom lévén, nem kereszt látható, hanem betle­hemi csillag. A szakember közölte, ez azért jelentős, mert a betlehemi csillag Krisztushoz vezeti a népet. Az imaház tetején a „Dicsőség Is­tennek” (unitárius köszönés) felirat ötlik szembe, illetve az áldásosztó terasz. V. M. A HÉT KÉRDÉSE Miért létfontosságú a D-vitamin? Meglepő eredményre jutottak Gyöngyösön, ahol egy több he­tes komplex egészségügyi szűrő- vizsgálat eredményeként az de­rült ki, hogy 100 emberből 76 D-vitamin-hiányos. Legalábbis ezt tartalmazza programban résztvevő háziorvosok megálla­pítása. A D-vitamin-szűréshez szükséges vérvételeket decem­berben végezték el. A háziorvo­sok munkájuk során nap mint nap tapasztalják, hogy a páci­ensek nagy részénél problémát okoz a D-vitamin-hiány. Gyön­gyösön például arra jutottak, hogy a 20 év alatti korosztálynál 100 százalékos százalékos volt a D-vitamin-hiány. Lapunk állandó tanácsadóját, dr. Kristofori György, siroki háziorvost arról kérdeztük, milyen következ­ményei lehetnek a D-vitamin-sze- génységnek, s hogy mit tehetünk a pótlás érdekében. Elmondta, a felnőtteknek na­ponta már 2-3 ezer nemzetközi egységnyi, (NE) D-vitamint java­solnak az orvosok. Ugyanis D-vi- taminra van szüksége a csonto­zatunknak, a fogainknak, de a krónikus betegségekben, cukor- betegségben, magas vérnyomás betegségben, gyomorbetegség­ben szenvedőknek is alapvita­minja kellene, hogy legyen a D- vitamin. A várandós édesanyáknak lét- fontosságú a szedése, mivel fan­Dr. Kristorfori György tasztikus immunerősítő hatása van, és számos betegség meg­előzhető, kivédhető rendszeres szedésével. A csecsemőknek, kisgyermekeknek is ajánlott a napi ezer NE D-vitamin-pótlás. Átéli hónapokban a kedélyálla­potunkat is jelentősen befolyá­solhatja a szedése. Mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, érde­mes étkezés közben bevenni. Az influenzás időszakokban ugyan­csak elengedhetetlen a pótlása. Arra kérdésre, hogy mi az oka an­nak, hogy a köztudatban nem ter­jedt el e létfontosságú vitamin pót­lása, úgy válaszolt, hogy viszonylag újkeletű (3-4 éves) kutatásokkal alátámasztott ismeret, hogy en­nek pótlására szinte mindenkinek szüksége van, mert megléte elen­gedhetetlen az életfunkcióink ese­tében. B. K. t « t r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom