Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-07 / 5. szám

2016. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Hatalmas volt az érdeklődés az Egri ||S Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Láto­gatóközpont szerdai megnyitóünnepségén Galéria: HEOL.hu MEGYEI KÖRKÉP 3 Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu N égy településen - Recsk, Abasár, Hort, Tarnalelész - mer­tek nagyot álmodni tavaly, amikor benyújtották várossá nyilvánítási pályázatukat a kormányhivatalhoz. Úgy gon­dolták, ha legutóbb a néhány ezres lélekszámú Gyöngyöspata, Verpelét is elnyerte a címet, miért is ne lehetne nekik is több esé­lyük a boldogulásra, Nem kevés pénzt áldoztak a vaskos dokumentumokra, s vala- hányan meg voltak arról győződve, hogy megilleti Ókét a rang és ez ezzel járó gyarapodás reménye. Érthetően nagyot néztek, amikor március végén a kor­mány rendeletben, visszame­nőleges hatállyal szigorított a szabályokon. Az új feltéte­lül szabott tízezres lélekszám, a saját rendőrparancsnokság, a tanuszoda, illetve sportcsarnok megléte hirtelen megugorhatatlan kritériumrendszerré változott. De nemcsak a megyénkbeli, hanem a 23 hazai település előtt is. Nem véletlen, hogy a köztársasági elnök egy kérvényre se adta ál­dását, így nem avattunk egyetlen új várost sem az elmúlt évben. Hogy mi inspirálta a döntéshozókat, hogy ilyen mértékben, s rá­adásul visszamenőleg szigorítsanak a várossá nyilvánítás feltétele­in, nem tudjuk, legfejjebb találgathatunk. Úgy tűnik, a kormány ném szeretne több magyar várost, s legfőképp ódzkodik az ezzel járó plusz kiadásoktól. Ezzel nem is lenne olyan nagy baj, ha például már ja­nuárban közölték volna az aspiránsokkal. Az új szabályok ismereté­ben ugyanis nem áldoztak volna se pénzt, se energiát az előkészüle­tekre. Rendeletmódosítás ide, új regulák oda, a négyből ketten (Hort, Tarnalelesz) idén is nekirugaszkodnak és pályáznak. Suta vicc jutott eszembe a helyzetről, amelyben a cigány így szól a vak lovát eladásra kínáló, kétkedő parasztnak: - Nem vak ez, csak vakmerő! Nem áldoztak volna se pénzt, se energiát Vakmerők Kifogásolt Eger levegőminősége Rendkívüli érdeklődés mellett adták át, immár hivatalosan is, az Egri Érseki Palota Kulturá­lis, Turisztikai és Látogatóköz­pontot szerdán délelőtt, vízke­reszt napján. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER Az átadórendezvény szent­misével kezdődött a baziliká­ban, majd onnan vonultak át az ünneplők a Széchenyi utcá­ban található érseki palota ud­varára, ahol dr. Ternyák Csaba egri érsek kérte Isten áldását az épületre, az ott dolgozókra és a látogatóközpont működte­tésére. A megnyitó eseményen részt vett hazánk, a megye és a város több vezetője. A köszön­tők előtt fellépett az Egri Érse­ki Fiúkórus, Simorjay Emese színművésznő, valamint Hor- váthné Bartók Beáta.- Hosszú út vezetett idáig - mondta ismertetővel egybekö­tött beszédében dr. Virág Zsolt projektmenedzser, aki felidéz­te az épület rövid, XX. száza­di történetét: az érseki palota most felújított részét az 1950- es években államosították, s az érsekség csak a rendszerváltás után kapta azt vissza, olyan ál­lapotban, hogy ott szinte már semmi nem emlékeztetett a múltra. A rekonstrukciós pro­jektbe 2010-ben fogtak hozzá azzal a céllal, hogy gazdagít­sák hazánk kulturális öröksé­gét, növeljék Eger turisztikai látványosságainak számát, és a látogatók számára élménya­lapú központot hozzanak lét­re. Mivel fontos a gazdaságos fenntartás, ennek érdekében minden lehetőséget ki­használtak: talajszon­dás hőszivattyúrend­szer biztosítja az épü­let fűtését, újraszigetel­ték a falakat, valamint minden fényforrás ledes égők­kel felszerelt.- A palota magját mégis a részletgazdag és interaktív ki­állításai, valamint a szolgálta­tások adják. Azt szerettük vol­na elérni, hogy a látogatóknak olyan érzésük támadjon a sza­lonokba, dolgozószobába be­lépve, mintha előttük csak pár pillanattal korábban lépett vol­na ki a püspök. További előny­ként tudnám említeni, hogy az érseki palota berendezési tár­gyai nem másolatok, hanem mind eredeti, csak restaurálni kellett azokat. A tárlatokon kí­vül még nyílik egy kávézó, egy cukrászda és a palota kertje is mindig nyitva áll majd. A pro­jekt 1,348 milliárd fo­rintból va­lósulhatott meg, és 23 új munka­hely is létesült - mondta dr. Vi­rág Zsolt. Megtudtuk: az érdek­lődőknek még pár hetet várni­uk kell, hogy tényleg megnyíl­jon a palota, mivel még az utol­só „tollvonások” - például a pénztárgépek beüzemelése - hátra vannak. A rendezvényen részt vett Soltész Miklós egyházi, nem­zetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős állam­titkár, aki köszöntője elején Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes gratulációját tol­mácsolta a közönségnek.- Az egri érseki pálota felújí­tásával és megnyitásával va­lóban kaput nyit az egyház - emelte ki. - Ennek az épület­nek a fejlesztése nem volt öncé­lú, mivel most az egyik legfon­tosabb a kereszténység megőr­zése, újjáépítése. Ha meg aka­runk maradni az Európai Uni­óban, ahhoz nagy szükség van az egyházra, az istenhit­re. Szükség van tehát a hason­ló beruházásokra, mivel ezek­kel azt üzeni az egyház a fel­növekvő generációnak, hogy él és képes számukra kapaszko­dót nyújtani - fogalmazott így az államtitkár. EGER Tizenhat településen, köz­tük Egerben is kifogásolt a leve­gő minősége keddi mérések alap­ján - közölte az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerdán. Kifogásolt a le­vegő minősége Budapesten, Száz­halombattán, Miskolcon, Kazinc­barcikán, Sajószentpéteren, Osz- láron, Debrecenben, Szegeden, Sopronban, Szentgotthárdon, KÁL Összesen 172 napkollektort telepítettek decemberben a káli Gárdonyi Géza Katolikus Általá­nos Iskola és annak tanuszodá­ja tetejére. Utóbbi működtetési költségein faragnának ezzel. Morvái János polgármester a Hírlapnak elmondta, jelentős költségmegtakarítást remélnek a pályázati támogatásból meg­valósított fejlesztéstől. A hat­Esztergomban, Dorogon, Várpalo­tán, Dunaújvárosban és Pécsett. Az érintett településeken az arra érzékenyeknél légzőszervi tünetek jelentkezhettek, a bete­gek panaszai súlyosbodhattak. Az ÁNTSZ azt ajánlja, hogy az itt élők lehetőleg ne tartózkodjanak hosszú ideig a szabadban, most kerüljék a kültéri, aktív fizikai munkát és a sportolást. M. Z. van millió forintba került fej­lesztéshez 12 millió forintos ön­erő szükségeltetett volna, ám en­nél kevesebbet kellett erre áldoz­nia a káli helyhatóságnak, hi­szen önerőpályázaton 8,8 milli­ót nyertek hozzá. A tanuszodát a helyi iskoláso­kon kívül a környező települé­sek diákjai is használják, de a helyiek előtt is nyitva áll. G. R. Cél: helyes kép kialakítása az egyházról Dr. Ternyák Csaba egri érsek fel­idézte: 6-7 éve kezdték meg az épület jövőjének tervezését, és akkor még nagyon távolinak tűnt az átadás napja.- Nagyot lépett most előre az egy­ház, mivel nemcsak a hívek lelkét ápolják, hanem az egész ember­re figyelnek. Az érseki palota meg­nyitásával szeretnénk közelebb vinni a katolikus hitközösséget az emberekhez, hogy bennük egy he­lyes kép alakuljon ki erről a világ­ról. A látogatóközpont kettős célt szolgál: egyrészt az évtizedek óta zárva tartó épület, másrészt a ka­tolikus egyház zártnak tűnő éle­te is megismerhetővé válik. Az ér­seki palota kapujának nyitva lévő szárnyai ugyancsak ezt kívánják jelképezni - mondta az érsek. Nagyót lépett most előre az egyház Napelemekkel spórolnak Kálban Megkezdték az emelőszerkezet szállítását Magasban bontják EGER Már szinte helyi látványos­sággá lényegült az egri vár te­rületén álló toronydaru, ami a Szép-bástyánál zajló építkezés­nél töltött be központi szerepet az utóbbi hónapokban. Ám, mi­vel a bástya körítőfalainak újjá­építése az elmúlt év decemberé­ben elkészült, és hamarosan lá- togathatóvá is válik, ezért a da­rura nincs már szükség. A ki­vitelező szerdán délelőtt kezd­te meg a toronydaru elbontá­sát, a munkálatok több órát vet­tek igénybe. Egyelőre még csak az emelőgépet szállították el, a függőleges szerkezet egy ideig - amíg egy másik egri beruhá­záshoz nem szállítják - marad a várban. SZ. E. Emberek a magasban: szétszerelik a vár látványosságává vált darut Túlélő mesél a Don-kanyarról NOVAJ Hagyomány már a falu­ban, hogy a doni katasztrófa évfordulóján megemlékeznek a háborús hősökről. Dr. Dar- vainé Dr. Kádár Katalin pol­gármester tájékoztatása sze­rint idén is készülnek erre az eseményre. Előbb január 15- én tartanak egy visszaemlé­kezést, amikor is egy a falu­ban élő, a háborút megjárt idős ember mesél a több, mint hét évtizede történt tragédiáról, a személyesen átélt élménye­iről. Két nappal később, janu- árl7-én a helyi templomban bemutatott szentmisével, vala­mint ezt követően az emlékmű megkoszorúzásával emlékez­nek a háborús hősökre. S. S. Relikviákat várnak a horgászmúzeumba SARUD A tervek szerint idén má­jusban horgászmúzeumot nyit­nak Sarudon - olvasható a Ti- sza-tavi Horgászmúzeum közös­ségi oldalán. A gyűjtemény bő­vítéséhez olyan antik horgász­eszközöket - bot, orsó, szere­lék, hajómotor, csónak, kiegé­szítők, trófea, könyvek, kiadvá­nyok, érmek, jelvények, okle­velek, plakátok, fotók, engedé­lyek, egyéb régi írásos emlékek - keresnek, amelyek kiegészítik Gönczy György magángyűjte­ményét és hozzájárulnak a hor­gászat, a horgászeszközök fejlő­désének bemutatásához. Ezért, ha valakinek van olyan horgász­eszköze, aminek nincs már he­lye otthonában, akkor megkö­szönnék a felajánlásokat, hogy ezek is gazdagítsák a horgász­múzeum gyűjteményét. A közösségi oldalon olvasható közleményben felhívják a figyel­met, hogyha olyan horgászrelik­via van valaki birtokában, ami­re büszke és szívesen megmu­tatná horgásztársainak, annak készséggel helyet biztosítanak a múzeumban, a gyűjtő nevének feltüntetésével és a tárgy törté­netének rövid leírásával. Ezen kívül, ha vannak olyanok, akik eladnák régi horgászattal ösz- szefüggő tárgyaikat, azoknak is várják megkeresését. Bővebb in­formáció kérhető Kücsön Gyulá­tól, a 06-30-9496-814 telefonszá­mon. SZ. E. ) < A I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom