Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-04 / 2. szám
2016. JANUÁR 4„ HÉTFŐ BELFÖLD 7 gj Azokra is jó lenne kiterjeszteni ■ a pedagógus-életpályamodellt, j akik még nem tudtak megfelelő SáfeJlilg végzettséget szerezni. Tizennyolc milliárd jut múzeumnak, könyvtárnak BUDAPEST 18 milliárd forintot kapnak a 2016-os költségvetésből az önkormányzatok az általuk fenntartott, támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására, megyei hatókörű városi múzeumok, megyei könyvtárak, a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladataira. Az Emmi tegnap közölte, a támogatás éves összegét az Előadó-művészeti Bizottságoknak az Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A nettó támogatást havi bontásban utalják majd. Odaítélésénél fontos szempont a stabil intézményi működés és a kulturális alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások színvonala. MTI Az átlagnyugdíj 120 825 forint lesz az idén BUDAPEST Az idei 1,6 százalékos nyugdíjemelés hatására átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban - mondta Rétvári Bence, az Emmi államtitkára. Az emelés 2,6 millió nyugdíjast érint, amely után az átlagnyugdíj összege havi 120 825 forint lesz. Kiemelte, 2011-2015 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőttek, vásárlóerő-értékük 8,ó százalékkal javult. Ez utóbbi több, mint egy havi nyugdíj összege. Hangsúlyozta, a szocialista kormányzás egy havi nyugdíjat elvett, a vásárlóérték növekedése alapján ezt most visszakapták a nyugdíjasok, csak nem egyszeri juttatásként az év végén, hanem havonta elosztva. Az emelés több mint 20 járandóságot érint: öregségi, özvegyi, szülői nyugdíjat; az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a rokkantsági ellátást, stb. MTl/MW Bértámogatás a bölcsődéknek Egy kormányrendelet szerint tá mogatást kapnak a bölcsődéket fenntartó intézmények a felsőfokú végzettségű bölcső dei kisgyermeknevelök béréhez és annak szociális hozzájárulási adójához, amelyet a Magyar Államkincstártól kell igényelniük. Az egy kisgyermekne- velö 2016. február-decemberre fizetendő 11 havi béréhez kapcsolódó éves támogatás összege 1,5 millió forint. felsőfokú szakképesítés mellett mintegy 25 ezer forint. A BDDSZ vezetője szerint ezt mindenképpen szükséges figyelembe venni akkor, amikor a szakma fejlesztéséről, felelősségteljes munkáról, a bérekről, az elvándorlás megállításáról, a szürkeállomány szakmán belül tartásáról beszélünk. Kevés bölcsődei nevelőnek volt módja diplomát szerezni Januártól a bölcsődei dolgozók mintegy 11 százalékának emelkedik a bére. Érdekvédelmi szervezetük szerint ez a lépés megosztja a bölcsődei dolgozókat, elvárják, hogy a többi dolgozónak is rendezzék létminimum körüli bérét. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BUDAPEST „Elvárjuk a kormánytól, hogy a bölcsődei szakdolgozók szűk körét érintő, a pedagógus életpálya 2016 januári kiterjesztése mellett tegyen lépéseket az ugyanezen munkakörben dolgozó, de alacsonyabb végzettségű kollégák mielőbbi célzott felzárkóztatására és emellett terjesz- sze ki a pedagógus életpálya középfokú bértábláját a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre is” - nyilatkozta korábban lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Továbbá követelik a kabinettől, hogy rendezze a létminimum körüli béreket a gyermekélelmezési, ügyviteli, technikai és más munkakörben foglalkoztatottak esetében, és részükre legalább bruttó 15 százalékos keresetnövekedést biztosítson. Az érdekvédők sérelmezik, hogy a kormány - 2013-as ígérete ellenére - a szociális életpályát sem vezette be. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára nemrég megismételte, január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a peda- gógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent. Próbálnak ösztönző megoldást találni azoknak is, akik vállalják a felsőfokú végzettség megszerzését. Párhuzamosan a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésével a kormány a letandíj), csak keveseknek volt módja a diploma megszerzésére. A BDDSZ szerint a pedagó- gus-életpályamodell januári ki- terjesztését a diplomásokra pozitívan fogadták az érintettek. Azonban ez csak a bölcsődei dolgozók 11 százalékát érinti (elsősorban a vezetőket), ezért ez a lépés rendkívül megosztja a munkavállalókat. A kimaradó 89 százalék középfokú végzettséggel, de jellemzően felsőfokú szakképesítéssel látja el kisgyermeknevelői feladatait. Szűcs Viktória szerint az anyagi elismerés szempontjából nem vonzó a kisgyermeknevelői pálya, különös figyelemmel a munkakörrel járó büntetőjogi, polgári jogi, gyermekvédelmi felelősségre. Egy pályakezdő és egy nyugdíj előtt álló kisgyermeknevelő nettó bére közötti különbség középfokú szakmai végzettséggel 17 ezer forint, hetőségekhez mérten minél nagyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők, szakemberek bérhelyzetének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosítására. A 2015 júliusától bevezetett kiegészítő bérpótlék 2015 novembere után is jár határozatlan időre, de legalábbis a szociális életpálya bevezetéséig a szociális területen - így a bölcsődében is- dolgozóknak. „A bölcsődei szakma közel húsz évig küzdött azért, hogy saját főiskolai szintű képzése legyen, ennek eredményeként a dolgozóknak 2009 óta van lehetőségük szakirányú csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai végzettséget szerezni” - mondta lapunknak Szűcs Viktória. Az elmúlt néhány év alatt azonban a magas bejutási követelmények és az alacsony fizetések miatt (plusz Bölcsődei kisgycrni&kn&velők nettó illetménye (2015.07.1 Munkaviszony Pályakezdő 10 év 20 év 30 év 40 év netté illetmény/hó (középfokú szakmai végzettséggel) 84100 Ft 85 000 Ft 88 000 Ft 93 000 Ft 101000 Ft nettó illetmény/hó (érettségire épülő felsőfokú szakképesítéssel) 87 272 Ft 91374 Ft 97 526 Ft 102 653 Ft 111893 Ft (Forrás: BDDSZ) *A táblázat azt mutatja, hogy a középfokú szakmai végzettség és érettségire épülő felsőfokú szakképesítés mellett a (bérminimummal nagy arányban betakart) közalkalmazotti illetménytábla, a szociális ágazati pótlék, ■ valamint a 2015. július 1-jétől bevezetett kiegészítő pótlékot is magában foglaló bruttó illetmény mellett mekkora nettó illetményben részesülnek a kisgyermeknevelők a pályán eltöltött évek előrehaladtával. Dajkálás létminimumból Nem mindenkinek éri meg gyermeket vállalni - a harmadik évben folyósított gyest is kevésnek tartják Nagy gond a rugalmas foglalkoztatás hiánya A kisgyermekes anyukák szándéka az ellátási idő letelte után (százalék) 1993 1995 1999 2002 2005 2014 MW-grafika Forrás: KSH MAGYARORSZAG Nem elégedettek az elérhető támogatásokkal a kisgyermekes szülők: a bátrabb gyermekvállalást a rész- munkaidő alacsony elterjedtsége is gátolja. Az anyáknak az baja, hogy nincs elég bölcsőde és családi napközi, ráadásul a munkaadók nem képesek őket részmunka- időben foglalkoztatni. Utóbbit Kövér László, az Országgyűlés elnöke is elismerte egy interjúban, a részmunkaidős foglalkoztatásban szerinte is le vagyunk maradva, és nem is tettek sokat ennek változásáért. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) anyák körében készült, a napokban publikált felméréséből az is kiderült, hogy a nők szeretnék, ha a háromévi gondozási időt rugalmasan igénybe vehetnék a gyermek tízéves koráig, és adó- kedvezményt is kapnának, ha fizetett segítséget vesznek igénybe a gyermekgondozáshoz. Azzal a pénzzel sincsenek megelégedve a szülők, amit a kormány a gyermekvállalás után nyújt ja gyed összege a napi átlagkereset 70 százaléka, maximum 142 100 forint havonta), de nem közvetlenül a szülés után van gond, hanem a kétévi gyed után a harmadik évben folyósított 28 500 forintos gyes összege az alacsony. A családi pótlékkal - ami évek óta nem változott - a megkérdezettek kétharmada elégedetlen. A családi adókedvezménynél éppen fordítottak az arányok: ezzel összességében a válaszolók alig több mint egy- harmadának volt problémája. Az elégedettek aránya persze azok körében volt magasabb, akik nagyobb valószínűséggel tudnak ezzel a kedvezménnyel élni: felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, illetve három vagy annál több gyermeket nevelnek. A gyermeknevelési ellátásra jogosult nők háromnegyede a teljes időszakot otthon, gyermekével szándékozik tölteni, osztva azt a nézetet, miszerint a gyermeknek az a legjobb, ha az óvodáskor eléréséig édesanyja gondoskodik róla. Ez a szemlélet legkevésbé a diplomás nőkre jellemző, akiknek karrierjét leginkább veszélyezteti a gyermek- gondozással eltöltött távoliét. Év végén 257 ezren részesültek valamilyen formájú gyermeknevelési ellátásban. Közülük az ellátás mellett több mint 230 ezer nő és közel háromezer férfi nőm dolgozott. Az ellátást igénybe vevő és nem dolgozó nők közül 156 ezren a szülést megelőzően alkalmazásban álltak (további kilencezer fő vállalkozó vagy segítő családtag volt, míg 10 600-an tanulás, 56 ezren pedig egyéb ok miatt nem voltak foglalkoztatottak). De sokan vissza akarnak térni munkahelyükre. Míg 1993-2005 között az ellátást igénybe vevők 9-12 százaléka munkáltatójának időközbeni megszűnéséről számolt be, addig 2014-re ez az arány 6,2 százalékra mérséklődött, és további 1,7 százalékuknál csak az a részleg szűnt meg, ahol korábban dolgoztak. Az ellátást igénybe vevő 252 ezer nő közül 166 ezren azt mondták, hogy nem vállalnának több gyermeket. A két gyermeket nevelők közül minden ötödik, a háromgyermekesek közül pedig minden tizedik szeretne még további gyermeket. Hornyák József
