Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-02 / 1. szám
EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu Vll. évfolyam, 1. szám 2016. január Megjelenik minden hónap első szombatján JANUAR ÜZENETE „Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36). 2015-ben történt Január Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok rendezvénysorozata január 26-án kezdődött Egerben, az Országos Lel- kipásztori Intézet szervezésében. A hetvenes évek óta rendezik meg ezt a programot, melynek az utóbbi tíz évben Eger adott otthont. Az összejövetelen 90 pap és 150 világi munkatárs vett részt. A Szent János Lelkigyakorlatos Házban tartott rendezvény jelmondata volt: „Csak egy a szükséges” (Lk 10,42). Február Gyertyaszentelő Boldog- asszony ünnepén a Megszentelt Élet Napját ünnepli az Egyház, amikor szerzetesi hivatásokért könyörgünk. E napon, február 2-án az Egri Főegyházmegye területén élő szerzetesek részvételével mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek, az Egri Bazilikában. Március A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt gyűjtést hirdetett minden katolikus templomban március 15- ére, a kárpátaljai testvérek javára. Ezzel egy időben a Kon ferencia a katasztrófaalapból 10 millió forintnyi gyorssegélyt juttatott el a nehéz körülmények között lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére. Április Május Versler Sándort pappá, Bakos Tamást pedig diakónussá szentelte június 20-án az Egri Bazilikában. Az ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága. Július Július 15-e és 19-e között került sor a' 33. Egerszalóki Ifjúsági Találkozóra és Lelkigyakorlatra. A nyitónapon Galo Gábor atya, az Egri Főegyházmegye ifjúsági referense köszöntötte a megjelenteket, majd Ke- rényi Lajos piarista atya jó lelket, kedvet, szorgalmat és kitartást kért a Szentiélektől. 1-4TD rv rllrvtJv Megkezdődött az Irgalmasság Szentéve Megnyitották a szent kapukat Augusztus A főegyházmegye képviselő- testületi tagjainak találkozóját tartották április 25-én az Egri Bazilikában. Az összejövetelre, melynek mottója: „Krisztus követségében járunk” (2Kor 5,20), kétezer-ötszázán érkeztek, elfogadván a főpásztor, Ternyák Csaba egri érsek meghívását. Az Érseki Vagyonkezelő Központ Közgyűjteményei 2015. május 7-én, az Egri Bazilika felszentelésnek főünnepén, egyháztörténészeknek rendeztek „Fejezetek az ezer éves Egri Egyházmegye történetéből” címmel egész napos konferenciát. A tanácskozásoknak az Érseki Papnevelő Intézet adott otthont. Június Ternyák Csaba egri érsek négy diakónust: Füleczki Istvánt, Strahl Pétert, Zsova Jánost és Az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a tanévnyitó ünnepségre, amelyet augusztus 25-én tartottak az Egri Bazilikában. A szentmise a VeniSancte-val kezdődött. Szeptember A Szentatya szeptember 21-én Palánki Ferencet a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki. Ünnepélyes beiktatása 2015. november 14-én, szombaton volt a debreceni Szent Anna Székes- egyházban Október Ferenc pápa október 4-én a Szent Péter- bazilikában szentmisével nyitotta meg a XIV. rendes püspöki szinódust. A főpásztorok október 25-éig tartó gyűlésének témája „A család hivatása és missziója az egyházban és a mai világban” volt. November 13 tonna lisztet adományoztak a Nemzeti Agrárgazdasági kamara Heves megyei gazdálkodói a Katolikus Karitásznak. A felajánlókat Ternyák Csaba egri érsek és Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója köszöntötte az Egri Bazilikában. December Lezárult az egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, felújításának kivitelezési munkálatai, melyet mintegy 1,3 milliárdos költséggel alakítottak ki. Elkezdődött a kiállítások berendezése, az installációk és a multimédiás eszközök telepítése, a látogatóközpont megnyitásának előkészítése: December 8-án, Szeplőtelen fogantatás ünnepén, a II. Vatikáni Zsinat befejezésének 50. évfordulóján kezdődött meg az Irgalmasság Szentéve. Ekkor nyitotta meg Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika szent kapuját. Az ő rendelkezése szerint a helyi püspökök a világ minden székesegyházában és az erre kijelölt templomokban szintén szent kapukat nyitottak. Ezeken a szent kapukon átlépve a hívek arra kapnak meghívást, hogy a bűnbánat révén Isten irgalmasságát befogadják életükbe. Főegyházmegyénkben december 8-án a Sárospataki Bazilikában, december 13-án pedig az Egri Bazilikában került sor a szent kapuk megnyitására. „Tárjátok ki az igazság kapuit, bemegyünk, hogy hálát adjunk az Úrnak”, mondta az egri érsek a bazilika zárt szent kapuja előtt, majd a kinyíló kapunál így folytatta: „Ez az Úr kapuja, belépünk rajta, hogy elnyerjük irgalmát és megbocsátását”. Ezt követően az asszisztenciá és több száz hívő követte a Főpásztort a megnyitott szent kapun keresztül a kezdődő ünnepi szentmisére. Ternyák érsek homiliájában először az örömről szólt, hiszen Advent harmadik vasárnapja, az öröm vasárnapja. A szentmise olvasmányai örömre szólítanak fel. Örömünknek az idén különleges oka, hogy a liturgia kezdetén megnyitottuk a szent kaput. Jelképes gesztus ez. Ferenc pápa szerint az ezen való átlépés segít felfedezni az Úr irgalmasságának mélységét. A főpásztor hozzátette: ennek csak akkor lesz tényleges hatása életünkre, ha belátjuk, bűnbánatot kell tartanunk. Ez a kapun való átlépés valójában egy emlékeztető, amely elvezethet az igazi megújulásra és megtérésre, a szentségi gyónásra. Ahhoz, hogy ez a Szentév hatással legyen életünkre, fontos, hogy feltegyük a kérdést, ahogy Keresztelő Szent Jánost kérdezték egykoron: mit tegyünk? Keresztelő Szent János válaszai - ahogy az érsek hangsúlyozta - ma is érvényesek. A csalás, a korrupció világában merjünk szembeúszni az árral. Nyissuk meg szívünket testvéreink előtt, osszuk meg javainkat a rászorulókkal. A szentév lehetőséget kínál az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek begyakorlására. Az irgalmasság tevékeny gyakorlói lehetünk, ha az éhezőknek enni, a szomjazóknak inni adunk. A szegényeket felruházni, az utazóknak szállást adni, vagy a betegeket meglátogatni, ezek mind az irgalmasság művei. Az irgalmasság lelki cselekedetei: a bűnösöket meginteni, a tudatlanokat tanítani, a kételkedőknek jó tanácsot adni, a szomorúakat vigasztalni, a bántal- makat békével tűrni, az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, az élőkért és holtakért imádkozni. A Irgalmasság Szentéve 2016. november 20-án, Krisztus király ünnepén zárul. Homa János J anuár hónap harmadik hetében (17-24) megtapasztalhatjuk, hogy az ökumeniz- mus, a keresztények egységéért fáradozó mozgalom, élő valóság. Templomainkban együtt hallgatjuk az Isten igéjét keresztény, de nem katolikus testvéreinkkel, és közösen imádkozunk azért, hogy előbb-utóbb megvalósuljon a Krisztusban hívők egysége. Észre kell vennünk, hogy más reményt keltő jelek is utalnak arra, hogy megerősödött az a mozgalom, ami a 20. század elején a protestáns egyházakban indult el történelmi útján. Nagyon fontos, hogy a történelmi keresztény egyházak intézményesen és hivatalosan is elfogadták ezt a mozgalmat. A katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinattal kapcsolódott be ebbe a kezdeményezésbe, Szent II. JÁNOS PÁL pápa ismételten kijelentette, hogy a katolikus egyház „visz- szafordíthatatlanul elkötelezte magát" ókeresztények egységének ügye mellett. Az is jelentős, hogy a kezdeti barátkozás, a „szeretet párbeszéde” után megkezdődött a teológiai párbeszéd a különböző egyházak teológusai között. Ennek a párbeszédsorozatnak már konkrét eredményei is vannak. A legismertebb az evangélikus-katolikus Közös Nyilatkozata megigazulás kérdéséről (1999. október 31.), ami a katolikus-evangélikus párbeszéd legfőbb eredménye. Nem elhanyagolható jelenség az sem, hogy Isten népe, az egyszerű hívek is elfőJEGYZET gadták az ökumené fontosságát. A kezdeti óvatoskodás után manapság már természetes, hogy a keresztény egyházak ökume- nizmus szellemében együtt jelennek meg a világ előtt. Az egységért végzett januári imanyolcad szükségességét és hasznát ma már senki se vitatja. Örvendetes, hogy az ökumenikus kapcsolatok különböző formái (rendszeres találkozók a történelmi egyElő valóság házak vezetői között, együttműködés a lelkészek között a helyi közéletben, a karitász- ban, kulturális találkozók, stb.) kialakultak. Keresztényi összetartozásunkat a társadalomban a keresztény értékek képviseletével és a társadalom javára hasznos tevékenységgel ismételten kifejezzük. Azt is látjuk, hogy a katolikus és protestáns egyházakban a lelkiségi és megújulási mozgalmak kezdettől fogva ökumenikus szelleműek. Erre legismertebb példa: a taizéi közösség, ahol a katolikus és nem katolikusfiatalok együtt imádkoznak, anélkül, hogy feladnák saját hitüket. A karizmatikus és a Focolare mozgalomban is megfigyelhetjük ugyanezt a jelenséget. A Szentlélek jelenlétének élményszerű megtapasztalásakor és az evangéliumi szeretet hangsúlyozásában a felekezeti határok elveszítik jelentőségüket. Ezek a mozgalmak meggyőző módon igazolják, hogy az ökumenizmus nem vezef prozelitizmushoz, vagyis egymás híveinek „áttérítéséhez”. J. WANKE, még mint erfurti püspök, a 2000. évi Német Katolikus Napokon egy hasonlattal összefoglaló módon így jellemezte a katolikusok és protestánsok jelenlegi ökumenikus kapcsolatát: „Még nem kötöttünk házasságot, de kétségtelen, hogy már jegyesek vagyunk, akiknek érzékelhető jelre van szükségük ahhoz, hogy kimondják: Mi már nem tudjuk egymást elhagyni.” A jegyesség hasonlata valóban jól kifejezi az egyházak között már meglévő, de még nem teljes egységet. A ökumenikus mozgalom célja /\ '/''éppen az, hogy a részben már £±. AJ most is fennálló közösséget teljessé tegye. Ezért könyörög minden szentmisében a katolikus pap a Miatyánk utáni imádságban: „Urunk Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Ne vétkeinket nézzed, hanem Egyházad hitét, és őrizd meg Egyházadat szándékod szerint békében, és add meg teljes egységét.” Dolhai Lajos * l t
