Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-11 / 8. szám

HEVES MEGYE GAZDASAGA 2016. JANUÁR 11., HÉTFŐ HÍREK Megnyitják a gazdasági évet EGER A Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara csü­törtökön 11 órakor tartja meg a gazdasági évnyitóját a Ho­tel Eger & Park Liget konferen­ciatermében. Előadást tart dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (képünkön), valamint Szabó Róbert, a Heves Megyéi Közgyűlés elnöke. A rendezvé­nyen átadják majd az éves ka­marai díjakat is. T. B. Kártalanítás: új intézkedés MAGYARORSZÁQ Január elsejé­vel létrejött és megkezdte mű­ködését a Kárrendezési Alap, amely a Quaestor és Hungá­ria kötvényes károsultak kár­rendezését végzi. Azoknak a Quaestor-kötvényeseknek, akik korábban a Quaestor Ká­rosultak Kárrendezési Alapjá­hoz igényüket határidőben be­nyújtották, nincs teendőjük, a mulasztók pedig 2016. feb­ruár 15-ig nyújthatják be igé­nyüket. A kárrendezés össze­gének, meghatározásakor legr feljebb 30 millió forintot lehet alapul venni, amelyből levon­ják a 2008. óta elért hozam összegét. Ha ezután 3 millió forint feletti összeg marad, ak­kor a 3 millió feletti összegből nem csupán a korábban kifize­tett kártalanítást vonják le, ha­nem további 11 százalékot is. Lecserélik az igazolványokat HEVES MEGYE Kártyaalapú ős­termelői igazolványok jönnek, amelyeket a falugazdászok­nál lehet kérni, díjmentesen. Előbb az igénylők egy igazo­lást kapnak, amely néhány hó­napig, a kártya elkészültéig ér­vényes. A papír alapú igazolvá­nyok 2016. december 31-én hatályukat vesztik, az újak vi­szont öt évig lesznek majd ér­vényesek. T. B. Egyes ágazatokban eldőlt, mennyivel nőnek a bérek, máshol nem Kérdés, mennyit emelnek Az adatok szerint a kereskedelmi szektorban is az jellemző, hogy csak a minimumot fizetik ki az alkalmazottaknak Idén 1,6 százalékos infláció vár­ható, a nyugdíjakat is ilyen mér­tékben növelik. A dolgozók en­nél kicsit többre számíthatnak. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE A szakszérvezetek és a munkaadók szerint a képzett munkaerő külföldre való elván­dorlását a hazai bérek növelésével lehetne csillapítani, vagy megállí­tani. Megyénkben az átlagbérek tavaly négy százalékkal emelked­tek, az átlagos nettó a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint nettó 145 ezer forint, bruttó 221 ezer volt az első háromnegyed év­ben. Ez az összeg országos össze­hasonlításban a megyék között a hatodik legmagasabb. Azt, hogy idén milyen emelésre lehet szá­mítani, még nem tudni, de á Né­met-Magyar Ipari és Kereskedel­mi Kamara tanulmánya szerint a hazánkban működő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbé­rek átlagosan 2,8 százalékos eme­lését tervezik, a tavalyi, átlagosan 3,7 százalékos emelés után.- Több helyen már december­ben elkezdődtek a bértárgyalá- _.Sflk, máshol még csak most ülnek le a felek. Azon cégeknél, amelyek eltérő üzleti év szerint gazdálkod­nak, csak márciusban lehet szó a béremelésekről. Sokan tavaly év végén még csak a jutalomról, pré­miumról egyeztettek - mondta el a Hírlapnak dr. Krasznay Zsófia, a LIGA Szakszervezetek Heves me­gyei elnöke. - A megyei vállalko­zások betartják a garantált bér­Heves a hatodik az átlagbért tekintve Az országban tavaly az első háromnegyed évben megha­ladta a 159 ezer forintot a nettó átlagbér. Heves megyé­ben 145 ezer forintot kapott kézhez egy átlagbért kereső alkalmazott. Az élen egyéb­ként a főváros állt 204 ezer­rel, majd Győr-Moson-Sopron (167 ezer), Komárom-Eszter- gom (155,5 ezer), Fejér (151 ezer). Pest (146 ezer) követ­kezett. A régióban Heves me­gye az átlagot felfelé húzta, így lett 128 ezer az átlagke­reset, Borsodban 123 ezer, Nógrádban 118 ezer forintot vitt haza havonta egy alkal­mazott. Persze az egyének fi­zetései között, beosztástól függően, sokszoros különb­ségek is voltak. minimumra vonatkozó szabályo­kat, de előfordul, hogy ezért cseré­be nem napi nyolc munkaórát vár­nak el. A megye fémiparban, jár­műgyártásban, elektronikai ipar­ban érdekelt cégei átlag feletti fi­zetést biztosítanak dolgozóiknak, leginkább az élelmiszeriparra, a kereskedelmi szektorra jellemző, hogy csak a minimumot fizetik az alkalmazottaknak - osztotta meg a tapasztalatait Krasznay... A minimálbér és a garantált bérminimum összege - bár a me­gyében egyre kevesebb embert je­lentenek erre (főleg a kisebb vál­lalkozások élnek ezzel, s a munka- vállalók is azt szeretnék, ha az ed­dig zsebbe kapott rész kifehéred- ne), inkább szimbolikus a jelen­tősége - tavaly bruttó 105, illetve 122 ezer forint volt, ez idén január­tól 111 ezer forintra (nettó 72 ezer), s 129 ezer forintra emelkedett. A közszférában az elmúlt években alig történt béremelés. A közszolgák például 2008 óta várnak emelésre - a kormány- hivatalok és a szakigazgatási hi­vatalok átszervezésével többek­nek még csökkent is a fizetése. A pedagógusoknál volt az el­múlt időszakban' bérnövekedés, ezzel párhuzamosan viszont a fel­adataik is jócskán megnöveked­tek és sok kritika érte a beveze­tett életpályamodellt. A pedagógu­sok - akiknek a fizetése már nem emelkedik automatikusan a mini­málbérhez igazodva - az idén csak szeptembertől számíthatnak egy 3,4 százalékos fizetésemelésre. A felsőoktatásban dolgozók keresete három ütemben növekedhet, idén januártól az oktatók és kutatók bé­re 15 százalékkal lett magasabb, a következő két esztendőben még 5-5 százalékos emelést várhatnak. Az egészségügyben szinte a minden nap hallani az alacsony fizetésekről és a külföldi mun­kavállalásról. Az orvosoknál volt differenciált növekmény, főként a kezdőket próbálták itthon tar­tani vele. Tavaly nyáron történt még elmozdulás, az ápolók moz­góbérét alapbéresítették, így az 10-15 ezer, az orvosoké 20-25 ezer forinttal nőtt, bruttóban. A rendvédelmi dolgozók öt szá­zalékos fizetésemelést kaptak ja­nuárban, s tavaly nyáron is volt már 30 százalékos illetménynöve­kedés, de az is igaz, hogy megnőtt a címzetes rendfokozatban szol­gáló, de alacsonyabb beosztásban maradó rendőr, így a rendfokoza­tuk nem emelte a járandóságukat. A rendvédelemben dolgozó közal­kalmazottak bére tavaly és idén is öt százalékkal nőtt. A rendvé­delemben egyébként szintén élet­pályamodellt vezettek be, ennek része a lakhatási, otthonteremtési Nagy különbség az ágazatok között A megyében a fizikai és szelle­mi foglalkozásúak közül előbbi­ek 115, utóbbiak 189,5 ezer fo­rintot kerestek tavaly havonta az első három negyedévben, de voltak ágazatok, ahol kétszeres a különbség. Pár ágazatban a nettó átlagkereset: gépipar (201 ezer), bányászat (272 ezer), elektronikai ipar (240 ezer), vil- lamosenergia-ipar (314 ezer), oktatás (164 ezer), egészség­ügy (142 ezer), szociális ügyek (£3 jezer),. szálláshely, vendég­látás (92 ezer), kiskereskede­lem (100 ezer), pénzügy, bizto­sítás (162 ezer), építőipar (107 ezer), mezőgazdaság (117 ezer). Az előző évhez képest néhol 1-2 ezer forintos a növekedés. támogatás bevezetése, no és a tel­jesítménybérezés. Január 1-jétől újabb 5 százalék­kal nőtt a honvédségnél dolgozók bére, és emelkedtek a béren kívü­li juttatások is. Tavaly júliusban is volt egy 30 százalékos emelés. Míg 2015-ben némi pluszt kaptak a közmunkások, erre az évre vonatkozó döntés ugyanak kor még nem született. A köz­foglalkoztatottak tehát továbbra is nettó 52 ezer forintot kapnak. Infláció tavaly gyakorlatilag nem volt, az idén 1,6 százalékos forint-értéktelenedést vár a Ma­gyar Nemzeti Bank. Az eddig importált alkatrészeket saját maguk gyártanák Félmilliárdot kap a Pikopack FÜZESABONY A nemzetgazdasági miniszter döntése alapján ösz- szesen közel hárommilliárd fo­rint vissza nem térítendő támo­gatást kap költségvetési forrás­ból 14 hazai vállalat. A beruhá­zások nyomán közel 500 új mun­kahely jön létre. A támogatást olyan nagy, feldolgozóipari cé­gek kapják, amelyek nem része­sülnek az uniós forrásokból. Heves megyéből egy vállalat részesült támogatásban, a Nem­zetgazdasági Minisztérium tájé­koztatása szerint a Pikopack Zrt. 983,2 millió forint keretösszeg­ben szeretne beruházni. Ehhez a minisztériumi keretből 491,6 millió forintot kapnak, ami az ál­lamháztartás számára a vállalt fenntartási időszak alatt megté­rül. A kapacitásbővítő beruhá­zással rendkívül magas színvo­nalú precíziós gyártás indulhat el, az eddig importból beszerzett alkatrészeket a vállalat ezentúl saját maga is képes lesz majd előállítani. A beruházásnak köszönhető­en 30 új munkahely jön létre, melyek betöltéséhez magas szin­tű követelményeket határoztak meg: főleg technikusi végzett­séggel és gépipari szakmai jár­tassággal rendelkező munka­társakat vesznek föl. A mérési rendszerekhez, azok üzemelte­téséhez villamos ipari szakmai, valamint informatikai ismere­tek szükségesek. T. B. Egy fore jutó GDP: messze az átlag Közel egymilliárdos beruházást tervez a vállalat HEVES MEGYE Az országoshoz ha­sonló mértékben növekedett a megyei GDP 2014-ben. A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) a napokban közzé­tette a megyei adatokat, esze­rint Heves megye gazdasága a bruttó hazai termék 2,13 száza­lékát adta, ez 687 milliárd forint. A megelőző évben 645,4 milli­árd forint volt a megyei összter­mék. Az egy főre jutó termelés 2 millió 76 ezer forintról 2,27 mil­lióra emelkedett, ezzel picit sike­rült közelíteni a hazai átlaghoz (68,8 százalékról 69,7 százalék­ra), de még mindig nem értük el a 2008-as, 70,3 százalékos szin­tet. A megyék közötti rangsor­ban ez a 13. helyet jelentette, ko­rábban volt 12. és 14. is Heves. Érdekesség, hogy 2001-ben me­gyénk még 75 százalékkal 12. volt, 2007-ben tizedik, igaz, ak­kor már kezdett leszakadni. Fo­lyó áron a megyei GDP csak 2012-ben közelítette meg újra a válság előtti szintet. A régióban az egy főre jutó GDP 2 millió 37 ezer forint volt, 62,5 százaléka az országosnak, ezzel a nagyobb térségek között a sereghajtók voltunk. Magyarországon a bruttó ha­zai termék 2014-ben folyó áron 32 180 milliárd forint volt, mind­ez 3,7 százalékos növekedést je­lentett. A tavalyi év első három­negyed évében a KSH 2,8 száza­lékos emelkedést mért. T. B. i i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom