Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-07 / 261. szám
EGYHÁZMEGYEI íjT D El/ rllrvtrv NOVEMBER ÜZENETE „Ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és szeretete tökéletes lesz bennünk” (ÍJn 4,12). Katolikus Kulturális Hetek a főegyházmegyében EGER Szeptember utolsó napján Csiszér László dicsőítő koncertjével indult a programsorozat az Egri Főegyházmegyében, a bazilikában. Az esti szentmise utáni koncert kezdetén Szarvas István, a Szent István Rádiót és Televíziót működtető Magyar Katolikus Rádió Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta: a szerkesztőség közössége számára nagyon fontosak a személyes találkozások, melyek élő kapcsolatot jelentenek a hallgatósággal, a nézőkkel. Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott: azért jöttünk össze, hogy dicsőítsük az Urat, ahogy a bazilika homlokzatának felirata is erre hív mindenkit. S ezzel együtt hálát is adunk Istennek, hogy szolgálhatjuk. A dicsőítő koncerten Csiszér László és barátai jól ismert dalait, tanúságtételét hallhatta a közönség. Rózsafüzér Királynője ünnepén az önkéntes imacsoportok tagjainak szervezett találkozót a Szent István Rádió. Az egri Bazilikában mintegy kétszázan imádkozták a rózsafüzért. fejezi, gazdagítja a családról alkotott képünket. Ennek különösen fontos üzenete van a fiatalok számára. Ternyák Csaba elmondta még: az Egyház család- szinódusai a jelenkor problémáira keresik a megoldást, hogy útmutatót adjanak azoknak, akiknek nehézségeik, terheik vannak. Nemesné Kis Tímea művészettörténész a kiállítás anyagát ismertetve elmondta: a család, az anyaság témája mindig is fontos téma volt az alkotó ember számára. Kiemelte: a kiállítás a XV. század közepétől született alkotásoktól indulva mutatja be az áldott állapottól a gyermekkorig a család témájában született alkotásokat, a képzőművészet és az irodalom kiemelkedő művei segítségével. A „Család a művészetekben” kiállítás 2016 tavaszáig várja a látogatókat. A kápolnai templom fennállásának 230. évfordulója tiszteletére. október 17-én történelmi megemlékezést rendeztek a településen. Urbán Imre plébános és Berecz Károly polgár- mester köszöntője után Ternyák Ternyák Csaba érsek nyitotta meg a „Család a művészetekben” kiállítást A „Család a művészetekben” címmel nyílt kiállítás az egri Főegyházmegyei Könyvtár barokk termében várja a látogatókat. A válogatás a képzőművészet és az irodalom remekein keresztül mutatja be a témát a látogatóknak. Hálás és kimeríthetetlen téma a család a művészetekben, s így a Főegyházmegyei Könyvtár egyik legszebb kiállítása jöhetett létre - mondta dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Gyűjteményi Központ Közgyűjteményeinek vezetője köszöntőjében. Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott: a város, a térség szellemi életéhez is hozzájárul a Magyar Katolikus Kulturális Hetek rendezvénysorozat, mely megmutatja, hogy mivel tudta és tudja gazdagítani az egyház a társadalmat, a kulturális életet. Kiemelte: boldogok azok, akiknek megadatott, hogy családban nőjenek fel, mert legtöbben megkapták a modellt az induláshoz, mivel egy család szerető tagjainak szerelméből születtek életre. Akik ebben hiányt szenvedtek, az egyház, a társadalom segítségére szorulnak. A gyermekekért való élet adja az értelmet, s ezt a művészet Is jól kiGsaba egri érsek nyitógondolataiban kiemelte: a múltat fel kell karolni, meg kell becsülni, mert a jelenben így találhatunk magunkra, s ez jelenti a jövő alapját Is. Ez az itt élő fiatalok miatt is nagyon fontos. Gócza Gábor levéltáros Eszterházy Károly püspök korát idézte előadásában, Buda Péter szemináriumi rektor a templomépítő tevékenységről, a főpásztor érdemeiről szólt. H. Szilasi Ágota művészettörténész a templom építészeti stílusát mutatta be. A hálaadó szentmise kezdetén az egri érsek megáldotta az egykori káplán, Balogh Simon tiszteletére készült emléktáblát. A káplán élete kockáztatásával akadályozta meg, hogy 1944-ben a német csapatok felrobbantsák a templomot. A történelmi megemlékezést Pitti Katalin operaénekes előadása zárta. Az ünnepségsorozat utolsó eseménye egy szakmai konferencia volt, melyen a katolikus egyház társadalmi szerepvállalásáról, az oktatásban és a médiában betöltött szerepéről szóló előadásokat hallhatott a közönség október 27-én, az egri Líceum kápolnájában. Bérczessy András Ferenc pápa gondolatai a szinóduson A család hivatása és missziója Ferenc pápa október 4-én a Szent Péter-bazilikában szentmisével nyitotta meg a XIV. rendes püspöki szinódust. A főpásztorok október 25-éig tartó gyűlésének témája „A család hivatása és missziója az egyházban és a mai világban” volt. RÓMA A szinódus munkaokmánya az Instrumentum Iaboris három nagy tartalmi egysége szerint - a családdal kapcsolatos kihívások meghallgatása, a családi hivatás meghatározása és a család mai küldetése - három hétre tagozódott. A családszinódust megnyitó szentmisén Ferenc pápa az el- magányosodott emberiség drámájáról szólt. A magány, amely mint valami láthatatlan betegség emészti az emberiséget. Kiderült a kiscsoportos beszélgetések során, hogy ez sajnos globális jelenség. A többi kontinensen is megfigyelhető a családi kapcsolatok fellazulása, a generációk egymástól való eltávolodása, elmagányosodása. Ferenc pápa rámutatott: „Az egyháznak az a feladata, hogy küldetését igazságban élje meg, igazságban, amely nem változik a múló divatok vagy az uralkodó közvélemény szerint.” A Szentatya hangsúlyozta: a szinódus nem parlament, ahol ahhoz, hogy egyetértésre vagy közös megegyezésre jusson az ember, tárgyalni, alkudozni vagy kompromisszumot kell kötni. E helyett a szinódus egyetlen módszere az, hogy megnyílik a Szentlélek előtt, apostoli bátorsággal, evangéliumi alázattal és bizakodó imádsággal, hogy ő legyen az, aki vezet és megvilágosít minket, és aki nem személyes véleményeinket állítja szemünk elé, hanem az Istenbe vetett hitet, a tanítóhivatalhoz való hűséget, az egyház javát és a Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros a családszinódust megnyitó szentmisén A püspöki szinódus résztvevői október 4-től három héten át tanácskoztak salusanimarumot (a lelkek üdvösségét). A következőképpen fogalmazta meg a háromhetes tanácskozás tapasztalatait Erdő Péter bíboros, a szinódus főrelátora: „a család olyan emberi értékeknek az átadója, olyan nélkülözhetetlen alap, amire a társadalomnak épülnie kell, ami nélkül a teljes emberségre való fejlődés is zavarba kerül, és legtöbb esetben nem is válik lehetségessé. Igazán nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy a családnak a becsületét, a családnak az értékét ismerje el a tágabb emberi közösség is. Nem azért, mert mi ezt így szeretnénk, hanem mert ez az emberiség érdeke.” • Október 25-én a szinódust lezáró szentmisében Ferenc pápa a Bartimeussal emberként, irgalmasan bánó Jézust állítat-. ta követendő példaképnek, és a Jézust követni akarókra leselkedő veszélyekre hívta fel a figyelmet. Szentbeszédét a következőképpen fejezte be: „Kedves szi- nódusi testvéreiül, mf együtt jártunk. Köszönetét mondok nektek a közös útért, amelyet megtettünk szemünket az Úrra és testvéreinkre szegezve, azokat az utakat keresve, amelyeket az Úr korunknak mutat, hogy hirdethessük a család szeretetmisz- tériumát. Folytassuk az utat, amelyet az Úr kíván tőlünk. Kérjünk tőle gyógyult és megmentett tekintetet, amely képes fényt árasztani, mert emlékezik az őt megvilágosító ragyogásra. Ne engedjük, hogy elhomályosítsa látásunkat a pesszimizmus és a bűn, keressük és lássuk meg Isten dicsőségét, amely az élő emberen ragyog fel.” H. J. JEGYZET szesei lettünk. És arról se feledkezzünk meg, hogy az Egyház tagjai vagyunk. Az apostol tanítása szerint az Egyház Krisztust titokzatos teste, Krisztus az Egyház feje, mi pedig az ő tagjai vagyunk, és ahogyan a test tagjai ösz- szetartoznak és elválaszthatatlanok egymás- tói, ugyanúgy az Egyház tagjai is összetarzössége nem csupán az, amit templomainkban látunk. Az élők világához, az Egyházhoz hozzátartoznak az elhunytak is. A Meg- dicsőült Egyház tagjai, a szentek, akik már eljutottak Isten országába. A Szenvedő Egyház tagjai is, vagyis azok a keresztény testvéreink, akik a tisztulás állapotában, a tisztítóhelyen vannak, hogy Isten irgalmából megtisztulva bejussanak a Mindenszentek S okan vannak olyanok, akik nem tudják, hogy lényegi különbség van Mindenszentek ünnepe és a Halottak napja (november 2.) között. November 1-én azokra a szentekre és szentéletű emberekre emlékezünk, akiknek nincs külön ünnepük. Keresztény testvéreinkre, akiket kevésbé ismerünk, de tudjuk róluk, hogy hűségesen és következetesen éltek Jézus Krisztus evangéliuma szerint, és nagyon valószínű, hogy már a mennyországban vannak. A Jelenések könyve szerint 144 ezren vannak, vagyis nagyon sokan, minden népből és minden nemzetből. Ez az ünnep azt is hirdeti, hogy a halállal nincs mindennek vége, a halál után van folytatás, hiszen az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten, Jézus Krisztus által mindnyájunkat meghívott az örök életre, a szentek közösségébe. Mindenszentek, a szentek közösségének ünnepe, aráikor tulajdonképpen az apostoli hitvallás utolsó két fontos igazságát ünnepeljük: hiszem a szentek közösségét, a test feltámadását és az örök életet. Szent Pál apostol az, aki ismételten figyelmeztet bennünket arra, hogy a keresztségnek köszönhetően mindnyájan szentek vagyunk. Az Újszövetség különböző összefüggésekben 63 alkalommal említi, hogy szentek vagyunk és szentek lehetünk, mert a keresztségben elnyertük a megszentelő kegyelmet, vagyis Isten életének rétoznak, független attól, hogy a földön élnek, vagy esetleg a másvilágra jutottak. Az apostol a korinthusiakhoz írt levélben azt is tanítja, hogyha az Egyházban, Krisztus titokzatos testében „szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele” (1 Kor 12,26). November első napján hitből fakadó örömmel köszöntjük az ismeretlen szenteket, akik már célba jutottak, akik nem csalatkoztak reményükben, mert Isten kegyelméből elnyerték az örök életet. Szomorúan gondolunk azonban elhunytjainkra, a szenvedő és Isten színelátására vágyakozó lelkekre is, és ezekben a napokban többet imádkozunk értük. Ez az ünnep rádöbbent bennünket arra, hogy az Egyház, a Krisztusban hívők kö- mennyei hazába. Összetartozunk, hiszen mindnyájan ugyannak a Mennyei Atyának vagyunk a gyermekei, ugyannak a Jézus Krisztusnak vagyunk a tanítványai, és ugyanaz a Szentlélek vezet minket a Krisztust követő keresztény élet útján. Nem vagyunk, nem lehetünk idegenek egymás számára, még akkor sem, ha nem nagyon ismerjük egymást, hiszen az apostol tanítása szerint Krisztusban testvérek lettünk. És éppen a keresztény testvéri szeretet várja el tőlünk, hogy a mai napon köszöntsük Istennek minden szentjeit és imádkozzunk elhunyt testvéreinkért. A Mindenszentek ünnepe, a kettős közbenjáró imádság ünnepe, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy a szentek közbenjárnak értünk, mi pedig közbenjár- hatunk a tisztuló lelkekért. Dolhai Lajos ■* l ♦
