Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-30 / 280. szám
2015. NOVEMBER 30., HÉTFŐ GAZDASÁG - KÖZÉLET y Tudta-e? Az átlagos osztálylétszám Magyarországon 21 tanuló alap- és alsó középfokon egyaránt, ez nem tér el jelentősen az EU21 és az OECD országok átlagától. Ugyanakkor Magyarországon kevesebb az egy tanárra eső diákok száma. OECD: kevés pénz jut egy tanulóra Magyarországon Nincs meg a tudásalap Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás. Tanáraink továbbra is alulfizetettek és egyre idősebbek. A magyar alapfokú oktatás diákjai sokkal kevesebb óraszámban tanulnak az iskolákban, mint az OECD országokban átlagosan - derült ki az OECD Oktatási Körkép 2015 című tanulmányból. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Sokkal kevesebb óraszámban tanulnak az általános iskolában a magyar diákok, mint az OECD országokban átlagosan - sokak számára ez lehet a legmeglepó'bb állítás az OECD Oktatási Körkép 2015 című tanulmányban. Bár nálunk a legalacsonyabb a formális oktatási idő (5553 óra, míg az OECD-átlag 7570 óra), mégis fáradtak és leterheltek a magyar diákok. A szakértők szerint mindez azzal lehet összefüggésben, hogy az oktatási idő aránylag nagy részében tanítanak a fő tantárgyak közé nem tartozó kötelező tananyagot. „Százéves hagyomány, hogy Magyarországon délelőtt tanítunk, délután pedig csinálunk majd valamit. Nálunk fejlettebb országokban jobb a tananyag és a rekreációs időszak elosztása. Nem mindegy, mit és menynyit tanítunk” - mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője. Bár a tanulmány szerint a dipA magyar tanári állomány alulfizetett és elöregedett az OECD tanulmánya szerint, 2013 óta több lépcsőben emelik a pedagógusok bérét loma megkönnyíti az elhelyezkedést, de kevesen tanulnak a felső- oktatásban. Ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, várhatóan a magyar lakosság csupán 22 százaléka szerez alapképzésben oklevelet az élete során, doktori címet pedig csupán 0,7 százalékuk. Mindkét mutató a legalacsonyabbak között van az OECD-országo- kat tekintve. „Nem tudja teljesíteni a kormány azt a vállalását, amely szerint az érettségizettek 40 százalékának egyetemen kellene továbbtanulnia. És azt se felejtsük el, hogy ezek a számok arról is beszélnek, hogy csökkentik a kritikus állásfoglalású értelmiségiek számát is” - mondta Mendrey. A tanulmány szerint egyre kevesebbet költünk az oktatásra. Az iskolák egy tanulóra jutó éves kiadása Magyarországon az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően az egyik legalacsonyabb. „A számok ritkán hazudnak, rideg adatok ezek, amelyek arról is szólnak, hogy nem tudásalapú társadalmat, hanem munkaalapú társadalmat építünk” - hangoztatta Mendrey. Erős megállapítása még a tanulmánynak, hogy a magyar tanári állomány alulfizetett és elöregedett. Az alsó középfokon tanító tanárok jövedelmének a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetéhez viszonyított aránya Magyarországon a legalacsonyabb. A hasonló képzettségű, teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatásban dolgozók jövedelmének kevesebb mint 48 százalékát keresik. Szakértők azonban megjegyzik, hogy 2011-ben új oktatási törvényt hoztak, amely 2013 szeptemberétől kezdődően megnövelte a tanárok alapbérét, és további éves bérfejlesztést határoz meg 2017-ig, így ez a tendencia az elkövetkező években megfordulhat. Mivel Magyarországon a tanári állomány idősödik, a tanárok kevesebb, mint 30 százaléka fiatalabb 40 évesnél. Fontos lesz a fiatalok számára vonzóbbá tenni a tanári pályát. Többek között ennek érdekében vezették be 2013- ban a speciális Klebelsberg ösztöndíjat a diákok tanárképzési programokra való beiratkozásának támogatására. Vízágyúval oszlattak a klímacsúcs előtt PÁRIZS Világszerte 2300 városban tüntettek tegnap a hétfőn kezdődő klíma-csúcs előtt. Környezetvédő csoportok mintegy 150 országban, Németországtól New York-on és Ausztrálián át a Fülöp-szigete- kig, Japánig és Bangladesig tartottak rendezvényeket. Az első nagy demonstrációt pénteken Melbour- ne-ben rendezték, 40 ezer résztvevővel. A Climate March mozgalom a világ számos pontján egy időben tartott demonstrációt, nemzetközi egyezmények helyett azonnali cselekvést követeltek a politikusoktól. Párizsban 200 ország vezetői tárgyalnak ma a globális felmelegedés ellen szükséges lépésekről. A két héttel ezelőtti merényletek miatt rendkívüli biztonsági intézkedések mellett készülnek a tanácskozásra. Párizsban a természetvédők eredetileg felvonulást terveztek, de a francia hatóságok a terrortámadások miatt ezt nem engedélyezték. A tiltás ellenére voltak, akik Párizsban is az utcára vonultak: néhány száz rendőr oszlatta a néhány száz főnyi demonst- rálót vasárnap délután vízágyúval és könnygázzal. Anarchisták üvegekkel dobálták meg a rendőröket. BUDAPEST Magyarországon is tüntettek civilek, azt követelve a politikusoktól, hogy vegyék komolyan a globális felmelegedés mérsékléséhez szükséges döntéseket. Budapesten résztvevők az Erzsébet téri szökőkútnál hallgathatták meg a lelkesítő beszédeket, majd a körúton a Fővám térre vonultak, ahol szimbolikusan faleveleket küldtek a hétfőn kezdődő klímacsúcs magyar delegációjának. MW Három kérdés, három válasz Bérszakadék a nemek között Az OECD szerint a magas szintű képzettséget összességében jól megfizetik Magyarországon, ám a nemek közötti bérszakadék az egyik legnagyobb a tagországokhoz mérten. Míg az OECD országokban a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők átlagos keresete 73 százaléka a hasonló képzettségű férfiak keresetének, Magyarországon ez a mutató 64 százalék, amely az OECD és a partnerországok közül Izrael, Brazília és Chile után a negyedik legalacsonyabb. A 35-44 éves korosztályban a magyar nők a férfiak keresetének csupán átlagosan 59 százalékát keresik. Csapó Benő oktatáskutatót kérdeztük az OECD Oktatási Körkép 2015 című tanulmány néhány állításáról.- Az OECD tanulmánya szerint kevés óraszámban tanulnak az általános iskolások Magyarországon. A legutolsók vagyunk az 5553 órával, amely a kötelező tanítási órák száma, miközben sok szó esik arról, hogy túlterheltek a diákjaink. Nincs ebben némi ellentmondás?- Sajnos a két negatív állítás egyidejűleg igaz. A túlterheltségnek részben oka az, hogy a tanulók a rövid támogatott tanítási idő miatt magukra maradtak a feladataikkal. Másrészt a rossz tanulás- szervezés okán a diákoknak gyakran kell olyan tananyaggal birkózniuk, aminek a tanulására még nincsenek felkészülve. Megfelelő módszerekkel a jelenleginél sokkal többet is meg tudnának tanulni, jobban megértve, kisebb erőfeszítéssel.- Kitér arra is a felmérés, hogy a felsőoktatásba kevesen kapcsolódnak be, nálunk a legkevesebb a doktori cím a lakosság számához viszonyítva. Hova vezet ez?- Nem csak kevesen kapcsolódnak be, hanem kevéssé hatékony az is, ahogy a felsőoktatási intézményekbe kiválasztódnak, majd az intézményeken belül „áramlanak” a hallgatók, kevés a lehetőség a menet közbeni pályamódosításra. A doktori fokozatot megszerzők száma valóban alacsony, és ennek egyik oka az alacsony motiváció. Nemzetközi összehasonlításban ugyanis kevés a kutatói-fejlesztői állás.- A tanulmányból az is kiderül, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás. Nálunk csökkent a legdrasztikusabban az oktatásra fordított állami kiadások aránya. Mit gondol erről?- Az oktatás eredményességére hatással vannak a ráfordítások, de az is, hogy a rendelkezésre álló forrásokat milyen okosan költik el. Magyarország a keveset költő országok közé tartozik, ahol a teljesítményeken még sokat lehet javítani a ráfordítások növelésével. A PISA eredmények alapján végzett becslések szerint 20-40 százalékos többlet még sokat javítana a teljesítményeken, e szint felett azonban mind nagyobb szerepet kapna a pénz felhasználásának minősége, a döntések, fejlesztések tudományos megalapozottsága. Párizsban cipőkkel demonstráltak Csapó Benő Önkéntes nyugdíjpénztárak: a befizetett tagdíjak több mint fele állampapírban szunnyad Tovább csökkent a létszám és a vagyon is MAGYARORSZÁG A harmadik negyedévben is folytatódott a 45 magyarországi önkéntes nyugdíjpénztár tagjainak lemorzsolódása. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint több mint kétezerrel, 1 160 716 főre mérséklődött a pénztárak összlétszáma, miközben a tagság 2008. október elején még 1,4 milliót tett ki. Bár a 6402 új belépő száma közel kétezerrel meghaladta a kilépőkét, csaknem ugyanennyien kerültek ki amiatt, hogy a nyugdíjkort elérve kérték a szolgáltatást, vagy nem fizetés miatt kizárták őket, illetve elhaláloztak. Ugyanakkor nagyjából ugyany- nyian, 22 686-an szüneteltették a tagságukat a harmadik negyedévben, mint április-június között, s a járadékot igénybe vevők csaknem 1200 fős tábora sem változott érdemben három hónap alatt. Az önkéntes pénztárak által kezelt vagyon 2011 végétől tartó gyarapodása is megtorpant a harmadik negyedévben, szeptember végi 1135, 6 milliárd forintos portfoliójuk 8 milliárd- dal kisebb értékű a három hónappal korábbinál. A pénztárak vagyonuk több mint felét állampapírokban fialtatták, közel egynegyedét befektetési alapokban, miközben bankbetét- és készpénzállományuk, valamint részvényeik elenyésző volt, azok mintegy 50-50 milliárd forintot tettek ki. Befektetéseiken az önkéntes pénztárak összességében több mint 20 százalékkal alacsonyabb, 35 milliárdos eredményt értek el. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek idei első háromnegyed évi, 53 milliárd forintos halmozott értéke 7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz tartozók még mindig több tagdíjat fizetpek, mint amekkorák munkáltatóik hozzájárulásai. Ugyanezen idő alatt az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatási kiadások csupán az ossz vagyon 1,7 százalékára rúgtak, igaz, ez az érték 26 százalékkal magasabb volt, mint 2014 első háromnegyed évében. Az önkéntes pénztári tagság vonzóbbá válását reméli és ezért üdvözli az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége az MNB és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett, már részletes parlamenti vitára bocsátott törvénymódosító javaslatot. Ennek elfogadása esetén ugyanis a változatlanul elérhető egyösszegű szolgáltatás mellett többféle pénztári járadékot is kérhetnének a tagok a jövőben, ami a tagság hosszú távú érdekét szolgálja. Továbbra is négy magánnyugdíjpénztár létezik, miután a Budapest, a Horizont, az MKB és a Szövetség egyaránt teljesítette a további működésükhöz egy tavalyi törvénymódosítással ez év január l-jétől előírt új feltételt, miszerint a tagdíjfizető tagok létszáma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem csökkenhet a taglétszám 70 százaléka alá. Ez azért is figyelemre méltó, mert a magánnyugdíj-pénztári taglétszám is tovább mérséklődött, szeptember végére 59 580 fősre, s vagyonuk az előző két negyedévi növekedést követően ugyancsak esett, 215 milliárdra. Igaz, ez még így is közel 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál. Csabai Károly Önkéntes nyugdíjpénztárak (negyedévenként, milliárd forint) 2014. IV. 2015.1. 2015. II. 2015. Ili. Időszak végi taglétszám (ezer fő) 1179,98 1166,53 1162,92 1160,71 Pénztári vagyon piaci értéken 1056,6 1134,5 1143,3 1135,7 Azonosított tagdíjbevételek* 32,6 17,0 35,2 53,0 Szolgáltatási kiadások 9,6 6,4 12,9 19,0 Befektetési tev. eredménye 60,8 39,8 46,0 35,8 * Január l-jétől halmozott, egyéni számlán jóváírt Forrás: MN Többféle járadékot lehetne majd kérni.
