Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-27 / 278. szám
2015. NOVEMBER 27., PENTEK HIRDETÉS - ALMA MATER 11 Tanulószerződések kötésének lehetőségével és ösztöndíjjal is motiválják a hiányszakmát tanulókat Megbecsült szakembereket képeznek Milyen feladatot látnak el a szakképzési centrumok? A költségvetési szervként létrejött szakképzési centrumok mérete lehetővé teszi a munkaerő-piaci igényekre történő reagálást, a szakmaszerkezet ösz- szehangolását, optimalizálását. Megfelelő szervezeti méretet biztosít az átlátható gazdálkodáshoz az önállósággal együtt járó felelősséggel, amely szakmai teljesítményre és a bevételt eredményező tevékenységre ösztönzi a vezetőket és a munkatársakat. A nappali rendszerű iskolai oktatást a centrumok személyi, tárgyi feltételeire, valamint tudástőkéjére építve a helyi igények alapján hatékonyan egészítheti ki az iskolarendszerű felnőtt- oktatási és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenység. Emellett szerepet vállalhatnak a hazai fejlesztésekben, és a külhoni magyar tannyelvű intézményekkel, valamint nemzetközi partnerekkel megvalósuló projektekben. A fordulat éve a szakképzésben a 2015-16-os tanév. Hogy mit jelent ez a pályaválasztás előtt álló fiataloknak? Erről Ke- rekné Fábri Eufrozina, az Egri Szakképzési Centrum főigazgató beszélt a Hírlapnak. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu- Milyen változások várhatóak a szakképzés területén az elkövetkező időben, és mi ennek a változásnak a célja?- A 2015/2016-os tanév a fordulat éve lesz a szakképzésben. Az előttünk álló időszakban nemcsak a szakképzési rendszer átalakulásában kell elérnünk jelentős változásokat, hanem annak a szemléletnek a megújításában is, ahogyan eddig a szakképzésre tekintettünk. Könnyen belátható, Tiogy csak úgy zárkózhatunk fel a legfejlettebb ipari országokhoz, ha támogatjuk az innovatív technológiákat, a fejlesztéseket és beruházásokat. Ehhez viszont megfelelően képzett és motivált szakemberekre van szükség. Célunk tehát nem lehet más, mint minél több ember bevonása a szakképzésbe. Ezt a célt csak a gazdaság igényeihez igazodó, megfelelő számú szakember képzésével és a duális képzés kiszélesítésével érhetjük el- hívta fel a figyelmet az főigazgató asszony, aki rámutatott arra is, hogy számos jogszabályi módosulás is jelzi a változást a szakképzés területén. Ilyen változás például, hogy ezentúl már nemcsak az első, hanem a második szakképesítés megszerzése is ingyenes, ráadásul 25 éves életkor betöltéséig lehetőség van a nappali rendszerű oktatásban való részvételre, a felnőttoktatásban is köthető tanulószerződés, amely jól motiválja a diákokat. Fontos momentum a gyakorlati oktatásvezetők pozíciójának visszaállítása, és az új HÍD programok bevezetése a szakképzésben. Ráadásul megújult a hiányszakmák képzését támogató ösztöndíjrendszer is: megyénként húsz hiányszakmára való képzés támogatható. Mindezeken túl a szakképzési intézménystruktúra átalakítása folyamatban van. A 2016/2017- es tanévtől az elképzeléseikhez, adottságaikhoz, beállítottságukhoz leginkább illeszkedő tanulási utak lehetőségét kínálja a szakgimnázium és a szakközép- iskola. Azaz a most tovább tanulni készülőknek új utak nyílnak. A jelenleg hároméves szakiskolai képzést fogja felváltani a szakközépiskola: három évig szakmát tanulnak, majd lehete- tőségük lesz arra a diákoknak, hogy további két évet teljesítve leérettségizzenek. Az OKJ-s bizonyítványok beszámítanak, így a diáknak négy tantárgyból kell majd érettségi vizsgát tennie a szakközépiskolában. A szakgimnáziumok többlet közismereti tartalommal bírnak: itt ágazati szakképzés folyik 9-től 12. évfolyamig úgy, hogy a gyakorlati óraszám emelt, az évközi-gyakorlat is előtérbe kerül. Az érettségi mellé egy szakmát kap majd a tanuló, s további egy évben a technikusi képesítést is megszerezheti. Annak megfelelően, ki milyen képességgel bír, mindkét iskolatípusból van tovább út a felsőoktatásba. A feladatok ellátásában jelentős lesz a szerepük a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő, térségi alapon szervezett szakképzési centrumoknak. Ezekben a centrumokban a tagintézmények nagyobb önállósággal működhetnek majd a jövőben, melyeket a tagintézmény-vezetőknek vállalkozó szemléletű vezetői stílussal kell irányítaniuk. A változások a finanszírozás, a támogatáshoz jutás, valamint az adminisztratív terhek csökkenése szempontjából is jellemzőek lesznek, nagy hangsúlyt kap a helyi munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzett munkaerő biztosítása. A centrum struktúrája rugalmasan tudja kiszolgálni ezen igényeket az iskola- rendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési kínálataival, ezáltal nagymértékben hozzájárul a térség foglalkoztatási mutatónak a javulásához.- Milyen szakmák elsajátítására nyújt lehetőséget a centrum?- Mintegy 197 szakmában kínálunk képzési lehetőséget. Olyan hiányszakmákban is, mint például. az elektronikai technikus, gépi forgácsoló, hegesztő, kőműves és hidegburkoló, szakács, vájár, gyakorló ápoló, gyakorló mentőápoló, szociális gondozó-ápoló. Ezek elsajátítására, mivel hiányszakmák, tanulói szerződés keretein belül van módja diákjainknak. Rendkívül fontosnak tartom, a kétkezi munka presztízsének a visz- szaállítását. Legyen büszke az egyén arra, hogy valamilyen szakmát elsajátított. Valamilyen szakmához ért! A szakképzés intézményrendszerében pedig a változásoknak megfelelően nem egy, hanem két szakmát is megtanulhat a tanuló, növelve ezzel önmaga munkaerő-piaci esélyeit. Az érettségi mellé szakmát is adunk, majd rá a technikusi végzettséget is megszerezhetik a tanulók. A felsőoktatásba innen is tovább lehet majd lépni. Nagy hangsúlyt fektetünk a minőségi szakemberképzés biztosítása érdekében a duális szakképzésre. Ehhez pedig elengedhetetlen a cégekkel, vállalatokkal történő kapcsolati tőke minél szélesebb körű kiterjesztése, a tanulószerződések számának a növelése. Fontos a szakképzés partnereivel a megfelelő kapcsolat kiépítése, hiszen a gazdaság hatékony és zavartalan működéséhez a kvalifikált munkaerőbázist foFábri Eufrozina, az Egri Szakképzési Centrum főigazgatója Mi az a szakképzési centrum?- A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2015 júniusában vezette be a szakképzési centrum fogalmát. Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában a szakképzési feladatellátás a szakképzési centrumok tagintézményeiben történik. A szabályozás értelmében megyénként legfeljebb bárom, a fővárosban legfeljebb tíz centrum hozható létre. az októberi statisztikai adatszolgáltatás alapján, három év átlagában minimum kétezer fős tanulólétszámmal. 2015. július 1-jei hatállyal összesen 44 szakképzési centrum, azaz költségvetési szerv kezdte meg működését, 365 tagintézményben 200 000 tanulóval. A szakképzési centrumok élén főigazgatók állnak, munkájukat szakmai és gazdasági főigazgató-helyettesek segítik, a tagintézmény-vezetők igazgatói munkakörben látják el feladataikat. lyamatosan biztosítani szükséges. Éppen ezért az Egri Szakképzési Centrum olyan cégekkel alakított ki képzési kapcsolatot, mint a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft., a Mátrai Erőmű Zrt., a ZF Hungária Kft., a Mark- hot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Apollo Tyres. Utóbbi gumigyárat épít Gyöngyöshalászon, épp ezért a következő tanévtől lehetőség lesz az OKJ-s abroncsgyártó, illetve gumiipari technikus szakképzettség elsajátítására Gyöngyösön, az Egri SZC József Attila Szakközépiskolájában. A kis- és középvállalkozói szektorra is építenek.- Mi a szakképzés átalakításának végső célja?- A tanulókat érintő kedvező változások hatására a beiskolázási mutatóinknak is javulniuk kell majd, hiszen a célunk minél több embert bevonni a szakképzésbe. Az iskolázottság növekedésével pedig csökken a munka- nélkülivé válás kockázata és annak tartóssága is. Ehhez kapcsolódóan a régióban az egyik legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, amelyhez a gazdaság- fejlesztés mellett szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése is. Az eredményekhez viszont szakmai elhivatottságra, a szakképzési intézmények vezetőinek és munkatársainak kitartó munkájára van szükség. Az ESZC-hez tartozó iskolák 1. Egri SZC Bornemissza Gergely Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 2. Egri SZC Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 3. Egri SZC Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolája, Szakiskolája Kollégiuma és Könyvtára 4. Egri SZC József Attila Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 5. Egri SZC Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 6. Egri SZC Március 15. Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma 7. Egri SZC Remenyik Zsigmond Középiskolája Egri Szakképzési Centrum (ESZC) 2015. július 1-jével alakult meg az Egri Szakképzési Centrum, Heves megye állami szakképző intézményeinek irányító költség- vetési szerve. A centrum szakképzési és köznevelési feladatokat lát el. többek között szakiskolai és szakközépiskolai neve- lést-oktatást, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó ne- velést-oktatást. felnőttoktatást, felnőttképzést, az állami intézményfenntartó központtól átvett gimnáziumi intézményegységekben gimnáziumi nevelés-oktatást. továbbá kollégiumi ellátást. Tanulolétszám: 4746. 1 i l I
