Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-26 / 277. szám

2015. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Munkában a DronePictures: Kakuk Péter, Pogonyi Csongor, Pogonyi Dávid a Mátrában nyolcrotoros drónnal készített felvételeket Galyatetőről Heves megyei fiatalok készítet­tek filmet a megújult galyate- tői kilátóról és turistacentrum­ról. A Vállalkozz itthon! elneve­zésű pályázatnak köszönhető­en megalakult filmes csapat tagjai a térség iránti elkötele­zettségük miatt kezdtek bele a mátrai forgatásba, ahol egy professzionális nyolcrotoros drónt is bevetettek. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER A fiatalok vállalkozóvá vá­lását támogató uniós pályázat teremtette meg a lehetőséget három Heves megyei fiatalnak - az egri Pogonyi Dávidnak, Po­gonyi Csongornak és a vámos- györki Kakuk Péternek hogy légi felvételekre specializáló­dott produkciós céget hozzanak létre. Beszereztek egy drónt, amivel hamar dolgozni kezd­tek. Az elmúlt egy évben folya­matosan bővítették az eszköz­parkjukat, azóta készítettek fil­met építőipari cégnek vagy be­számolót a Gyöngyösi Folklór­fesztiválról. Több nonprofit projektet is vállaltak már a korábbiakban, amelyek megvalósítása során főleg a kreativitásukat próbál­gatták. Ilyen volt az országos népszerűségnek örvendő galya- tetői kilátót és turistacentru­mot középpontba állító kisfilm- jük, amely már az előkészítés során is nagy érdeklődést vál­tott ki szakmai berkekben. S hogy miért esett épp’ Ga­lyatetőre a fiatalok választása? Ahogy a csapat egyik tagja, Pé­ter elárulta: a szerencsés vélet­len hozta őket össze a tervező irodával.- Az Építészeti Filmszemlére kerestünk témát, amikor a ked­vesem otthonában megláttam a falon egy festményt - magya­rázta. - A képet - mint kiderült - az a Vass-Eysen Áron, Juni­or Prima díjas építész készítet­te, aki Kovács Csabával, a Nar- tarchitects vezetőjével közösen tervezte a galyatetői komplexu­mot. Ezután már adta magát, hogy felvegyük velük a kapcso­latot. Innentől datálható a megva­lósítás. A felvétel már most or­szágos hírnévre tör.- Három éve még nem volt Is­mert a dróntechnológia Magyar- országon, de már akkor a fejem­be vettem, hogy ezt akarom csi­nálni. Mivel korábban is fotó­zással és filmezéssel foglalkoz­tam, lenyűgözött, mi mindenre képes egy ilyen szerkezet - me­sélte Pogonyi Dávid. - A bá­tyám, Csongor a MOME-n vég­zett média-design szakon, Peti zenéket gyárt, a hangzás elké­szítésében segít, így adta ma­Péter elkapja a drónt gát, hogy teljes körű produkci­ókban gondolkozzunk. Kezdet­től az volt a célunk, hogy hasz­nosíthassuk a filmes tapaszta­latainkat, és minőségi anyago­kat hozzunk létre. Kifejezetten szeretünk épületeket felvenni, mert a drónnal különleges mó­don lehet őket megmutatni. Megtudtuk: ahhoz, hogy va­laki drónnal készíthessen fel­vételt, tevékenységi engedélyt kell szereznie a Nemzeti Közle­kedési Hatóságtól, s légtér hasz­nálati engedéllyel is rendelkez­nie kell, melynek 30 napos átfu­tási ideje is lehet.- Nagyon sokszor van úgy, hogy nekünk tetszik meg egy téma, és belekezdünk a munká­ba. így volt ez a galyatetői kilá­tóval is. Mivel mind Heves me­gyeiek vagyunk, a Mátra szív­ügyünk. Már korábban is ke­restük a kapcsolódási pontokat helyi viszonylatban, de ez az el­ső teljesen önálló filmünk, amit puszta önszorgalomból és lelke­sedésből készítettünk. A drón nagy segítség abban, hogy egyedi formában tudjuk bemu­tatni az építészeti remekeket, és a nemrég elkészült galyatetői fejlesztés sokakat érdekelt. Ar­ra voltun k kíváncsiak, hogy épí­tészetileg milyen értéket képvi­sel a turistacentrum. A kisfil- münkben több érintett szakér­tő is megszólal, reméljük, sike­rül megvalósítani a célunkat - mondta el lapunknak Dávid. (A film előzetese megtekinthető a HEOL.hu-n) Különleges megoldások Galyatetőn- Nemcsak drónnal, hagyo­mányos technikával is dol­gozunk. A galyatetői fejlesz­tésben a természet és az épí­tett környezet kapcsolatáwt, a múlt értékeit és a mai kor technológiáit ötvöző építé­szeti megoldásokat akartuk megmutatni. Ilyen a kőalap­ra épített kilátó megemelt vasbeton szerkezete. Az is ér­dekes, hogy korábban a lép­csősor az épületen belül volt, de most az épületen kívül­re került dupla spirális lép­csősor vezet fel a csúcsára. A legjobb: a toronyban felsza­badult helyen szálláshelyeket alakíthattak ki. Nem akarok lelőni minden poént, a film­ben egy-két meglepetéssel is készülünk - avatott be Dávid. Üvegdílerek Porcsin Zsolt zsolt.porcsin@mediaworks.hu MEGYEI KÖRKÉP 3 i B aktat az ember az utóbbi hetek felgyűlt borosüvegeivel a nagyáruház visszaváltója felé, mert nem dobja ki, mert vé­di a természetet, meg hát az az üvegenkénti 10 forint, amit a nagyáruház ad visszaváltáskor, az is valami. Tucatnyi butéliából kijön egy sonkás stangli. Baktat két nejlonszatyorral a kezében, csörögnek az üvegek, de nem hallja, mert gondolatai a világ és saját sorsa körül forgo­lódnak. Mi lesz az országgal, benne vele, neveletlen gyerekeivel? Szinkronba lehet-e még hozni a szakmát a tisztességgel, mert a kettő nagyon távolodik? Meg le­het-e a korrupt és idióta főnök­nek mondani, hogy ő korrupt és idióta? Vagy csak az egyi­ket? De melyiket? Korrupt? Idi­óta? Vagy semmit? Baktat csörgő nejlonzacskóival az üvegvisszaváltó felé, majdnem odaér, amikor elé pattan egy ember. „Tíz forintért én is megveszem darabját! Adja nekem!” És nyújtja jobb kezét az üres borosüvege­kért, bal kezében csörgeti az aprót. Az ember előbb csak a koszos, töredezett körmű ujjakat látja, aztán emeli a tekintetét, nézi a ráme­redő véreres-vizenyős szemeket. De már üvölt egy másik hang, vi­rágos mintájú szoknyában közelít az alacsony asszony, szinte visít: „Én tizenkét forintot adok darabjáért, nekem adja! Nekem, nekem!” Az üvegektől csörgős szatyrokkal éppen megtorpanó ember tudja, hogy vannak helyek a városban, ahol palackonként 20 fo­rintot is adnak ugyanazokért az üvegekért, amikért a nagyáru­ház csak tízet, de messzire vannak... A hangzavarban leteszi a két szatyrot az aszfaltra, hátat fordít, elmenekül, még hallja a veszeke­dés zaját. Apró forintokért, amiknek már érméjük sincs. Vagy csak az egyi­ket? De melyiket? Korrupt? Idióta? Játszóteret meg járdákat építenek KISKÖRE Maradandó és hasznos elfoglaltságot igyekeznek adni a kiskörei közmunkásoknak, akik továbbra is a városi közterületek megújulásának aktív szereplői - közölte Magyar Csilla polgár- mester. Elmondása szerint a köz­munkások több mint három ki­lométernyi új járdaszakaszt épí­tenek ki az idén 8,7 millió forint­nyi költséggel a Jókai, a Klapka a Kölcsey utcákban, illetve a Tisza II. lakótelepen. Az említett lakó­telepen mindemellett felújítják a játszóteret is, ahol a vasjátékokat modernebbekre cserélik, több, mint négymillió forint önkor­mányzati ráfordításból. E két fejlesztés összesen csak­nem 13 millió forint értékben bi­zonyítja a kiskörei önkormány­zat elhivatottságát a korszerűbb lakókörnyezet megteremtésében - mondta Magyar Csilla. SZ. E. Téves elérhetőség csúszott a levélbe EGER Hat éve tart immár a munka­ügyi perem címmel szerdán jelent meg olvasói levél lapunk 4. olda­lán. Ebben levélírónk azon törté­netét osztotta meg, hogy a munka­ügyi pere több mint hat évig tar­tott a Fővárosi Munkaügyi Bírósá­gon, s hiába nyerte meg jogerősen, máig nem kapta kézhez a megítélt súlyos összeget. A per elhúzódása miatt Strasbourghoz fordult, ahol három év után ismét neki adtak igazat, s az itt megítélt kisebb ösz- szeget át is utalták számára. A történet kétségkívül tanulsá­gos, ám a levél végén sajnálatos elírás történt, mivel tévesen je­lentettük meg (összekevertük egy másik levelezőnk adataival) levél­írónk elérhetőségét, illetve tele­fonszámát. A helyes adatokat (név és cím) természetesen szerkesz­tőségünkben iktattuk. A hibáért ezúton is elnézést kérünk! B. K. Mészáros, t ráfi kos építi a központot SZILVÁSVÁRAD A tervezésre és a kivitelezésre a közbeszerzést még az elmúlt esztendőben, de­cember 29-én írták ki, ajánla­tot tenni pedig idén január 22- ig lehetett. Eredetileg áfa nél­kül 4,65 milliárd forintba ke­rült volna a fejlesztés. A megva­lósítására szánt büdzsét a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,76 milliárd forinttal, majd - a 2017-es büdzsé terhére - szep­temberben további 1,576 milli­árd forinttal toldották meg. A Földművelésügyi Miniszté­rium szerint a meghívásos köz- beszerzésre bárki jelentkezhe­tett, aki megfelelt a részvételi felhívásnak. Ám csak egy kon­zorcium jelentkezett. Két éven belül meg kell építeni a lovas­centrumot, amelynek jelentős nemzetközi szerepet szánnak. Az első ütemmel - amely a ré­gi fedeles átalakítását és egy új csarnok építését jelenti - jö­vőre végezhetnek a kivitele­zők. Készül 8 ezer fős fedett le- látós, multifunkciós lovas sta­dion, négy évszakos pályával, s számos más létesítmény. Az Eu­ro Campus - a cég annak ide­jén részt vett az egri belváros rehabilitációjában - tulajdono­sa az FK Invest Kft., amely Ko­vács Imre és Forró Zoltán tulaj­dona. Előbbi és családja 12 tra­fikkoncessziót nyert a megyé­ben. Utóbbi Demszky Gábor ka­binetfőnöke volt. T. B. Híres egri épületek is visszaköszönnek az alkotásokról Örömvarrásból született csodák EGER - Általában kétévenként szerveznek az Egri Folttündérek kiállítást, ennyi idő alatt gyűlik össze annyi munka, amennyit már bemutathatunk. Minden tárlatra új tárgyakat hozunk, jellemzően textilmunkákat ké­szítünk, néhányan játékokat, de leginkább takarókat, falvédő­ket, párnákat, neszesszereket, táskákat, karácsonyi díszeket: olyanokat, amelyeket egy csa­ládban használni lehet - mond­ta el Gyimesi Ottóné, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyv­tár Galériájában látható kiállí­tásról. A patchwork technika Európából került át Amerikába, ahol a szükség szülte a kialaku­lását: nem volt annyi textil, ezért A kiállításon ismert egri épületekkel is találkozhatnak a látogatók a használható maradékokból al­kották meg a munkáikat.- Jellemzően már másra nem használt anyagot használunk fel a munkáinkhoz, amelyek in­kább családon belül kelnek el - nyilatkozta, majd hozzátette: megélni persze kevésbé lehet ezekből a művekből, hiszen egy takarón egy-egy ember akár hó­napokig is dolgozik, így egy en­nek megfelelő összeget már nem tudnak megfizetni az átlagem­berek. Nem is a pénz hajtja őket, ez kedves hobbi az Egri Folttün­dérek számára. A mesés, csodá­latos kiállítás, amely az „Egri színek” nevet viseli, december 4-ig tekinthető meg a könyvtár galériájában. J. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom