Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-23 / 274. szám
2015. NOVEMBER 23., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Egy egri öttagú építésziroda képviselheti majd jövőre hazánkat Velencében Az Arkt mehet el a biennáléra Egy fiatal, öttagú egri építész- csoport, az Arkt projektje bizonyult a legjobbnak, így ők képviselhetik hazánkat jövőre a 2016-os Velencei Építészeti Bi- ennálén. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER, VELENCE A 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Bienná- lé magyar pavilonjára kiírt ku rátöri pályázat eredményeként Jelentés a frontról címmel 2016. május 28. és november 27. között rendezik meg a jövő évi Velencei Építészeti Biennálét. A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását. Az idén szeptember 23-án kiírt pályázatra öt munka érkezett be. A pályázók - köztük az Egri Arkt Építész Iroda - november 18-án prezentáción mutatták be az elképzeléseiket. A zsűri megvitatta az egyes projektek koncepcióját, üzenetét és megvalósíthatóságát, ami alapján Fábián Gábor (társkurátor Fajcsák Dénes): „Arkt” projekt - Az Arkt-tól az ellátóig című pályázatát nyilvánította nyertesnek - adta hírül az epiteszforum.hu a minap. A jó hír kapcsán kérdeztük meg Fajcsák Dénest, a győztes projekt társkurátorát, miként fogadták a bejelentést. Egerben az Arkt Művészeti Ellátó tavaly decemberi nyitá- sa óta számos képzőművészeti tárlatnak, nívós kulturális programnak adott helyet- Őszintén szólva még alig fogtuk fel, hogy milyen sikert értünk el - válaszolta. - Az eredményhirdetést követően éjszakába nyúlóan beszélgettünk az alkotótársakkal, Fábián Gáborral, Juhász Veronikával, Simon Ottóval, Jánosi Kingával arról, vajon mi állhatott a döntés hátterében. Az esélytelenek nyugalmával nyújtottuk be a pályázatunkat, s a szerdai prezentáció után még inkább úgy éreztük, hogy nem igazán sikerült jól bemutatni a projektünket. Éppen ezért nagy meglepetés és óriási öröm, hogy a zsűri mégis megértette és megérezte az Arkt Művészeti Ellátó létrehozásának üzenetét. De lássuk a győztes projektet! Az egri Gárdonyi-kertben pusztulásra ítélt, volt GAMESZ-épü- let megmentését és újrahasznosítását bemutató kiállítás egy valós problémára adott valós választ helyezett a középpontba. Az építészek kreativitásának köszönhetően egy korábban értéktelennek tekintett épület máRészlet az egri projekt méltatásából A gazdasági-pénzügyi válság és az új közösségi, hálózatos kultúra hatására az építészeti szakmagyakorlás is megváltozott, alternatívákat keres. Ebben a helyzetben az építészet építés is, és legalább annyira vonatkozik a közösségre, mint a házra. Egy kis városból tudunk így a világnak apró, de követhető példát mutatni a tenni akarásról, a közösség erejéről. Az építész is a közösség része, aki úgy végezhet eredményes munkát, ha az épület lakóit bevonja az építészet, s az alkotás folyamatába. A megvalósult egri projekt szociálisan inkluzív, számos társadalmi csoport együttműködésére és munkájára volt szükség ahhoz, hogy létrejöjjön. ra élő hellyé, kulturális központtá vált a városban. Újrahasznosították, aktiválták, értékké tették. Az egri épület újrahasznosítása építészek civil kezdeményezésére indult, de túlnőtt azon. Az alkotók szakmai stratégiája helyes iránynak bizonyult: fiatal építészként nem pályázatokra vártak, hanem saját kezükbe vették környezetük és az épület sorsát. A tervezésen túl közösséget inspiráló szereplőkké váltak. Helyi támogatókat vontak be, jó együttműködést alakítottak ki a tulajdonos önkormányzattal. A helyi identitást erősítő kapcsolatokat építettek ki, civilekkel, helyi kisiparosokkal, szakmunkástanulókkal, elítéltekkel dolgoztak együtt. És, ami igazán fontos, közben nem adták fel a kortárs építészet sokszor elfeledett ígéretét, hogy általa megélhetjük a kultúrát, megtudhatunk valamit magunkról, a jö- vőnkről és a múltunkról. Az egri nyertes projekt illeszkedik a Velencei Biennálé főkurátora, Alejandro Aravena felhívásához: „Olyan eseteket és gyakorlatokat mutatunk be a kiállításon, ahol a kreativitást hívták segítségül, hogy vállalják a rizikót akár csak egy apró győzelem érdekében is, mert ahol nagy a probléma, akár egy milliméternyi előremenetel is fontos. Szükség lesz arra, hogy újragondoljuk a sikerről kialakított elképzelésünket, mivel a frontvonalon az eredmények relatívak és nem abszoiűták”. Aleva Zsófia az idei Egri Csillag EGER Második alkalommal rendezték meg az Egri Csillag Születik 2015 versenyt a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban. Az első tehetségkutató 2013-ban az itt élő, ecuadori Jaya Govinda Caran Das ötletéből született meg.- A tehetségkutatóra egri vagy egri kötődésű, 15-25 év közötti fiatalok jelentkezhettek. Az Animus Egyesület szervezésében létrejött versenyre november 19-ig Facebookra tölthették fel videóikat a különböző énekesek és csapatok, a szervezők ez alapján szűrték ki a legjobbnak ítélt 11 formációt, amelyek élőben is megmutathatták tehetségüket - mondta el a Hírlapnak Szép Bence főszervező. Az előadók minimum 2, maximum 7 perces produkcióval álltak színpadra, előadásukat a zsűri tagjai - Rázsi Botond alpolgármester, zsűrielnök, a verseny fővédnöke, Nádasi István „Gibbon” énekes, Debnár Ádám rádiós szerkesztő-műsorvezető és Szikra Fászló humorista - értékelte. Az utolsó produkció értékelése után rövid szünet következett, amelyben a közönség papírra felírhatta az általa legjobbnak ítélt versenyző nevét. Ezután a zsűri kihirdette: az idei Egri Csillag Születik versenyt végül Aleva Zsófia énekes nyerte, mind a zsűri, mind pedig a közönség kategóriájában. Továbbá Garai Daniella művészeti kategóriában lett rajzával első helyezett, Balogh Ádám break- táncos pedig különdíjat kapott. Aleva Zsófia klipet készíthet a CFilm jóvoltából. V. M. coo M ....V ' Húszéves a COOP üzletlánc Huszadik születésnapját ünnepelte a COOP üzletlánc, amely több mint százéves szövetkezeti múlt után 1995-ben alakult gazdasági társasággá. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen az akkori alapítók az összefogás erejét hangsúlyozták, mondván: a húsz évvel ezelőtti döntés helyességét mára az élet igazolta. Egy olyan hazai üzletlánc húszéves évfordulóját ünnepeljük, amely felvette a versenyt a nagy nemzetközi láncokkal, válaszolt a folyamatosan jelentkező kihívásokra, és - kiemelten figyelve a munkahelyek megtartására, bővítésére - a magyar gazdaság meghatározó szereplőjévé vált. Nekünk pedig nagy szükségünk van az ilyen elvek mentén működő kereskedelmi vállalatokra, hiszen erős gazdaság nem építhető erős nemzeti vállalatok nélkül - mondta a huszadik évforduló alkalmából rendezett eseményen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki egyúttal gratulált az eddig elért sikerekhez. A szövetkezeti szerveződésű működés és a magyar kereskedelem történetében egyaránt jelentős fordulópont volt, amiDr. Rédei István a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja, CO-OP Star Zrt. elnök- vezérigazgatója kor éppen húsz esztendeje, 1995-ben a mai COOP Csoportot alkotó üzletek vezetői úgy döntöttek, hogy összefognak, és tagjaik együttműködését új szintre emelve COOP üzletláncként folytatják tevékenységüket. A COOP üzletlánc megalakulásának huszadik évfordulóján elmondhatjuk: ez az ünnep az ösz- szefogás sikerének az ünnepe - jelentette ki a jubileum kapcsán dr. Rédei István. A CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának tagja hozzátette: a két évtizeddel ezelőtt meghozott döntést viták és egy rögös út követte, de mára az élet igazolta az akkori lépés helyességét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a COOP mára közel 3 ezer üzletet működtet több mint 32 ezer dolgozó áldozatos munkájának segítségével, ezzel az üzletlánc az ország 1700 településén van jelen. A kereskedelem világa kiváló teljesítményekre ösztönöz, ám ugyanakkor kemény kihívások elé is állítja a szereplőket, amelyekre csak az összefogás révén adhatunk hathatós választ - mondta dr. Rédei István. Vizitdíjsirató Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu Gyors, alapos kezelésért magánrendelésre kell menni. A z egészségünk minden pénzt megér - gyakran hallani ezt hazánkba n. Manapság különösen, amikor országszerte komoly gondok vannak az egészségügyi ellátással. Annak ellenére is, hogy az orvosok, asszisztensek, ápolók zöme a szívét-lelkét kiteszi a betegek gyógyulásáért, főleg az utóbbiak nagyon alacsony javadalmazásért. Igaz, a doktorok sincsenek többségükben eléggé megfizetve. Ezen túl is nap mint nap halljuk: itt a kórházi körülmények el- borzasztóak, másutt az orvosok száma vészesen csökken, harmadik helyen a diagnosztikai műszerek, berendezések annyira elavultak, hogy mind többet kell várni az embereknek egy-egy vizsgálatra az eszközök használhatatlansága miatt. Pénz viszont sosincs elég. Ott tartunk, hogy mind többen kezdik belátni: nem gondoltak a jövőre akkor, amikor a politikai okokból kierőszakolt 2008-as szociális népszavazáskor elvetették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A 300, illetve 600 forintok összegyűlve, azóta sok egészségügyi probléma megoldásában segíthettek volna. Ráadásul ma, ha valaki gyors, alapos, udvarias kezelést szeretne, magánrendelésekre kénytelen menni, amelyek persze, jóval többe kerülnek az említett tételeknél. A Publicus Intézet idei novemberi közvélemény-kutatási eredményéből kiderül: a válaszadók kétharmada elégedetlen az állami egészségügyi ellátásokkal, s ez szerintük az elmúlt években romlott jócskán. A jobb ellátásban bízva e polgárok és családtagjaik fele fizetett hálapénzt, tízből hatan vettek igénybe fizetős gyógyítási lehetőséget. A kétharmaduk inkább fizetne vizitdíjat, csakhogy jobbá váljon a jövőben a betegek kúrálása, kiszolgálása. Erre szokták azt mondani: no comment! Fékezik a száguldást MÁTRAFÜRED Lakossági fórumon vetődött fel, hogy szerencsés lenne az óvoda előtti teret felújítani, az intézményhez vezető lépcsőt, mozgássérült feljárót, a vízelvezetést is megoldani. Az itt élők szorgalmazták a sétány rendbetételét is. Faragó Tamás, a részönkormányzat vezetője arról tájékoztatott, hogy az óvoda előtti rész rekultivációja megoldódott, sikerült egy teljes útszakaszt leaszfaltozni, és traffipaxok kihelyezésével a gyorshajtókat megfékezni. A fórum résztvevői üdvözölték a fejlesztéseket, s szóvá tették, hogy kívánatos lenne a zöldhulladékot közös helyre gyűjteni. Az utóbbi problémára egy saját komposztálótelep lenne a megoldás. B. K.
