Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-23 / 274. szám

2015. NOVEMBER 23., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP SS Örömében könnyezett ünnepén a falujában PÉLY Zsúfolásig megtelt a pélyi katolikus templom, ahol Törő- csik Marit, a falu híres szülöttét köszöntötték születésnapján. Az ünnepséget a Pély Községért Egyesület és Pély - Községünk, Szülőfalunk Alapítvány civil összefogással szervezte meg. A szervezők nevében Bakon- di Péter és Ócsainé Dávid Ani köszöntötte Törőcsik Marit és a vendégeket. A színésznő család­ja kíséretében érkezett Pélyre, a templomban óriási taps fogadta. A művésznő az örömkönnyek­től alig jutott szóhoz.- Hihetetlenül boldog va­gyok, hogy itthon lehetek. Olya­nokat írtak rólam a napokban, hogy vérben ázott a tüdőm. Kö­szönöm szépen, jól vagyok, élek, virulok, mint a bazsarózsa - mondta, s könnyes szemekkel hallgatta a fellépőket. Dr. Szilva Boglárka hegedűn eljátszotta a Körhinta című film egyik híres dalát, a Hosszú útról vissza tér­ni nem lehet nótát. Az örömöt tovább fokozta Pilinszky János Aranykori töredék című ver­se Rab Fanni előadásában és a hevesi kamarakórus dalcsok­ra. A pélyi ismerősökön kívül Hevesről, Tarnaszentmiklósról, Abasárról is érkeztek vendégek, sárga rózsával, grillázstortával, kézműves alkotásokkal, fest­ménnyel, fotóval lepték meg Tö­rőcsik Marit. A művésznő élet­útját Rab Péterné méltatta:- Honnan az erő, energia, báj, méltóság? - tette fel a kér­dést. - Ő Törőcsik Mari, csupa nagybetűvel. Szívből kívánom, hogy játsszon még nekünk so­káig. Nagyon boldog születés­napot kívánunk! - fejezte ki jó­kívánságait Rab Péterné. A templom melletti felújított lakóházban szombaton fotóki­állítás nyílt meg, amely Törő­csik Mari életét, munkásságát, szülőfalujához fűződő kapcso­latát mutatja be. I. A. Köszöntés a templomban Törőcsik Mari üzenete: Szeretet nélkül nem lehet élni... Él és virul a színészlegenda PÉLY Törőcsik Mari, a nemzet színésze, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színmű­vésznő ma ünnepli 80. szüle­tésnapját. Pélyen köszöntöt­ték a híres színésznőt, akivel szülőfalujához való kötődésé­ről és az élet nagy dolgairól is beszélgettünk. Illés Anita illesanital980@gmail.com- Pélyen született 1935. novem­ber 23-án. Szülei pedagógusok voltak, a nagyapja mozit működ­tetett a faluban. Milyen érzés volt újra hazajönni?- Az otthont ma is Pély jelen­ti számomra. Édesapám Tarna- szentmiklóson, édesanyám pe­dig Hevesvezekényen szüle­tett. Mindig örömmel térek visz- sza szülőfalumba, ahol csodás dolgokat éltem meg. Boldog na­pot csináltak nekem születésna­pomra, nagyon köszönöm. Soha nem sírtam, ha valahol ünnep­séggel fogadtak. A pélyi temp­lomban annyira meghatódtam, hogy elsírtam magam. Örülök, hogy Tarnaszentmiklósról is ér­keztek ismerősök. Sok időt töl­töttem ott is Törőcsik nagyapám­nál, akit nagyon szerettem.- A pélyi civil szervezetek a szü­letésnapi ünnepséget a római katolikus templomban szervez­ték meg. Mit jelent Önnek a templom és Isten?- A római katolikus templom­ban kereszteltek meg, később első áldoztam és bérmálkoztam is ott. Misékre nem szerettem járni, de templomba igen. Any- nyi, de annyi mindent kértem az Istentől a pélyi templomban. Imádkoztam például gyógyulá­sért, jó bizonyítványért és kér­tem, hogy édesapám jöjjön haza a háborúból. Az ember idővel rájön, hogy Isten nél- ^ kül nem megy.- Zenei pályára készült, de adminisztratív hiba miatt le­maradt a felvételiről. Nem akart egy évet sem kihagy­ni az iskolából, ezért köz- gazdasági gimnáziumba je­lentkezett, ahol érettségi­zett. A sors - nem véletle­nül - mégis a színművészet felé sodorta.- Fiatalon, amikor a határ­ban sétáltam, gyakran ábrán­doztam arról, hogy jön egy szí­nész, aki majd felfedez. Emlék­szem, hogy Karádi Katalinnak a faluban volt egy százholdas ta­nyája. Egyik vasárnap mesél­ték, hogy a színésznő majd dél körül megy haza. Kíváncsi vol­tam rá és megkértem édesanyá­mat, hogy engedje, hadd néz­zem meg. Vártam Karádi Kata­lint és integettem, de ő elfordí­totta a fejét. Vidéki lányként tá­volinak tűnt a színészi pálya. El sem tudtam képzelni, hogyan lesz valakiből színész. Heves­vezekényen, a vonaton találkoz­tam Kácsor Béla barátommal, aki vegyészhallgató volt és ő mutatta be nekem Búzás Palit. Megkérdeztem tőle, hogy ő is ve­gyészmérnöknek tanul? Azt fe­lelte, hogy nem, ő dramaturg­nak készül a Színház- és Film- művészeti Főiskolán. Csodál­kozva kérdeztem, miért, olyan van? Megtudtam, hogy létezik és színésznek is lehet ott tanul­ni. Jelentkeztem a főiskolára és így lettem színész.- Nemcsak színészként vált le­gendává, hanem gyógyulását követően orvosi csodaként is. 2008-ban visszajött a klinikai halálból, talpra állt és egy év el­teltével újra színpadra lépett. Hi­hetetlen életerő van Önben.- Azt mondtam, amikor el­ment a férjem, Gyula, hogy soha többé nem beszélek róla. Most mégis. Ő mondta, amikor az in­tenzív osztályon feküdtem, hogy vissza kell jönnöm, mert kivéte­les emberi erő és tehetség van bennem és ezt az erőt használ­nom kell. A klinikai halálból va­ló visszatérés utáni első fellépé­sem Kaposvárott volt. Észrevet­tem, hogy egy húsz év körü­li lány már-már zava­róan nézett. Odalé- Pctt hozzám és azt mondta: Önhöz Tw'' szeretnék szólni. MiÉyi fi Elmondta, hogy ! hal éve nem lé­pett ki a lakás­ból, súlyos de­presszióban szenved. Olvas­ta, hogy lesz az előadás és úgy döntött, eljön a színházba. Meg­köszönte ne- k e m hogy a belőlem sugárzó hatal­mas életerőtől meggyógyult, el­határozta, nem adja fel és foly­tatja az egyetemet. Az élet cso­dálatos, örülnünk kell, hogy Is­ten életet adott nekünk.- Hogy van mostanában? Mit üzen a világnak?- Köszönöm szépen, jól va­gyok, élek és virulok, mint a ba­zsarózsa. Soha nem titkoltam, hogy a klinikai halál után az agyamban maradt egy pici ha­lott rész és ettől hat éve állan­dó görcs van a jobb kezemben és egyre rosszabb. Fiatalon sok mindenen átlép az ember, mert meg akarja teremteni önmagát, így öregen annyira szenvedek az emberi szenvedésektől. Azt mondom, ez a görcs semmi az emberi szenvedésekhez képest, amit látok. Betege lettem a pári­zsi eseményeknek. Azt hittem, meghalok a fájdalomtól, amikor Heves megyében láttam egy por­ban ülő kisfiút, aki sírva mond­ta, hogy éhes vagyok. Mit üze­nek? Szeretet nélkül nem lehet élni. Ha szeretni tudok, akkor úgy érzem, engem is szeretnek. NÉVJEGY Törőcsik Mari 1935. novem­ber 23-án született Pélyen. Ott kezdte tanulmányait, az egri Angolkisasszonyoknál folytatta. Budapesten érett­ségizett. 1954-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Balázs Béla-díjas, kétszer tün­tették ki Jászai Mari-díjjal (1964.1969) és Kossuth-díj- jal (1973,1999). 1971-ben Ér­demes Művész. 1977-ben Kivá­ló Művész címet kapott. 1976- ban a legjobb női alakítás dí­ját kapta a cannes-i filmfeszti­válon. 2000-ben a nemzet szí­nésze lett. A Prima díjat 2003- ban, a Prima Primissima Ju­bileumi díjat 2007-ben kapta meg. 2014-ben a Nemzet Mű­vésze díjjal ismerték el. Férje, Maár Gyula filmrendező 2013-ban hunyt el. Lányuk Te­rézia, örökbe fogadott fiuk Son, 2005-ben Pély díszpolgára lett. Nagytályán Törőcsik Ma­riról nevezték el a faluházat 2011-ben. 2013-ban Egerben márvány emléktáblát kapott. A pélyi emlékházban életútjá- ról nyílt fotókiállítás. Együtt ültettek fát a makiáriak idén elhunyt polgármesterüknek A juhar csak az első a sorban MAKLAR - Havasi László az álta­la vezetett testülettel Makiárért végzett munkájával elültette a község fejlődésének fáját. Ez a fa megfakadt, terebélyesedik, las­san gyümölcsöt is hoz - mondta el Hanuszik Csaba polgármester a Közösségi Házzal szemben, a templomkertben tartott esemé­nyen szombaton. A szakadó eső ellenére sokan voltak a faültetésnél. Civilek keresték meg a helyhatóságot, hogy emlékfa ültetésével mél­tón szeretnének emlékezni Ha­vasi Lászlóra, a nyáron elhunyt polgármesterre. Az önkormány­zat a kezdeményezés mellé állt. A juharfát az óvodások műso­ra után helyezték a földbe, s a A szakadó eső ellenére sokan voltak a makiáriak a faültetésnél makiáriak egymás kezébe adva a lapátot ültették el az emlékfát. A Búzavirág Népdalkor előadá­sában felhangzott a Ha én rózsa volnék kezdetű dal, az emléke- zők mécseseket gyújtottak az emlékfa körül. Hanuszik Csaba azt is közöl­te, hogy az elültetett fa csak a kezdet, jövőre több ilyen fát ter­veznek ültetni azok emlékére, akik sokat tettek Makiárért. Másik kezdeményezés is indul­na jövőre. Az Ültess fát gyerme­kedért! programban azokra szá­mítanak, akik az adott évben születő gyermeküknek ültetné­nek fát a közterületeken a Falu­szépítő Egyesület és az önkor­mányzat segítségével. G. R. EGER - A Szilágyi Erzsébet Gimnázium legjelentősebb ünnepsége az Erzsé- bet-nap - nyilatkozta Gönczi Sándor igazgató. Hagyomány, hogy a szilágyis alapítvány díjazza a kiemelkedő tanulókat. Idén 42 diák vehetett át jutal­mat tanulmányi és sportteljesítményéért. Kiemelkedett Csorba Benjámin, aki három tantárgyból is bejutott az Országos Középiskolai Tanulmányi Ver­seny döntőjébe. Este az Erzsébet-bálon a nyitótánc a palotás (képünkön) volt, a végzősök keringővei, tangóval is szórakoztatták a közönséget. SZ. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom