Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-21 / 273. szám
4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2015. NOVMEBER 21., SZOMBAT Márton napja az önzetlenség ünnepe is VERPELÉT Már óvodáskorban meg kell adni a lehetőséget, hogy a kisgyerekek megismerkedhessenek a régi idők szokásaival, hagyományaival - vallják a Gyöngyszem Óvodában. Ezért is van, hogy a Márton-nap megünneplése többéves múltra tekint vissza az intézményben - tudtuk meg Molnárné Nagy Máriától, az óvoda vezetőjétől, aki elmondta: óvodásaik a hónap első napjaitól Márton-napi dalokat, verseket tanultak, beszélgettek a Márton-legendáról, mesekörben megismerkedhettek Szent Márton püspök élettörténetével.- Közös játék során óvodásaink megismerhették a segítés jó érzését, és átélhették azt is, hogy az önzetlen szeretet megkapja jutalmát - fogalmazott a pedagógus, akitől megtudtuk: a mindennapok legnagyobb részét a lámpáskészítés töltötte ki. Fontos volt, hogy minden kisgyermeknek saját lámpása legyen.- A Márton nap november lián az esti lampionos felvonulással ért véget. Óvodásaink lámpásai vonulás közben igazán szép és hosszú sorként világítottak az őszi estében. Visszaérkezve az óvoda udvarára a szülőkkel közösen Márton tüzet körbeállva „melegedtünk”. Meghallgattuk Szent Márton legendáját, majd közösen énekeltünk. Az est záró eseménye az volt, amikor a gyerekek délelőtt készített kalácsaikat megoszthatták szüleikkel, majd meleg teát, sült tököt, sült almát fogyaszthattak a vendégek. A vezető szerint a Márton nap a város egyik legkedveltebb rendezvényévé nőtte ki magát, mindig többen és többen jönnek el az ünnepségre. S. S. Minden ovisnak lámpása lett Ravaszdi a róka - tartja a népnyelv. Most, hogy elszaporodott, kiderült róla. hogy az emberek közelében is jól érzi unfit +4 Régebben úgy mondták, hogy amelyik róka lakott területen csatangol, az csak veszett lehet. Ma már mindennapos jelenség, hogy az erdők közelében lévő településeken sűrűn felbukkannak, és egyáltalán nem veszettek, bár mindegyiket annak kell tekinteni. A vírus az emberre is életveszélyes. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu NOSZVAJ, FELSŐTÁRKÁNY Egy a közelmúltban megtartott nosz- vaji falugyűlésen igen komoly hangsúllyal vetették fel a falubeliek nem csak azt, hogy a település a gazdáik által megunt és „kidobandóvá” vált ebek „lerakóhelyévé” vált, de azt is, hogy az elszaporodott rókák az erdőből bejárnak már a házak közé is. Bóta Géza polgár- mester a Hírlap érdeklődésére mindkét problémát komolynak nevezte. Szerinte az erdei négylábú a síkfőkúti részeken és a Széchenyi út környékén bukkan fel leggyakrabban. Szóvá tettük, hogy az erdőnek vannak tulajdonosai, akiknek elvileg valamilyen formában kezelni kellene a problémát, ugyanis az ő kötelességük a törvény szerint a vadgazdálkodás, benne - ha szükséges - a dúvadak gyérítése. A faluve- zető úgy látja: az áldatlan állapotokhoz hozzájárul, hogy több vadásztársaság is működik, és ők hosszú ideje már nem tudnak megegyezni egymással. Pedig az erdőnek az a része, ami a vadászathoz köthető, akár jó jövedelemforrást is jelenthetne a településen élők számára.- Jeleztem már a társaságok képviselőinek: célszerű lenne fúzióra lépniük, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget ne szalasz- szuk el - mondotta Bóta Géza, akitől megtudtuk: a Noszvaj- hoz tartozó területeken két er- dpbirtokosság, a síkfőkúti és a várkúti, valamint az Egerer- dő Zrt. rendelkezik erdőtulajdonnal, de a folyamatokba természetesen a Bükki Nemzeti Parknak is beleszólása van. Noszvajhoz hasonlóan erdő mellett fekszik Felsőtárkány lakóingatlanainak nem is kis része. Dr. Juhász Attila Simon polgármester szerint náluk, a Bükk kapujában is szaporák a rókák, és bizony belterületen is fel-felbukkannak. A másik fertőzött terület a Berva-völgye, ahol az ipari park található. Nagyobb problémát azonban azért nem jelent számukra ez a szaporaság, mert a vadőrük igen intenzív „harcban áll” a ravaszdiakkal, s csak az idén ötven állatot ejtett el. A faluvezető tájékoztatása szerint rendelkeznek - mert megkérték és megkapták - belterületen való dú- vadkilövési engedéllyel, de ezzel az eszközzel nem szeretnének élni, hiszen veszélyes. Ezért is részesítik előnyben az élőcsapdás befogást. Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály főosztályvezető helyettese a Hírlap érdeklődésére megerősítette, hogy a rókák veszettség elleni immunizálása (fertőző betegségekkel szembeni védetté tétele) valóban azzal a következménnyel jár, hogy a rókák ellenálló képessége erősödik, ebből adódóan a létszámuk is növekszik. A főosztályvezető-helyettes szerint azonban, ha a vadgazdálkodók szakszerűen végzik a rókák gyérítésével kapcsolatos feladatukat, akkor a létszámnövekedés visszaszorítható. A vadászati hatóság kötelezi a vadászatra jogosultakat a területükre vonatkozóan a ró- kakotorék-térképek elkészítésére, továbbá a ragadozó - köztük a róka is - gyérítés eredményéről jelentési kötelezettséget is előír. A vadászati hatóság a fácán és mezei nyúl állományhasznosítási darabszámának meghatározása során figyelembe veszi a vadászatra jogosultak által terítékre hozott ragadozók mennyiségét, ezzel is ösztönözve őket a vadászati törvény által engedélyezett ragadozó fajok intenzív gyérítésére.- Abban az esetben, ha állam- polgári jelzést kapunk, de előfordult az is, hogy egy bizonyos termelői kör értesített bennünket, mi megtesszük a szükséges intézkedéseket. A vadászatra jogosult által elkészített kotoréktérképek alapján kötelezzük őket a rókák gyérítésére vonatkozó intézkedési terv elkészítésére, amelynek sikerességét a vadászati hatóság ellenőrzi - fogalmazott a főosztályvezető-helyettes, akit megkérdeztünk arról is, hogy mennyire veszélyesek az emberekre ezek a négylábúak, hiszen veszettség a mi térségünkben gyakorlatilag már „nincs”. Tudta-e? A róka a ragadozók rendjén belül a kutyafélék családjában a rövid lábú rókák nemzetség - névadó - neme. Magyarországon többnyire a vörös rókát hívjuk így. A kutyafélék többségétől eltérően a fajok többsége helyhez kötött, állandó földalatti rejtekben, úgynevezett kotorékban él. Mérete a kis. illetve közepes termetű kutyákéhoz hasonló, de azoknál karcsúbb, nyúlánkabb. Koponyája hosz- szabb, arcorra hegyesebb a kutyákénál. Füle nagy. farka hosz- szú és bozontos, pupillája függőlegesen megnyúlt elliptikus. A szakember elmondása szerint tévedés, hogy hosszú ideje nem bukkantak már ebben a betegségben elhullt tetemre, éppen tavaly volt egy ilyen eset, aminek következményeként az immunizálás határát - ami korábban az M3-as autópálya vonala volt - kintebb kellett tolni. Gyakorlatilag minden rókát veszettnek kell tekintenünk, hiszen ránézésre a fer- tőzöttség egyértelműen nem állapítható meg, a betegség lap- pangási ideje általában 2-8 hét, de akár 6-8 hónap is lehet. Kevésbé betegednek, elszaporodtak. Szent Mártonkor kitett magáért a szervező helyi hegyközség Ujbort kóstoltak a libacombhoz EGERSZÓLÁT Hajnali négy óráig mulattak az első alkalommal megrendezett hegyközségi Szent Márton napi újborkóstoláson. A rendezvénynek, amely fölött Jakab István, az országgyűlés alelnöke, Mag- osz-elnök és a megyei agrárkamara vállalt fővédnökséget, a Közösségi Ház adott otthont. A borkóstoláshoz - a libatenyésztés „őshazájában” - a ludas ételek kínálata társult. A szervező Egerszóláti Hegyközség elnöke, Kriston István a Hírlap kérdésére az eseményt úgy ér7 tékelte, hogy az végig jó hangulatban telt. Különösen a fő attrakciót jelentő Irigy Hónaljmirigy fellépésnek volt nagy sikeAz est vendégei jól érezték magukat re. Az együttes. háromnegyed órán át szórakoztatta a publikumot. Arról pedig, hogy a mulatság mindvégig töretlen lendülettel tartson, az Egri Boys gondoskodott kiváló muzsikával. A muzsika mellett természetesen kellett a hangulathoz több kiváló pincészet bora, így: a fő támogatóé, az egerszalóki Juhász testvérek pincészetéé, valamint a Szent Andrea Pincészet, Gál Lajos, illetve Hangácsi és fia által felkínált borok. Kellettek is ezek a nedűk a házi libamájpástétom, hagymán sült libacomb, valamint lúdlábtortából álló menühöz. S.S. A fagyűjtő szerint nem szóltak neki FELSŐTÁRKÁNY Fagyűjtés jutányos áron címmel megjelent cikkünkre reagált Kakuk Simon, aki szerint az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, Dobre-Kecsmár Csaba nem jól tudja: ő és a fia a már megemelt áron gyűjthető fára nem új engedélyt kért, mint azt állítja, hanem a régit írták át az új árra. Hogy is kérhetett és kaphatott volna másik lehetőséget, ha a felső limitet, a 15 köbmétert már kimerítették? Az pedig szintén valótlan, hogy a belső jogszabály változásról, benne az egyhónapos elszállítási lehetőségről és a jelentősen megemelt árról őt bárki tájékoztatta volna. S. S. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és térségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-es telefonszámot hétköznapokon! HEVBirÄS Sí k á i á i
