Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-20 / 272. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 20., PENTEK HÍREK Egy tál étel fedélnélkülieknek A Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezete ma ismét meleg ebédet oszt a fedél nélkül, illetve nehéz sorban élőknek. A karitatív szervezet munkatársai és önkéntesei délben a Balassi Bálint Általános Iskolánál, délután egy órától az Érsekkert Klapka utcai bejáratánál száz-száz adag egytálétellel várják a hozzájuk fordulókat. Sz. I. Polgármesteri, jegyzői fórum roNG Szakmai napot tartott a járás polgármestereinek, jegyzőinek szerdán a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatala. A fórumot az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság 29/2015-ös határozata új helyzetet teremtett a közösségellenes magatartás szabá- lyozhatóságában. Dr. Bekecs Andrea járási hivatalvezető úgy fogalmazott: a tanácskozás megszervezésével a rendeletalkotóknak kívántak segítséget nyújtani. S. S. Járőröznek az ajándék biciklikkel SZILVÁSVÁRAD A Heves Megyei Polgárőr Szövetség jóvoltából, feladatai ellátására két kerékpárt kapott ajándékba a Szilvásváráéi Polgárőr Egyesület. A bicikliket a településen, illetve a Szalajka-völgyben használják az egyesület tagjai járőrözéshez. S. S. Elkészült a buszváró Átadták használatra a napokban az utazóknak a Széchenyi hídnál (a Szu- perát-parton) lévő buszmegálló váróját. Dr. Juhász Attila Simon polgármester tájékoztatása szerint közel 900 ezer forintba került, és tervezik a többi, már elhasználódott hasonló létesítmény cseréjét, újak létesítését is. S. S. Az 1200 méter mély bányában valaha több mint ezer ember dolgozott. Képünk akkor készült, amikor még folyt az érc kitermelése, ami megélhetést biztosított a környéken élőknek. Aranykincsen üldögélő koldusok vagyunk - hangzott el egy tavalyi recski fórumon. A napokban újra napirendre került az érckincs, ami megmozgatta a környéken élők fantáziáját. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu RECSK Időről Időre felkapják-a fejüket Recsken és a környékén élők, amikor fölröppen egy-egy hír az ércbánya újranyitásáról. Nem véletlen a várakozás, hiszen amíg a bánya működött, Recsk a legfényesebb korszakát élte. Az 1970-80.-as években 1300 embernek adott munkát és megélhetést. Az erős nosztalgiát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy harminc év után idén szeptemberben újra megrendezték a bányásznapot, amelyen rengetegen részt vettek. Felidézték a dicső múltat. Recsk igazi körzetközpontnak számított az észak-hevesi térségben, hiszen jól felszerelt kereskedelmi egységek, színvonalas létesítmények és közintézmények szolgálták az ipari munkásságot. Nem véletlen, hogy a bánya ezredfordulón történt bezárása sokkolta az itt élőket. Ám a mai napig sokan bizakodnak: egyszer újra megnyílhat, mivel a föld mélyén tetemes mennyiségű rézkincs található. A kérdés az, hogy akad-e befektető, aki az újranyitásban fantáziát látna, s ehhez tőkével is rendelkezne. A napokban a hvg.hu-n jelent meg, hogy villámtenderrel keres tanácsadót a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a recski réz- és aranybányák újrahasznosításához. A világ tizedik legnagyobb rézérckészletéről kellene eldönteni, hogy milyen feltételekkel, mennyiért adja koncesszióba a magyar állam a két bányatelket. Ugyan a kormány már 2013 decemberében határozott arról, hogy készüljön új ás- ványivagyon-értékelés és megvalósíthatósági tanulmány, ám az még nem készült el. Erre következtethetünk abból, hogy az állami vagyonkezelő megbízásából csak november 4-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben az erről szóló felhívás, amelyben gyorsított meghívásos eljárással keresik a megfelelő szakértőt a feladatra. A fenti hírek fényében teszünk időutazást a mesés kincs körüli történésekről. A recski ércbánya környékének rekultivációja 2009 óta tart. Az előkészítés után 2012- ben kezdődtek a munkálatok. Ennek során a felszín alatti vizek védelmére végeztek kár- mentesítést. Az állami tulajdonban lévő Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. írt ki hirdetmény nélküli tárgyalásos köz- beszerzést, amelynek eredRecsk rezet, cinket, ólmot és nemesfémeket tartalmazó érclelőhelyeit már a XVIII. század elején ismerték. Magyarország egyetlen művelés alatt álló nemesfémbányája az 1830-as évektől 192ó-ig magánkézben működött. Károlyi György alapította meg 1850-ben az első bányatársulatot a rézérc feltárására. Az 1930-as években Magyar Királyi Állami Mátrabánya néven réz-, arany-és ezüstbányászatot folytató telep működött. A háború után, 1945 februárjában a bányaüzem 70 dolgozóval kezdte el a működését, majd 1950 őszén önálló üzemmé szervezték át a Recski Ércbánya Vállalatot, ahol napi 200 tonnával újraindult a termelés. Nagy hangsúlyt fektettek a bányászok életkörülményeinek javítására: lakásokat építettek, szociális létesítményeket alakítottak ki. Amikor a Lahóca-hegyi ércbánya kimerült, 1979-ben bezárták, működését szüneteltetik. Az 1970ményeként a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. nyerte el ezeknek a munkálatoknak a folytatását. A tízmilliárd forintos projekt keretében a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges tájrendezési munkákat végezték el, „egy későbbi újrahasznosíthatóság lehetőségének figyelembe vételével". Most a tét 2000 milliárd forint Az utolsó, 2008-as bányaprivatizációs próbálkozás idején a kinyerhető rezet - az akkori, 8300 dollár tonnánkénti világpiaci rézár mellett - 7 milliárd dollárra becsülték. Ez mai árfolyamon úgy 2000 milliárd forintot takar. A Recsk melletti Lahóca-hegyi bánya aranyat is rejt, az ausztrál Rhodes Mining cég becslése 34,6 millió tonna, tonnánként 1,47 gramm aranyat tartalmazó ércvagyon- ról szólt. Ez közel 51 tonna arany. Értéke - 14 karátos aranyárral számolva - 305 milliárd forint, de 18 karátos aranynál már közel 400 milliárd forinttal lehet kalkulálni. es években 1300 ember kapott itt munkát, ma a bezárt ingatlan őrzése is több tízmillió forintjába kerül az államnak. A szakértők által a világ tíz legjelentősebb színesérc-lelőhe- lye közé sorolt recski bányában a nagyipari kitermelés sosem indult el. Mivel az alacsony világpiaci rézár gazdaságtalanná tette az érc felszínre hozatalát, a ’80-as években a bányát visszafejlesztették, majd hétéves sikertelen értékesítési kísérletek után lezárta az üzemet a vagyonkezelő. Elárasztották az 1200 méter mély aknákat és vágatokat. Azóta komoly fordulat állt be: a fokozódó nyersanyagigény csillagászati magasságokba, a korábbi 2000 dollár sokszorosára, 8000 dolláros tonnánkénti szintre tornázta fel a réz világpiaci árát. A gazdaságosan kitermelhető ércvagyon 36 millió tonnára becsülhető. Legutóbb 2008-ban írt ki az akkori kormány hasznosítási tendert; s helyszíni bejárásra hívták a potenciális befektetőket, akik az ércvagyonról, illetve a kitermelés költségéről tájékozódtak. Akkor a pályázati dokumentumot megvásárló 11 cég többsége képviseltette is magát. A győztesnek hét éve e bérleti díjon túl a kikötésben szereplő 4,6 milliárd forintot kellett volna letennie a bányáért és a bányászati jogért, s többéves kutatásra, több tízmilliárdos beruházásra is készen kellett volna állnia. Végül kínai befektető tűnt a legesélyesebbnek, ám az üzlet nem jött létre. A két bánya következő esztendőre előirányzott hasznosításának vagyonpolitikai előfeltétele a koncessziós jog értékesítése, ám ehhez persze vagyonértékelés szükséges. A nyertesnek el kell készítenie a két bánya ás- ványvagyon-értékeiését, javaslatot várnak tőle a koncessziós díjra is. Meg kell vizsgálnia a vízzel elárasztott bányák újranyitásának lehetőségét jogi, gazdasági, műszaki, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve. Ha ez megtörténik, akkor is éveket kell várni az újranyitásra. Tart a terület rekultivációja Ä templomkertben lobbantak fel a gyertyák Az emlékezés lángjai Füzesabony - A világ békéjéért mondjunk imát azokra gondolva, akik életüket vesztették a múlt heti párizsi terrortámadásokban - buzdította Szemenyei Péter plébános a helyi templom kertjében gyertyákkal, mécsesekkel gyülekezőket csütörtök este. A Mondj egy imát! elnevezésű rendezvény John Lennon: Imagine című dalával kezdődött, s a templomkert- beil pislákoló gyertyák, mécsesek mellett a szeretet erejére, fontosságára hívta fel a figyelmet a beszédet tartó plébános. A rendezvény szervezője, Simon Edit elmondta: a szabadságért, a félelem nélküli életért gyújtották meg az emlékezés lángjait Füzesabonyban. G. R. Gyertyát gyújtottak a füzesabonyiak a Párizsban elhunytakért Befejezetlen még a kerékpárút a város több pontján December idusára kész EGER A hét elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi ígéreteknek - és a Hírlap által tudott határidőnek - megfelelően, azaz november 15-én mégsem fejezték be a kerékpárút építését a megyeszékhelyen. Ennek okán tettünk fel kérdéseket az önkormányzatnak: Van-e csúszás az átadási határidőben és miért? Mi az új határidő, van-e kötbér, lesz-e garanciális javítási időszak? Uniós projekt lévén okoz-e gondot, ha a határidő betartásával baj van? A Mátyás király úton be lehet-e már hajtani gépkocsival minden portára? Zentai László, a megyeszékhely helyhatóságának médiareferense kérdéseinkre azt a tájékoztatást adta, hogy a Kerékpárral a Bükkön át - Kerékpárral a városon át című projekt lezárása „2015. december 15-e, de a kerékpárút-hálózat megépítésének sincs új határideje: november 16-án megkezdődött a műszaki átadás-átvétel igen összetett folyamata.”- Mivel a műszaki tartalom sokrétű és bonyolult, a munkát tíz szakaszra bontva végzik a szakemberek. Példaként említhető, hogy a városi részeken túl külön eljárási rendben zajlik majd a hét bükki pihenő átadás-átvétele. Az átadási eljárás során feltárt hibákról lista készül, ezek alapján végzi el a kivitelező a szükséges javításokat - fogalmazott a médiareferens, aki közölte: 15 év szerepel a szerződésben garanciális időszakként. A Mátyás király úti behajtók is elkészültek. Kollégáink egyenként egyeztettek az ingatlantulajdonosokkal. Kijelenthető, hogy a mostani helyzet jobb, mint a korábbi, azok az egri polgárok is elégedettek lehetnek, akik korábban panasszal éltek. Plusz eredmény, hogy az orvosi rendelőnek is lesz már akadálymentes bejárata. A Hírlap arra készül, hogy címlapján számoljon be a jeles eseményről, amikor december 15-én végigkerékpározhatnak az új úton az egriek. S. S.
