Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-10 / 263. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 10., KEDD Fókuszban az erdélyi kutatások EGER - A konferencia igen jelentős, hiszen az Eszterházy Károly Főis­kolán működik egy doktori iskola, melynek van egy újkori magyar történelem programja. A dokto­ri iskola fontos fókuszterülete Er­dély - fogalmazott dr. Pap József egyetemi docens, a EKF Történe­lemtudományi Intézet által szer­vezett nemzetközi tudományos konferencián a napokban. Az i nté- zet egyik legfontosabb partnere a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, ahonnan számos előadó érkezett a rendezvényre.- Az ország több egyetemé­ről, az ELTE-ről, Szegedről, Deb­recenből hívtunk meg előadó­kat, akik kifejezetten Erdéllyel foglalkoznak. Ez egyben orszá­gos és nemzetközi seregszem­léje az erdélyi történeti kutatá­sokon dolgozó szakembereknek- nyilatkozta, majd kiemelte a 19. századi Erdély kutatásának egyik legnagyobb alakja, a már EKF-es díszdoktori címmel is ki­tüntetett Egyed Ákos professzor munkásságát.- Az első blokk az erdélyi állam megszületésével, a magyarorszá­gi kapcsolat problematikájáról szólt, a második a társadalomtör­téneti kérdéseket feszegette, míg az utolsó a szászokkal foglalkozó kutatókat, kutatásokat mutatta be- részletezte a konferencia prog­ramját dr. Pap József. J. H. Szolgáltató könyvtár Egerfarmoson EGERFARMOS A megújult könyv­tár átadóünnepségét rendezte no­vember ó-án az önkormányzat és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. Az eseményen köszön­tőt mondott Petrik László polgár- mester és Tősér Istvánná Géczi Andrea, a Bródy igazgatója. Az ün­nepi műsorban közreműködtek a Mezőtárkányi Mesevár Óvoda Egerfarmosi Tagóvoda fiataljai, a községi általános iskola diákjai, valamint Cseh Dóra és Balázs Sza­bolcs néptánc előadásukkal. Eger­farmoson a Könyvtár, Információs és Közösségi Hely a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szol­gáltató helyeként nyújt nyilvános könyvtári szolgáltatást a település lakosságának. A könyvtár bővíté­se, új berendezése idén a Nemze­ti Kulturális Alap és a helyi önkor­mányzat támogatásával valósult meg. M. A. Egykor német tábori konyhával kezdték a meleg étel főzését Esélyt kapnak a túlélésre Évről évre mind többen állnak sorban a Vöröskereszt téli étel­osztásainál. A rászorulók ki­lencven százaléka hajléktalan, a többi kisnyugdíjas, nagycsa­ládos, illetve szociálisan hátrá­nyos helyzetű ember. Szilvás István, Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A szociális mun­kát végző szakemberek sze­rint Eger barlang- és romlaká­saiban, állomásokon, pincék és szőlőtáblák környékén mint­egy 100-150 hajléktalan húzza meg magát. További 10-15 főre tehető azoknak a száma, akik kerülik a nyilvánosságot. Túl­nyomó részük 40-45 év körüli egyedülálló férfi, akik munka­helyük elveszetése, illetve há­zasságuk felbomlása miatt ke­rültek az utcára.- A hajléktalanok téli krízis- helyzetben való ellátása 1992- ben a Német Vöröskereszttől ajándékba kapott tábori kony­hában főzött egytálétel osztá­sával kezdődött el. Öt évre rá bővült ki az úgynevezett tea­járattal, melynek révén vajas, zsíros, húskrémes kenyeret és forró teát, az immunrend­szerük erősítésére pedig sava­nyú káposztát adtunk nekik - mondta Kosik Mária, a Magyar Vöröskereszt egri szervezeté­nek vezetője. - A karitatív ak­ció azóta is folyamatos, s mint tapasztaltuk, a hajléktalanok mellett megjelentek a kisnyug­díjasok, a rászoruló nagycsalá­Osztják a teát és a kenyeret egész télen ígérik: jut fedél a hajléktalanoknak a megyében Átél közeledtével visszaté­rő kérdés, hogy mire számíthat­nak a fedél nélküliek Heves me­gyében. Az egri hajléktalanellá­tás helyzetéről a napokban szá­moltunk be a Hírlapban, s most utána jártunk annak is, mi a hely­zet a megye többi nagyobb váro­sában. Maka Piroska, a Gyöngyösi Kis­térségi Humán Szolgáltató Köz­pont igazgatója kérdésünkre el­mondta: 15 férőhelyes éjjeli me­nedékhelyet működtetnek a vá­rosban, illetve a téli időszakban - november 1. és április 30. között - további hat főre van működé­si engedélyük. Ugyancsak tizenöt férőhelyes a hajléktalanok átme­neti szállója, ám ez fizetős szol­gáltatás a lakhatási krízisben lé­vők számára, hiszen itt életvitel szerűen élnek. A nappali melege­dőjükben pedig 20-25 főt tudnak naponta fogadni. Mindez egy in­gatlan területén, orvosi ellátás­sal, teljes körűen akadálymente­sítetten, a Norvég Alapnál öt év­vel ezelőtt elnyert támogatás se­gítségével valósulhatott meg. Az igazgató asszony örömmel új­ságolta, hogy sikeresen pályáz­tak ebben az évben is utcai szoci­ális munkára, így a november 1. és április 30. közötti időszakban két szociális munkás dolgozik ezen a területen Gyöngyösön, il­letve szükség esetén az egész já­rás területén. A téli időszakra el­nyert egymillió forintos támoga­tás is jól jön, hiszen mindig nagy szükség van gyógyszerekre, vita­minokra, kötszerre, de a konyha­gépek és konyhai eszközök vá­sárlására is.* Krízis időszakban a nap 24 órá­jában várják a hatvani szállón a hajléktalanokat - tájékozta­tott Bátor Henrietta önkormány­zati sajtóreferens. Negyven férő­helyes a nappali melegedő, har­minc az éjjeli. A munkatársak kedden és pénteken 15 óra és 19 óra között járják a várost, se­gítik az utcán élőket élelmiszer­rel, takaróval. Próbálják beinvi­tálni őket az intézménybe. S.S. dosok és más hátrányos hely­zetű emberek is. Az idei a 16 szezon, amikor is a vöröskeresztesek novem­ber elsejétől 152 napon át gon­doskodnak a hozzájuk fordu­lókról. Munkanapokon hatvan személyre készítenek forró te­át és reggelit, kéthetente pedig 200 adag meleg ebéddel várják őket. Ehhez most 925 ezer fo­rint pályázati támogatást kap­tak a Hajléktalanokért Alapít­ványtól. A reggeli tea mellé ál­talában öt-öt kiló kenyeret ken­nek meg az akcióban segédke­ző önkéntesek, akik a város kö­zépiskoláiból kerülnek ki. Most december végéig az Andrássy György Katolikus Közgazdasá­gi Középiskola négy diákja - Bé­res Gréta, Czékmán Éva, Lévai Anna és Mélypataki Levente -, valamint osztályfőnökük, Kiss Tamás gondoskodik a harapni- valóról, amit változó számú rá­szoruló vár már az ételosztás Klapka utcai színhelyén.- Magunk vállaltuk ezt a te­vékenységet, jó érzés, hogy se­gíthetünk másokon - mondták a fiatalok. A 71 éves Margit hosszú évek óta hajléktalan, miután - el­mondása szerint - a rokonság egy családi vita után elkergette az otthonából. Van egy jóakaró­ja, akinél éjszakára meg-meg- húzódhat, ételhez viszont több­nyire itt jut hozzá. - Két hét után most jöttem ki a kórház­ból, de nem vagyok valami jól - árulta el némi töprengés után. - Ha ez az ellátás nem lenne, nem is tudom, mi lenne velem - hálálkodott a szociális munká­sok mellett tébláboló asszony. Csaba három éve állt sorba először, aztán csak akkor, ami­kor nincs keresete. - Alkal­mi munkából élek. Van ugyan szakmám, de 61 évesen nem kellek sehová, nyugdíjat sem kapok, mert a korhatár kitolá­sával négy évet elvesztettem - mondta a teával teli flakont szo­rongató férfi. A téli időszakban nemcsak étellel segítik a rászorulókat, hanem meleg ruhával és taka­róval is ellátják őket. - így na­gyobb esélyük van arra, hogy túléljék a zord napokat. Talán ennek is köszönhető, hogy itt az elmúlt években nem volt fagy­halál a hajlék nélkül élők köré­ben - mondta Kosik Mária. Gyöngyösön is indul a teajárat Gyöngyösön november elsejé­től, a krízisidőszak kezdetétől öt hónapon át reggelente for­ró teát, hideg élelmet, hétvé­gén és ünnepnapokon pedig meleg ebédet oszt a Hajlékta­lanok Gondozóházában a Ma­gyar Vöröskereszt helyi szerve­zete. Az alapanyagok egy ré­szét egy helyi pékségtől kap­ják, de több cég is támogatja munkájukat. A gyöngyösi ön- kormányzat és a Hajléktalano­kért Közalapítvány pedig közel egymillió forinttal támogatja a vöröskereszt munkatársainak munkáját. GYÖNGYÖS A Cantare Városi Vegyeskar tartotta meg minősítő hangversenyét vasárnap délután a gyön­gyösi ferences templomban. A koncert háziasszonya Szabó Viola, a Pátzay János Katolikus Zeneis­kola tanára volt, a kórust zongorán kísérte dr. Holies László zongoraművész, zongorán közreműkö­dött Várallyai Simon. Galéria: Heol.hu Kdén újra megrendezhették az aldebrői találkozót Tánc a testvérekkel ALDEBRŐ A község 1992 óta ápol testvér-települési kapcsolatot határon túli magyarok falvai- val. Elsőként Nagykend (Romá­nia), majd Mezőgecse (Ukrajna) és legkésőbb Dobóruszka (Szlo­vákia) lakóival barátkoztak. Az utóbbi években anyagi for­rások híján elmaradtak a találko­zók, idén azonban a Bethlen Gá­bor Alap által kiírt „Testvér-tele­pülési programok és együttműkö­dések” című pályázata lehetőséget adott arra, hogy az aldebrői szüre­ti napok rendezvényeire mindhá­rom település képviselőit meghív­ják. A mulatságon felléptek mind a vendégek, mind a helyiek fiatal­jai, a közös programot kiállítás és táncház is színesítette. HMH Együtt a testvértelepülések fiataljai Aldebrőn 4 I ■i

Next

/
Oldalképek
Tartalom