Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-07 / 235 szám
2015. OKTÓBER 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 i A betegség mielőbbi felismerését segíti, hogy a méhésznek jogszabály IMI által előírt kötelezettsége méheit ■r legalább 2-3 hetente ellenőrizni Mind a méhészeknek, mind a lakosságnak, mind pedig a környékbeli gazdáknak bizony elég nagy csapás az időről időre fellépő, méheket sújtó járványos betegség. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu KERECSEND A megyeszékhelyhez közel fekvő faluban jelenleg is több család is foglalkozik méhészkedéssel. Őket, ahogy a Hírlapnak jelezték, valóságos csapásként érte, hogy néhány hete olyan betegséget észleltek a rovarok között, aminek következtében a hatóságnak következetesen fel kellett lépnie. A település honlapján a közeli napokban tették közzé a következő felhívást: Kerecsenden „mézelő méhek nyúlós költésrothadása” elnevezésű fertőző betegséget észlelt az Egri Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya. A betegségre tekintettel szeptember 29- én a település közigazgatási területére a mézelő méhekre és a méhészetekre vonatkozóan védőkörzeti zárlatot rendeltek el öt kilométeres körzetben. Az előírások értelmében a zárlat időtartama 60 nap, ami indokolt esetben meg is hosszabbítható. Ez alatt az idő alatt a területről méhcsaládot, méhészetet és méhészeti terméket kiszállítani tilos! A területre vándor méhészek betelepülése nem engedélyezhető! A betegség észlelésétől a méh- állomány felszámolásáig lényegében néhány hét telik el. Ilyenkor az állategészségügyi hatóság vesz mintát az érintett méhészetekben, majd a laboratórium vizsgálat megállapításai után rendeli el az ezután megteendő szükséges lépéseket. Bárhogyan is van, mind a méhészeknek, mind a lakosságnak, mind pedig a környékbeli gazdáknak nagy csapás egy ilyen járványos betegség. Bíró Péter, az Egri Méhész Műhely Egyesület vezetője lapunk érdeklődésére tudatta, a mézelő méhek nyúlós költésrothadása sajnos nem ritka betegség. Évente megyénkben is több alkalommal és helyszínen rendelnek el hasonló zárlatot a szakemberek. Ha úgy tetszik, őshonosnak is tekinthető ez a járványos megbetegedés, ami sajnos gyógyíthatatlan. Mivel komoly nemzetgazdasági károkat okoz adott területen a méhcsaládok felszámolása, az állam ilyen esetekben kártalanítja a méhészeket. A kártalanítás összege nagyjából fedezi az új, egészséges méhcsaládok telepítését. Mivel a méhészek felszerelé- a kaptárak, a szükséges eszközök megmaradnak, elvileg nem I éri nagyobb anyagi kár őket, ám a betegség felszámolásával járó procedúra rendkívül hosszadalmas és igen sok munkával jár, épp ezért rettegnek tőle a méhészkedők. De nemcsak ők, hanem a környékbeli gazdálkodók is, hiszen a méhek hiánya egy adott területről jelentős terméskiesést jelenthet.- Azzal kezdődik az egész, hogy elnéptelenednek a kaptárak, s feltűnnek a betegségre jellemző tünetek - közölte Bíró Péter. - A fertőzött lárvák elpusztulnak, majd a maradványuk sűrűn folyó, nyúlós anyaggá alakul. Ezután beszárad és a sejt alján tapadó fekete „pörkké” alakul. A beszáradt pörköket a tisztogató méhek nem képesek eltávolítani. A nyúlós költésrothadás jelentős károkat képes okozni. \ A spórák nagyon ellenállóak, J fertőzőképességük akár több évtizedig is fennmaradhat. j A mézelő méheknek a költésrothadás a legfontosabb fertőző betegsége állategészségügyi, igazgatási és gazdásági szempontból egyaránt - tudtuk meg egy tapasztalt méhésztől.- A betegség bármikor felléphet, leggyakrabban kora őszszel, de tavasszal is tapasztalható - mondta Bíró Péter, aki hozzátette, hogy a kifejlett méhek nem betegszenek meg soha, de ez nem biztosíték arra, hogy fertőzést ne kapjanak. Sajnos a betegség gyakorisága azzal is ösz- szefüggésbe hozható, hogy egyre többen vágnak bele a méhészkedésbe, s az egymást érő állományok eleve nagyobb fertőzésveszélyt jelentenek. Ősszel ellenőrzik a méhcsaládokat A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kórokozójának a tudományos neve paeni- bacillus larvae - tudatta a Hírlap érdeklődésére dr. Major Mariann járványügyi osztályvezető. A baktérium emberre nem veszélyes, de jelentős gazdasági kártétele miatt a bejelentendő állatbetegségek közé sorolják. A méhegészségügyi felelős az őszi vizsgálatok során minden egyes méhcsaládot ellenőriz. Már a betegség gyanúja esetén helyi zárlatot rendel el az illetékes járási főállatorvos. A fertőzött méhcsaládokat le kell ölni, el kell égetni, s a fertőzés továbbvitelében szerepet játszó eszközöket, berendezéseket meg kell semmisíteni, leégetés- sel, perzseléssel fertőtleníteni. Égető kérdések Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu E z van. A szomszéd megint éget. Rárakja a tűzre a rossz papírdobozt, a nedves avart, amiből aztán mérgező gáz szabadul fel. Kis híján meg lehet fulladni. Eszébe se jut, hogy másoknak mennyi bosszúságot okoz. A háziasszony sziszegve káromkodik a kiteregetett ruha miatt, a napsütéses őszi kertben gyerekének mesélő anyuka idegesen parancsolja be csemetéjét a házba. Pedig jó ideje minden önkormányzat megalkotta saját égetési rendeletét, hogy mely napokon, hány órakor mit szabad. Ám ez a kertek letakarításakor szemmel láthatóan, orral érzékelhetően alig érdekel valakit. S ha már ég a tűz, ráfér arra még az a kis fólia, üres műanyag flakon, fes- tékesdoboz is... Vajon ki szól rá az égetőre? Leginkább senki, mert nem akarjuk megmérgezni a jó viszonyt. Elég, ha a levegő mérgezett. Sokadjára hívjuk fel a figyelmet: mielőtt hozzálátna a letakarított növényi részek, a lehullott lomb elégetéséhez, tájékozódjon a polgár- mesteri hivatalban, hogy ősztől mely napokon, milyen napszakban teheti ezt meg! Érdemes a naptárba is feljegyezni. Megyénkben sok helyen használnak komposztálóládákat. Ahol nincs ilyen, házilag is könnyen összeüthető a kert végében hasonló alkalmatosság. Tavasz- szal ráadásul kitűnő minőségű ingyen trágyát nyerhetünk belőle. Örülünk annak a siroki helyhatósági kezdeményezésnek is, ami szerint idén tavasszal kísérleti jelleggel közösségi komposz- tálót alakítottak ki, ahová a fűnyesedéket, továbbá a lehullott lombot bárki elhelyezheti. S végül még valami: égetésnél ne csak a helyi rendeletre, de a szomszédainkra is legyünk tekintettel! Higgyék el, ez nem égő. Égetésnél szomszédainkra is legyünk tekintettel! Megölte mostohafiát, többet kell majd ülnie ERDŐTELEK, DEBRECEN A terhelt közben előkerített egy konyhakést, amivel háromszor, a szívtájékot célozva mellkason szúrta a sértettet, aki rögtön a belehalt a sérüléseibe. Az orvos szakértői vélemény szerint az életét az azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg. A törvényszék előtt tett vallomásában B. L. végig azt mondta, nem emlékszik rá, hogyan ejtette a halálos sebeket. Az dühítette fel igazán, amikor a Jancsi az anyját is megütötte. Ekkor ő felugrott a székről és fejjel belement nevelt fia hasába. A gyerek ledöntötte őt, és a földön is ütlegelte. Ekkor fedezte fel a szekrényről leesett kést és azzal kaszált egyet. Az eredetileg két szúrásról beszélő terhelt szerint a második seb úgy keletkezett, hogy Jancsi egyszerűen belegyalogolt az eszközbe. Az Egri Törvényszék elsőfokú határozatában idén áprilisban B. L.-t emberölés bűntettének elkövetéséért nyolc börtönbüntetéssel sújtotta, s ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A döntés ellen az ügyész sú- lyosításért, a védő a bűntény mi nősítésének megváltoztatásáért, illetve enyhítésért fellebbezett. A Debreceni ítélőtábla dr. Balia Lajos vezette tanácsa a törvényszék ítéletét megváltoztatva a vádlottat 10 év börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül szintén tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélőtábla indokolása szerint a törvényszék megalapozott tényállást vett fel, ám eljárási szabályt szegett azzal, hogy helyesen kirendelt két szakértő közül csak az egyiket hallgatta meg. Másodfokon a tábla kikérdezte a másik szakértőt is. Ezek után a az ítélőtábla szerint a vádlott nem volt jogos védelmi helyzetben, s az erős felindulásként privilegizált emberölés feltételei sem álltak fenn. Figyelembe véve a terhelt büntetett előéletét, a másodfokú bíróság egyetértett az ügyész sú- lyosítási indítványával. Az ítélet jogerős. Sz. Z. B. L. nem volt jogos védelmi helyzetben. HIRDETÉS A Haver Alapítvány évente 4000 középiskolás és egyetemista diáknak tart ingyenes informális oktatási foglalkozásokat a zsidóságról: kultúráról, vallásról, közösségekről, zsidó identitásról. Azért dolgozunk, hogy a fiatalok előítéletek nélkül ismerkedjenek meg a zsidósággal, kérdéseket fogalmazzanak meg és kötetlen beszélgetéseket folytassanak. Ha szeretné, hogy az Ön iskolájába is ellátogasson a Haver csapata, írjon emailt a haver@haver.hu címre! Foglalkozásaink ingyenesek. f Támogatását köszönettel fogadjuk. **iSpP* Haver Alapítvány UniCredit Bank: Ä 109180010000001233670002 J haver.hu hever 4 i
