Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-28 / 252 szám

4 PF 23 2015. OKTOBER 28., SZERDA „Táplálni a világot, energiát adni az életnek” - ez volt a világkiállítás mottója Népművészeink a Milánói Expón A világkiállításon szeptember 15-től október 1-ig nyolctagú alkotógárda képviselte régión­kat. Élményeikről, benyomása­ikról Fehér Jánoné egri viselet­készítő számolt be lapunknak. teen MILÁNÓ Kis biztatással én is jelentkeztem a kézműves alko­tók csapatába, s végül remek kol­légákkal utazhattam: Tátrai Zita tojásíró, Sajgó Zoltánná gyöngy­fűző, Nyikus Anna szövő és hím­ző, Nagyné Török Zsóka fazekas, Nagy László fazekas, Vincze Má­tyás papírmerítő, Lovászné Ju­hász Rita csipkeverő. A Népmű­vészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) 56 hazai tagszervezeté­ből 33 szervezet javasolt népmű­vészt, mestert a Milánói Világki­állításra. Összesen 205-en jelent­keztek, ebből nyolvannyolcan utazhattunk a Világkiállításra májustól október végéig. A Heves megyei Népművészeti Egyesület­ből 3 jelöltből Lovászné Juhász Rita és Fehér Jánosné kapott fel­kérést a NESZ Vezetőségétől. Az Expón egészen más foga­dott, mint amire számítottam. Sajnos nem sok jót hallottam ad­dig „magunkról” a megjelené­sünkről. Azonnal rá kellett jön­nöm, hogy a magyar ember soha nincs megelégedve azzal, amije van, mindig másra vágyik, min­denben csak a rosszat, a negatí­vumot keresi, de hogy jobb le­gyen, azért aligha tesz valamit. A pavilon bejáratánál egy gyo­mai tervezők ruháiból is láthat­tunk ízelítőt. A jelenkor divatja, a 2015/16. őszi-téli kollekció fotó­kon került bemutatásra, a divat­hét alatt. Minden nap tartogatott valami meglepetést! Nagyon sok élmény­nyel gazdagodtam, úgy, hogy köz­ben én is megmutathattam, ho­gyan készülnek a palóc hímzé­sek, a mesterke, a borsóka és a subrika. Jó érzéssel töltött el, hogy tetszettek a munkáim. Nagyon sokan örültek, amikor felfedezni vélték, hogy ezeket az öltéseket, technikákat Ők is tudják, isme­rik. Lovászné Juhász Ritával - aki körül mindig tömeg volt, - nagy sikert arattunk a mesterségbe­mutatónkkal. Népművészeti ki­állításunkat sokan megcsodálták és rácsodálkoztak arra is, hogyan készül a csipke, vagy egy-egy ing­ván díszítménye. Megjelenésünk is nagyon látványos volt. Fehér Jánosné viseletkészítő, Eger Band is ott volt Milanóban jo volt magyarnak lenni Jó volt magyarként jelen len­ni és örültem azoknak a ma­gyaroknak - köztük egy egri hölgy akik fontosnak tar­tották azt, hogy a magyar pavilont meglátogassák el­sőként, hogy aztán nyugtáz­ni tudják, hogy minden a he­lyén van és minden rendben van. A Milánói Világkiállításon való jelenlét annyi erőt és ener­giát adott, mely úgy gondolom, hogy életre szóló. Óriási elisme­rés, hogy az „élő” népművésze­tünket megmutathattuk a vi­lágnak. Köszönöm a szervezők­nek, hogy ilyen felejthetetlen és maradandó élményben volt ré­szem, úgy, hogy közben végez­tem a feladatomat, munkámat. nyörű Zsolnay porcelánkút fo­gadta és várta a vendégeket, akik mire oda érnek, biztos megszomjaznak. A pavi­lon egyszerű, átlátható, emberi és tele van élet­tel és lélekkel. A láto­gató megpihenhet és nézelődhet. Min­den megtalálha­tó benne, ami ránk jellemző. A pavilon A Bogányi féle zongora mel­lett dr. Szentgyörgyi Albert pro­fesszor, a C-vitamin feltalálójá­nak szobra is helyet kapott, va­lamint az 1906-ban készült Zsol­nay váza is. A magyar pavilon büszkesé­geinkről, hungarikumainkról a magyar értékekről szólnak. Az emberi kéz által előállított ter­mékekről, a fenntartható egész­séges élelmiszertermelésről, kulturális örökségünkről, stb. A látogatók megismerhetik a magyar ivó- és ásványvizeinket, valamint gyógy- és termálvize­inket is, melyben nagyon gazda­gok vagyunk. A milánói Világkiállítás mot­tója: „Táplálni a világot, energiát adni az életnek”. Ottlétünkkor, szeptember 26-án 32 500 ember lépett be a pavilonunkba. Hétről hétre különböző ese­mények zajlottak. „Divattörté­net” címmel nyílt fotókiállítás 1900-tól 2015-ig, ugyanakkor a Hála és köszönet az életmentőknek Megbízhatóan, emberségesen dolgoznak az egri mentők EGER A hálámat szeretném kife­jezni a mentősöknek, a hétköz­napi hősöknek, akik áldatlan kö­rülményeik közepette emberek tudnak maradni ebben a sok­szor embertelen világban. Édesanyám (aki 84 éves, moz­gáskorlátozott személy, gerinc­csigolyái összecsúsztak, tolószé­kes) éjszaka három órakor felhí­vott, hogy fullad, ezért mentő­vel be kell szállítani a kórházba. A mentősök fél négykor megér­keztek és annyi jósággal, szere­tettel beszéltek vele és látták el, amit már nem nagyon tapaszta­lunk ebben a rohanó világban. Meghajlott édesanyámat nem próbálták a hordágyra fektetni, hanem a saját tolószékében vit­ték le, (a harmadik emeletről a szűk lépcsőházban). Nem volt könnyű dolog, de megoldották. Úgy érzem, a mentősök né­pes családja minden tisztele­tet megérdemel, de most én sze­mély szerint három nevet emel­nék ki: Barcsa Máté mentőápo­ló; Gönczi Tibor mentő gépko­csivezető, Kozma Sándor mentő­tiszt. Feltenném a kérdést, hogy a város miért nem teszi lehetővé, hogy a mentőállomás közelebb kerüljön a belvároshoz? (Úgy gondolom, mindenki jól járna egy ilyen megoldással (költség- csökkentés, távolság, idő, üzem­anyag, stb.). Marosfalvi Pál és családja Eger Újra várjuk véleményüket Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy a közölt levelek tartalmá­ért szerkesztőségünk felelőssé­get nem vállal. Csak teljes név­vel, címmel ellátott írásokat te­szünk közzé, amiket szükség ese­tén rövidítve, szerkesztve jelente­tünk meg. Továbbra is várjuk írá­saikat címünkre (3300 Eger, Trini- tárius utca 1.), illetve a hmhirlap@ mediaworks.hu e-mail címre. Életek múlnak a szakorvos odafigyelésén EGER Az éves rutin tüdőszű­rő vizsgálat után visszahív­ták családtagomat egy újabb ellenőrzésre. Dr. Csicsári Katalin, az egri Tüdőgondozó Intézet osztályve­zető főorvosa alig látható rend­ellenességet fedezett fel a tüdőn, amivel továbbította a beteget a megfelelő osztályokra. Mátrahá­zára irányította a beteget, ahol műtét mellett döntöttek, melyet Budapesten végeztek el. Az utókezelés a mátraházai szanatóriumban történt. Őszin­tén szólva magam is meglepőd­tem, hogy leterhelt és fogyatko­zó orvosaink milyen embersége­sen, felkészülten gyógyítják be­tegeiket. Én nem felejtem Csicsári főor­vosnő figyelmét, amivel időben elindította az életmentő folyama­tot. Tisztelt egriek! Bízzunk meg a szaktudásban és legalább éven­te egyszer vegyünk részt tüdő­szűrő vizsgálaton! Ungvári Jánosné Eger, Papkert u. 5. HIRDETÉS dwAms ■ il MOoru,mM;KAM! SZÉCHÉNYI TAMOP-2.2.7.B-3-13/1-2014-0001 “Modellprogram duális rendszerű szakképzési tartalmak pilot jellegű átültetésére” Európai Unió Európai Szociális Alap MAGYARORSZÁG KORMÁNYA SZÍNVONALAS KÉPZÉSEK H NEMET MODELL if ALAPJÁN PIACI IGÉNYEK DIKTÁLTA TANANYAG VERSENYKEPES SZAKTUDÁS EGYSZERŰ ELHELYEZKEDÉS CSÖKKENŐ MUNKANÉLKÜLISÉG NOVEKVO GAZDASÁG i i i 4 szenzációja a Bogányi Gergel} zongoraművész és csapata áltai kifejlesztett zongora. A Bogányi zongorán tisztán és a legkiválóbt minőségben szólalhattak rne^ Bartók Béla és Kodály Zoltán mű vei, valamint más zongoraművek a zongoraművészek előadásában A jól kialakított akusztika lehető vé tette, hogy a különböző koncer tek hangzása élvezhető legyen A látogatók olykor dalra fakadtak egy-egy zongoradallam hallatán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom