Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-27 / 251 szám

2015. OKTÓBER 27., KEDD Kápolnán szerencsés helyzetben vannak, háziorvosukra, dr. Berecz Józsefre számíthatnak, s a rendelőt is modernizálták nemrégiben K MEGYEI KÖRKÉP 3 Megtelt a Föld Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu Nem helyes hangulatot kelteni a gazdagok ellen. J elképesen ugyan - hiszen az interneten megjelenő írásokat rit­kán nyomtatja ki az ember -, de két cikket tettem le egymás mellé az asztalra. Az egyikben a neves közgazdász, Kornai Já­nos azt mondja, hogy nem helyes hangulatot kelteni a gazdagok el­len, a másikban pedig - éppen a mi lapunkban - arról számolunk be, hogy a 2014-es esztendő legnagyobb megyénkben magánsze­mély adózója csaknem 1,4 milliárd forint jövedelmet vallott be. Gyors osztással: ez napi négymilliós keresmény, olyan tétel, ami­ért még Dzsudzsák Balázsnak is ügyesen kell klubot választania. Nézzük az első cikket, ami sze­rbit nem szabad a gazdagok ellen hangulatoskodni! Ennek a gon­dolatnak az indoklása alapvető­en az, hogy a gazdagság mozgat­ja a világot, teremt keresletét és te­remti meg ezeknek a keresletek­nek a kielégítését is, azaz termel. A tétel tiszta, világos, a klasszi­kusan magántulajdonon alapuló termelés és társadalmi berendez­kedés kivonata. Annyi szépséghibája van csupán, hogy nem tudni, meddig lesz tartható a modell egy túlnépesedett Földön. Azt, hogy re­pedeznek a pillérei, saját szemünkkel láthatjuk, saját hírfaló recep­torainkkal vehetjük most már naponta az adást a migrációs válság kapcsán. Pedig ez csak az egyetlen jelenség a lehetséges sok közül, ami rámutat a leselkedő veszélyekre, és arra: talán megtelt a Föld. Ha látjuk már, hogy váltani kellene, még nem lesz egyszerűbb a dolgunk, mert örök kérdésként ott van a hogyan. Azt a balul sike­rült történelmi kísérletet, amit szocializmusnak hívtak, talán nem kellene megismételni. A válasz megtalálása nélkül azonban a boly­gónkra nem sok jó vár. Különösen, ha az éhezők is megindulnak. Emlékoszlopot avattak Farmoson Már csak pár napig (október 31-ig) pályázhatnak a háziorvo­sok letelepedési, illetőleg pra­xisvásárlási támogatásra. Me­gyénkben is hiányoznak a dok­torok. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Lapunkban évek óta kongatjuk a vészharangot az or­vosi alapellátás hiányosságai miatt. A megyénkben élők kö­zül szerencsések azok, akik la­kóhelyükön saját háziorvoshoz fordulhatnak. Egyre többen ag­gódnak viszont, hogy mi lesz, ha nyugdíjba megy gyógyító­juk. Aggodalmuk nem alapta­lan, hiszen a megyénkben dol­gozó közel 190 háziorvos közül több mint ötvenen már betöl­tötték 60. életévüket, a 62 éves korhatár felett közel negyvenen praktizálnak, de 65 év felett is sokan veszik fel naponta a fehér köpenyt. A megyei átlagos élet­kor megközelíti az 55 évet. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy számos körzetben évek óta nincs házi­orvos, sok helyen pedig átme­netileg az Országos Alapellátá­si Intézet működtet szolgálatot, akkor beláthatjuk, hogy a gond egyre súlyosabb. Idén tavasszal csupán egy Gyöngyös környéki praxis ta­lált gazdára. Hevesen egy gyer­mekorvosi körzet az idei év áp­rilisa óta tartósan betöltetlen. Hatvanban és Verpeléten van egy-egy felnőtt-háziorvosi kör­zet hosszabb ideje gyógyító nél­kül, vegyes körzetekből pedig 7 üres a megyében az OALI adatai szerint. Ezek Viszneken, Átány- ban, Pélyen, Poroszlón, Sarudon, Egerfarmoson és Halmajugrán találhatóak. A fenti településeken szinte minden feltétel adott a színvo­nalas háziorvosi tevékenység­hez. A legtöbb helyen a közel­múltban felújított orvosi rende­lő, szolgálati lakás várná a gyó­gyítókat, ám egy fiatal pályakez­dő szakembernek ez ma már ke­vés. Erre jó példá a bükkszenter- zsébetiek megbecsült, fiatal dok­tora, aki évek óta rendszeresen vállal helyettesítést, ügyeletet Angliában, hogy itthoni szerény keresetét kiegészítse. A gond enyhítése érdekében az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár újabb pályázatot hir­detett a tartósan üresen álló háziorvosi praxisok betöltésé­re. Már csak pár napig (október 31-ig) pályázhatnak a háziorvo­sok letelepedési, illetőleg pra­xisvásárlási támogatásra, ame­lyeknek célja, hogy csökkent­se a tartósan betöltetlen pra­xisok számát. A Magyar Nem­zet információi szerint eddig azonban az országban mind­össze harminckilenc orvos je­lezte, hogy ezekben a körzetek­ben vállalna munkát, vagyis nagyon úgy tűnik, hogy az ösz- szesen 750 millió forintos keret több mint fele idén is kihaszná­latlanul marad. Kérdéseinket mi is megküldtük az OALI-nak azzal kapcsolatban, hogy me­gyénkben akadt-e pályázó a be­töltetlen praxisokra, ám választ egyelőre nem kaptunk. A felhívásra olyan doktorok jelentkezhetnek, akik képesí­tésük alapján önállóan végez­hetnek háziorvosi tevékenysé­get, továbbá a pályamunkákhoz csatolni kell az illetékes önkor­mányzat támogató szándéknyi­latkozatát is. Az elnyerhető, leg­feljebb tízmillió forintos juttatás szabadon felhasználható, vagyis lakásra, házra, autóra is fordít­ható, de a nyertes akár a diákhi­telét is kifizetheti belőle. Az egészségügyi alapellátás az egyik olyan terület, amely­ben az elmúlt évtizedekben a legkritikusabbá vált az orvoshi­ány. A prognózisok szerint a ha­zai, 6800 háziorvosi rendelő kö­zül krónikusan tartós orvoshi­ánnyal kell számolnia 130-160- nak. Ezekbe a praxisokba éve­kig nem találnak háziorvost. Az okok között az első helyeken általában a praxis kedvezőtlen földrajzi helyzete, az ellátandók alacsony létszáma, netán a mű­ködtetés krónikus forráshiánya, illetve az adott település speci­ális körülményei szerepelnek. Sok helyen kedvezményekkel, szolgálati lakással várják az or­vost, mégsem tudják betölteni az évek óta üresen álló állást. EGERFARMOS Emlékoszlopot ad­tak át az október 23-án tartott megemlékezésen, amelyet az ünnepi köszöntők és verses elő­adás után Lukács Balázs, a Fü­zesabonyi Járási Hivatal veze­tője és Petrik László, Egerfar- mos polgármestere leplezett le. Az egy évvel ezelőtt felállt testü­let ígéretének eleget téve megte­remtette a feltételét annak, hogy a település lakossága méltókép­FEDÉ IVIES Fedémesen két évvel ez­előtt pályáztak először a művelő­dési ház felújítására, konkrétab­ban egy vizesblokkot szerettek volna kialakítani. Mint azt Váló- czi István polgármestertől meg­tudtuk, se tavalyelőtt, se a múlt évben nem nyertek, ugyanis ä beadványukat tartaléklistára he­lyezték, így maradt hát az udvari illemhely. Most újra - immár har­madjára - pályáztak a komforto­pen tudjon megemlékezni az 1956-os forradalomról, mondta el a polgármester. A községi önkormányzat felke­reste a Mezőtárkányban élő Ko­vács Tibort, aki a kérésnek eleget téve tnegalkotta az emlékoszlopot, valamint a koszorúkat tartó kop­jafát. A művész az átadó után meg­osztotta a jelenlévőkkel az oszlo­pon található faragott alakzatok, s motívumok jelentését. M. A. sabb épületre. A négyszáz lelkes település az elmúlt években nem sok támogatáshoz jutott, pedig terveik lennének. A legnagyobb gond, hogy az ötszáz lélekszám alatti falvaknak alig írnak ki pá­lyázatokat. A szennyvízberuhá­zást is ezért kell elodázniuk. A hí­rek szerint azonban 2016-2020- ig nyílik olyan keret, amiből az alternatív szennyvízkezelésre pályázhatnának. B. K. Nem ritka a napi 80-100 beteg sem Megyénk háziorvosai állítják, hogy egy átlagos. 2-3000 be­teget ellátó praxisban az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár­tól átlagosan egymillió forintot kapnak havonta, ám ebből kell minden költségüket - alkalma­zottaik bére, rezsiköltségek, mű­szerek, nélkülözhetetlen orvo­si eszközök - fedezniük. Tudunk olyan körzetről, ahol egy átlagos hétköznap 80-100 beteg jele­nik meg a rendelésen, járványos időszakban ez a szám tovább emelkedik. Hallottunk olyan te­lepülésről is, ahol a betegek elé­gedetlenek a háziorvosuk műkö­désével. de szóvá tenni nem me­rik. mert rettegnek attól, hogy orvos nélkül maradnak. Harmadik kísérlet a vizesblokképítésre Csillagszeműekkel ünnepelt a művész EGER, BUDAPEST A nemzet művé­szét, a Kossuth-díjas Tímár Sán­dort köszöntötték 85. születés­napján nemrégiben a budapes­ti Erkel Színházban. A gálaes­ten természetesen a Csillagsze- műek Egri Tagozata is részt vett: 50 egri gyermek és 120 szü­lő utazott fel a fővárosba az ün­nepre. Tímár Sándor koreográ­fus és néptáncpedagógus előtt tisztelegtek a Csillagszeműek táncosai, kicsik és nagyobbak is. A budapesti teátrumban kö­zel kétezer vendég előtt hatszáz táncos mutathatta meg, mint je­lent számára mesterük hitval­lása. Rajtuk kívül a Magyar Ál­lami Népi Együttes jelenlegi és egykori táncosai, valamint régi bartókos táncosok tették tiszte­letüket, akik valamennyien Tí­már Sándor műhelyekben kezd­ték pályafutásukat. Az ünnepen jelen volt még két japán együt­tes és a Csillagszeműek angliai csoportja is képviseltette magát. Az estet Balog Zoltán, az embe­ri erőforrások minisztere nyitot­ta meg. Az Egri Tagozat vezetője és oktatója, Panyik Henriette el­mondta, mindannyiuk számára sokat jelentett, hogy együtt átél­hették, mit is jelent a Csillagsze­műek családjába tartozni.- Nagy megtiszteltetés volt, hogy fejet hajthattunk meste­rünk és eddigi életműve előtt - tette hozzá az egri tagozat veze­tője. J. H. Viseleteik, melyek idomulnak a jelenkori elvárásokhoz Világszerte elismeriktermékeiket HEVES Szövött anyagú visele- tek kiállítására és konferenciá­ra hívta a hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet azokat az alkotókat, akik munkájukkal sokat tettek azért, hogy a saját, egyedi hevesi mintázattal kiala­kított népművészeti termékek nemcsak ország-, de világszerte is elismertek legyenek. A kiállításon gyönyörű ru­hákat láthattak az érdeklődők, olyan tervezők munkáit, akik vallják, hogy lehet olyan visele­teket készíteni, melyek idomul­nak a jelenkori elvárásokhoz, mégis az adott tájegységre jel­lemzőek. Amint azt Báder Miklósné elnök asszony köszöntőjében A hevesi alkotók olyan ruhákat készítenek, amelyek ma is viselhetők kiemelte: a hevesi szövetke­zet dolgozói olyan alkotóközös­séggé alakultak, melynek tag­jai büszkék arra, hogy ennek a csoportnak a tagjai lehetnek, hogy olyan értékeket állítanak elő, melyet a mai világban is ér­tékelnek. A ruhák bemutatása után szakmai előadásokkal folytató­dott a program: Vermes Lajos- né népi iparművész a szövés tör­ténetét mutatta be, mely már az ősidőkre visszanyúló múlttal rendelkezik. Pataki Miklósné, a népművészet mestere, valamint egy fiatal tervező, Siposné Pata­ki Mária pedig a viseletek fejlő­dését és változását mutatta be a közönségnek. SZ. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom