Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-24 / 249 szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. OKTÓBER 24>, SZOMBAT AzÁVH adóvevőjének felhasználásával a Líceum tornyában rendezték be a stúdiót Itt a Szabad Eger Rádió beszél! Alajos, a csillag egyik leszerelője ekkor találkozott először nemzetőrökkel az épület bejáratánál. Jóval tíz óra után megjött az engedély az MDP megyei bizottsága harmad titkárának az aláírásával. Addigra már megtörtént az áramtalanítás is, hiszen a csillagot több száz 500 wattos izzó világította meg, melyeket a csillag egyik oldalát fedő üvegborítás alá szereltek fel. A kupola alatti teremben egy másfél méter átmérőjű fogaskerék volt elhelyezve, s ennek a középpontjából nyúlt ki a csillagot tartó csőszerkezet, amelyet sebességváltó közbeiktatásával 10 lóerős villanymotor forgatott. A vázszerkezet 50x50 centiméteres szögacélból készült. A váz akkora volt, hogy egy ember kényelmesen sétálhatott benne. A csülag szárnytávolsága 6 méter volt, középpontja a kupola fölött nyolc méterrel helyezkedettel. A leszerelés nem kis szakértelmet igényelt, de legalább ennyi bátorságot is, hiszen az 53 méter magas torony tetején magasló szerkezeten kellett egyensúlyozni. Ezt Kaknics Alajos és Győrfi István, a KTSZ egyes műhelyének dolgozói végezték el. Legelőször felhágóbilincseket szorítottak a szerkezetet tartó rúdra, melyen Kaknics, majd Győrfi kapaszkodott fel a csillag belsejébe. Ezután az egyik oldalt borító üveglapokat, majd a másik oldalt fedő lemezborítást távolították el. Az üvegtáblákat kalapácscsal verték ki. Ez a csörömpölés hívta fel a Líceum környékén járó emberek ügyeimét a munkálatokra, s rohamosan elterjedt a hír a városban: „verik a csülagot a Líceum tetejéről”. Ezután a szárnyak leszereléséhez fogtak. Felbí¥ás! mká8ok! Ma vasárnap* «Jéleiöit fél II ólakor küldji llasatoft munkástársaitokat a saánbázba I | kőll aíaícítauttuk «. Mtaakástanáo Almi még nem válíasrtottáfnk mag a ktíl< i, ott az üzem, vagy hivatal Mottkástaöá jöa két, vagy bárom dolgozót! Csak olyan polgártársakat küldjétek, aMfc Igozók biz a ima telje* mértékben meg t aek döntését minden dolgozó társatok elfog» Aas egri forradalmi nnmkásság, a partu$8ü>& !>k megvédik a rendet, biztosítják a közellát tt a miskolci, borsodi, győri forradalmi do) »I valóra fogjuk váltani, a nép minden jo telesét! Eger, 1956. október 28. VÍKOSVÉDELMI B1ZOTTS Ugatjátok a miskolci, gyt rádiói! (. Az Egri Városvédelmi Bizottság felhívása a város™ munkástanács megalakítására £ Röplap. 1956. október 28. (DIVTPGY75.3S.) '§ Novembertől Egerben is volt rádió Ma már kevesen tudják, hogy az 1956-os forradalom idején az Egri Pedagógiai Főiskola Földrajz Tanszékének helyiségeiben működött - ha rövid ideig is - a Szabad Eger Rádió, amely a főiskola diákjainak és tanárainak segítségével sugározta adásait. Egyik vezető munkatársa Langmar Ilona, a földrajz tanszék oktatója volt. Kozári lózsef kozari@chello.hu Sárközy Zoltán, az egyik bemondó „Nyírókalapáccsal elcvikkol- tuk” a csavarokat”. - emlékezett Kaknics Alajos -, „azután a szárnyakat, egyiket a másik után kötélen leeresztettük. A legnehezebb feladat az utolsó szárny leeresztése volt, hiszen akkor már csak az egy szál rúd és az általunk felszerelt felhágóbilincsek álltak rendelkezésünkre. Dél felé járhatott az idő, amikor az utolsó szárnyat is leengedtük. A munkálatokat a torony teraszáról tanárok és diákok is ügyelemmel kísérték, közöttük Darvas Andor bácsi (1956 októberében a pedagógiai főiskola fizika tanszékének vezetője volt, dobós gimnazista koromban üzika- tanárom, és cserkész-parancsnokom is). Amikor már csak a rúd maradt, Darvas Bandi bácsi nemzeti lobogót hozott valahonnan, EGER Hogy kiben vetődött fel a gondolat az ÁVH épületében található adóvevő készülék felhasználásával a Szabad Eger Rádiót létrehozni, azt ma már homály fedi, de az bizonyos, a műszaki feltételek megteremtéséhez a miskolci egyetemtől kértek segítséget. Langmar Ilona 1956. október 28-án Sklánic Vince Bíró Lajos tanársegéd és egy másik főiskolai hallgató társaságában Miskolcon járt, és a diákparlament elnökével, Fekete Simonnal tárgyalt, hogy a miskolci egyetemisták segítsenek Egerben rádióállomást felállítani. Miskolcról már érkeztek Egerbe korábban is egyetemisták - mint Törő Géza vagy Renn Oszkár -, de ők nem a rádió felállításának ügyében jártak. A miskolci diákparlament hattagú delegációt küldött Egerbe. A munkálatok irányítására a már korábban érkezett Törő Géza kapott megbízást az egri MEFESZ-vezetőktől. A csapat kiszállt a főosztály épületébe, szemrevételezte a készüléket, majd miután úgy döntött, hogy annak jobb helye lenne a főiskolán, átszállították azt, és az épület tornyában állították föl, ahol már a vörös csillag helyén a nemzeti trikolor lengett. ELTŰNIK A CSILLAG A LÍCEUM TORNYÁRÓL A csillag leszerelése sem tartozik a mindennapi történetek közé. A város lakossága egyre türelmetlenebbül követelte a számára idegen jelkép eltávobtását, s buzgó fiatalok a vasszerkezet elfűrésze- lésének is nekiláttak. A tragédiát elkerülendő, a főiskola igazgatója már napok óta kereste a megfelelő szakembereket a művelet elvégzéséhez, vállalkozó azonban nem akadt. Végül az egri Vas- és Fémipari KTSZ vezetője elvállalta a munkát, ha a megyei pártbizottságtól erre engedélyt kap. Az azonban késett, mondván, a csülag leszerelése a toronyról állványozás nélkül életveszélyes. Ez egyébként igaz is volt, hiszen az eltávolítan- dó szimbólum 7 mázsát nyomott. Zahar Endre műhelyvezető 27- én reggel 30 perces szemrevételezte, majd 10 óra tájban érkeztek a szerelők a Líceumba. Kaknics Külföldi adásokat szintén figyeltek A próbaadások alatt még üzembe helyeztek öt vevőkészüléket is, melyeken a külföldi adók magyar nyelvű adásait kívánták folyamatosan hallgatni. Törő Géza jelentette a MEFESZ-veze- tésnek, hogy a készülék adásra kész. A hírre Bíró Lajos ment fel a toronyba a munkálatok eredményét szemrevételezni. Felhívta az ott dolgozók figyelmét, hogy az adásba kerülő szövegeket a MEFESZ vezetésével előzetesen engedélyeztetni kell. A rádió a főiskola MEFESZ szervezetének irányítása alá tartozott. Ez az adót műszakilag üzemeltető miskolci egyetemisták határozott kérése volt, bár ők nem sok beleszólást engedtek a stúdió munkájába. Hírek üzenetek hazafias versek 7 -------7 Az egri adón sugárzóit műsor három csoportra osztható: 1. hírek. 2. üzenetek. 3. irodalmi műsor. Az irodalmi műsort nagyon valószínű, hogy az egyik színész állította össze. Főleg versek, elsősorban hazafias költemények hangzottak el. A beolvasott művek szerzői között Petőfi. Vörösmarty. József Attila, sőt az egyik budapesti MEFESZ-küldött, Göt- zinger Károly neve is megtalálható volt. Az üzenetekben elsősorban elszakadt családtagok próbáltak kapcsolatot találni egymással, vagy tájékoztatni szeretteiket hogyletukröl. Hogy a hírszerkesztést valójában ki vagy kik végezték, a pillanatnyilag rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg egyértelműen, de valószínű. hogy minden leadásra szánt anyagot Törő Géza írt alá. amit az eddigieknél is veszélyesebb művelettel a csillag tartóoszlopához erősítettünk.” AZ ASZTALRA DOBOTT PISZTOLY AZ ÉRV Az ÁVH rádiója tehát megérkezett a főiskola tornyába. A stúdiót a toronyban található földrajz tanszéken rendezték be. Az antenna felszereléséről az egri postások gondoskodtak Szarka Gyula miskolci egyetemista felügyelete alatt. A földrajz tanszék vezetője, dr. Udvarhelyi Károly megkérdezte az ott sürgölődőktől, hogy van-e erre valamiféle meghatalmazásuk, milyen szervtől kapták a stúdió létesítésére az utasítást. A kérdésre egy antantszíjas, de egyébként civil ruhás férü előhúzott a zsebéből egy pisztolyt és az asztalra dobva ezt mondta: itt a meghatalmazás.- Ez elég meggyőző - felelte Udvarhelyi Károly, s távozott. A szerelés irányítójának zsebében ott volt az egri MEFESZ-veze- tés engedélye, de úgy látszik, szerette a hatásvadász jeleneteket. Az adó üzembe helyezésére november 1-jén került sor. Délelőtt 10 óra körül bekötve és behangolva a rádió megkezdte a próbaadásokat, az éterben felcsendült Nagy Mária főiskolai hallgató hangja: a Szabad Egri Rádió megkezdte működését a 43 méteres hullámhosszon. A készüléket Himmer Miklós rendőr törzsőrmester, az egri rendőrkapitányság távírdásza hangolta be és ő is kezelte. Hogy milyen távolságra jutott el az adás, az talán azzal jellemezhető; hogy egyszer a Szabad Európa Rádió bemondta: „Halló szabad egri rádió- állomás 20 kg. ciklussal menjetek feljebb, mert adásotok zavaros.” Majd mikor a hangolás megtörtént: „maradjatok ott, adásotok tiszta”. A belépési engedélyeket is a miskolciak adták ki. Ilyen engedély nélkül, melyeket fedőnevekre állítottak ki, senki sem léphetett a rádió helyiségeibe. Bíró Lajos több tanár kollégáját is felkérte, hogy segédkezzenek az adó munkájában. így megfordult a rádiónál Berzy András, az irodalomtörténeti és Nagy József, a történelem tanszék tanára, dolgoztak ott Langmar Ilona, a földrajz, Nyíri László- né és Zbiskó Emőné, az orosz tanszék tanárnői is. A rádió és a MEFESZ-vezetőség közötti kapcsolattartással Kozári Piroska főiskolai hallgatót bízták meg. A főiskolások a híreket gondosan leírták, és a főiskola oda irányított gépírónőivel legépeltették. A híranyagot tartalmazó papírlapon feltüntették az adót, ahonnan a hír származott, és azt is, hogy ki vette az adást Albicz Szabina, Bát- ki Zsuzsanna, Kádár Katalin, Kormos Ilona, Nagy Angéla, Nagy Erzsébet, Nagy Mária, Nagy Tibor, Papp Gabrieüa, Sallai Ilona, Szton- ka Ágnes, Wagner Teréz jegyzeteltek a rádiókészülékek mellett, az általuk rögzített híreket Bóta Klára, Gál Gabriella és Elek Mik- lósné írták gépbe. A vevőkészülékek kezelésében egri híradós sorkatonák is segítettek. Nemcsak a magyar nyelvű adásokat ügyelték, hanem az orosz, az ukrán és a cseh nyelvűeket is. Nyíri László- né és Zbiskó Emőné az ilyen nyelvű adásokat hallgatták és fordították. A gépelt anyagot Langmar Ilona gyűjtötte dossziéba, ezeket átadta a bemondóknak, s a beolvasás után archiválta azokat. Hat Uyen dosszié gyűlt össze a rádió működése alatt. SZÍNÉSZEK VOLTAK A RÁDIÓBEMONDÓK A rádióbemondói teendőket a város színészei látták el. A MEFESZ kérésére vettek részt e munkában. Reggel 6-tól délelőtt 10 óráig Fontos Magda és Sárközi Zoltán, 10-től 14 óráig Bőd Teréz és Forgács Kálmán, 14-től 18 óráig Solti Bertalan és Szende Bessy, 18-tól 22 óráig Déri Mária, Kenderessy Tibor és Újlaki Béla teljesített szolgálatot a rádiónál. November 3-án csatlakozott hozzájuk Forgács Tibor és Kovács Emil, de megfordult a rádiónál Kalmár András rendező is. A beosztást Langmar Ilona készítette, feltehetően Kalmár András segítségével, mert a Bánk bán éppen folyó próbáit ez a munka nem zavarta. A hírek széles skálán mozogtak. A Fradi megalakulásától a legfrissebb versekig. Nemzetközi híranyagban a szuezi válsággal vagy a szovjet-magyar viszonynyal foglalkoztak. Sokat beszéltek az ÁVH tevékenységéről. Több híradás szólt az ÁVH embereinek lefegyverzéséről, a „gyilkos bérencekről, akik magas fizetés ellenében képesek voltak saját honütár- saik százait börtönbe vetni, vagy halálra ítélni”. Elhangzott, hogy „a tisztító harcokban elesett ÁVH-sok pénzét a nép lúdás pénznek tekintette, és ÁVH-igazolványával együtt a hulla meüére tűzte”. Szívesen foglalkozott az egri adó a Köztársaság téri kazamaták borzalmaival. Beszámoltak arról is, hogy „az MDP székház alatt robbantani és fúrni kezdtek, és végre feltártak egy labirintust, ahonnan derékig érő szakállú emberek jöttek ki, akiket az ÁVO-sok zártak oda, hogy élve eltemessék őket.” Utóbbi bizonyítja, hogy a hírek valódiságának ellenőrzésére nemigen volt módjuk, idejük. Szó esett a hírekben arról, hogy nemzeti szabadságharcunk védelmében még a kisgyerekek és a lányok is harcolnak. Benzines palackokat dobálnak az orosz tankokra, azok elé fekszenek. A legszemléletesebben Langmar Ilona, a Szabad Eger Rá^ dió egykori munkatársa jellemezte az egri adásokat: „Szó esett elesett Rátátokról, tizenkét éves hősökről, ÁVH-s fogságból megtért édesapákról, öreg nénikről, akik az esti szürkületben sem félnek odamenni az őrt állókhoz, hogy forró kávét adjanak nekik.” Az egri adó november 4-én dél- előttig sugározta híreit, orosz nyelvűeket is, melyekben felszólították a szovjet csapatokat, hogy ne avatkozzanak a magyar eseményekbe, ne lőjenek a magyarokra. Utoljára Nagy Mária főiskolai hallgató hangja szólalt meg az egri adóról: „Szovjet katonák! Ne támadjatok minket! Benneteket megtévesztettek, nem vagyunk ellenségeitek. Mi igaz szívvel állunk a történelem ítélőszéke elé!” Ezzel a Szabad Eger Rádió befejezte rövid pályafutását Működtetői az adó megrongálása után elhagyták az épületet (Ez Kozári József írásáruik a rövidített változata, s a teljes cikk a heol.hu hír- portálunkon olvasható.) Az adó november 4-én délelőttiig sugárzott. i i I r
