Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-22 / 248 szám

2015. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Lengyel menekültek, egri fogadóik emlékeznek az 1930-as évek végére Filmeken dokumentált sorsok Hevesy Sándor filmjén megörökítette a lengyel menekültek egy csoportját az egri várban A lengyeleket és a magyarokat még mindig szoros kapocs köti össze, két jó barát, ahogyan a mondás is tartja. A kötelék és a szimpátia az együttműködés­nek, szeretetnek és emlékek­nek is köszönhető. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER Egy egri stáb tagjai górcső alá vették azt az időszakot, ami­kor lengyel menekülteket segí­tettek a hevesi megyeszékhe­lyen élők. Ismeretterjesztő fil­met készítettek, amelynek im­már leforgatták a bővített ver­zióját is. Ám, a munkálatok ez­zel sem érnek véget, hiszen a té­mát nem aknázták még ki telje­sen, az alkotók szeretnék, ha egy lengyel-magyar stáb dolgozna tovább együtt. A második világháború idején, 1939 szeptemberében lengyelek tízezrei érkeztek Magyarország­ra a német támadás után, sokan Egerbe is. A Dobó István Vármú­zeumban akkor kaszárnya mű­ködött, a lengyelek egy része ott szállt meg. Az eseményeket film­kockák örökítették meg, amelye­ket 2013-ban egy egri stáb tagjai felhasználtak, és dokumentum­filmet készítettek belőle. A téma még mindig tartogat meglepetéseket: a napokban kapta meg a bővített verziót a Lengyel Köztársaság Budapes­ti Nagykövetsége. A Testvérek a vérzivatarban című dokumen­tumfilmet Hevesy Sándor 1939- es tekercse alapján készítette Kamrás Lajos (filmrendező), Bá- tori Tamás (operatőr, vágó) és Ki­rály Gábor (operatőr, vágó), Rit- tenbacher Ödön, az Egri Lengyel Önkormányzat elnökének köz­reműködésével. Az első rész He­vesy Sándor volt egri főmérnök képkockáin kívül visszaemléke­zéseket is tartalmaz. Dr. Csank István, dr. Benyó Ágnes, Szán­tó György és Aranka Biegun be­szélnek 1939-es emlékeikről, s a készítők bemutatnak olyan eg­ri épületeket is, ahol az egyko­ri menekültek laktak. Akadtak, akik ideiglenes menedékhely­ként tekintettek a városra, de voltak olyanok is, akik a máso­dik világháború hat évében vé­gig itt maradtak. A film első ré­széből kiderül, hogy a lengyelek nagyra értékelték a magyar nép - köztük az egriek - megértését nehéz helyzetükkel kapcsolat­ban. A tekercset Kamrás Lajos, a film rendezője találta meg, aki a dokumentumfilm bővített ver­ziójáról a Hírlapnak így beszélt: - A Hevesy-féle felvételből in­dultunk ki, történelmi helyek­ből és szituációkból. Az első film már elkészült, amikor ha­zánkban járt a lengyel államfő. A forgatás 2013-ban kezdődött, s még mindig van feldolgozatlan része a témának. A mi szakterü­letünk a filmtörténeti dokumen­tumok feldolgozásának metódu­sa. Úgy fogalmaznék, a film ké­szíti saját magát... Október 23.: sokszínű emlékezés HEVES MEGYt Egerben 10 órá­tól szentmisét tartanak a bazi­likában. Ezután a Hatvanas ez­red emlékműnél az Egri Obsitos Fúvószenekar ad térzenét, s ne­gyed 12-kor díszünnepséget ren­deznek a Gárdonyi Géza Szín­házban, ahol közreműködnek a színház tánc- és színművészei. Az ünnepség fél egykor koszo­rúzással ér majd véget a Hatva­ni kapu téri ’56-os emlékműnél. Gyöngyösön is lesz szentmi­se reggel 9 órától a Szent Berta- lan-templomban, majd az ’56-os forradalom és szabadságharcra emlékezés 10 órától koszorúzás­sal folytatódik a Szent Bertalan utcai emlékműnél. Délelőtt li­kőr megemlékezést tartanak a Mátra Művelődési Központban, ahol közreműködnek a Berze Nagy jános Gimnázium diákjai. Hatvanban délelőtt 10 órától lesz az ünnepi megemlékezés és koszo­rúzás a Mártírok terén, s az ünne­pi műsort a Hatvani Damjanich Já­nos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai tartják. Füzesabonyban 16 órától tar­tanak koszorúzást az Ifjúság úti 1956-os kopjafánál, fél 5-től el­kezdődik az ünnepi műsor a mű­velődési házban. Hevesen fél há­romkor lesz az ünnepi szentmi­se, majd délután 3-kor koszorú­zással kezdődik az ünnepség a polgármesteri hivatal előtti ’56- os emlékműnél, ahol közreműkö­dik a Keresztelő Szent János Kó­rus. Délután 4 órától szintén ko­szorúzást tartanak a Helytörténe­ti Kiállítóhelynél, s fél 5-től ünne­pi műsort rendeznek a Művelődé­si Központ nagytermében. M. A. HIRDETÉS , Nagyszülőként fontos lesz az anyagi biztonság nyújtotta nyugalom. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmet az előtakarékosság jelentőségére, hogy időben tudjon gondoskodni a jövőről. Ebben segít a Motiva nyugdíjbiztosítás, mely egy hosszú távú megtakarítás nyugdíj- előtakarékossági célra, most évi 130 000 forintos adójóváírási lehetőséggel, a törvényi feltételek szerint. Három különböző formában is elérhető - így Ön igényei szerint választhat. Hogy a nyugdíjas éveiben is azzal tudjon foglalkozni, ami igazán számít: az unokáival. www.nn.hu/nyugdijbiztositas A tájékoz latos nem teljes körű, további részletek a honlapon. © NN Motiva nyugdíjbiztosítás Ön számít Ki volt valójában Hevesy Sándor? Hevesy Sándor építész (Eger, 1902. július 23. - 1985. ápri­lis 11.) elemi iskolai és gimná­ziumi tanulmányait szülőváro­sában végezte. Érettségi után a József Nádor Műegyetem Építé­szeti Karára iratkozott be, ahol mérnöki diplomát szerzett. Ez­után mestere, Wálder Gyula építészeti irodájában dolgozott. Egerbe 1928-ban tért vissza. A Városi Mérnöki Hivatalban al kalmazták, majd 1929 végén városi főmérnökké nevezték ki Főleg középületeket tervezett, a Petőfi téri ivóvízhálózat sav- talanítóépülete, a lajosvárosi templom is hozzá köthető. Épí­tészeti munkásságán túl film­felvételeket is készített. Az alkotóktól lapunk megtud­ta: történészek is foglalkoznak a témakörrel, a helyi lengyel ki­sebbségi önkormányzat kiala­kulásával. A mű új változata mi­nőségileg és szakmailag is bő­vül, lengyel publikációkat is tar­talmaz, ezenfelül a lengyel és a magyar oldalon is létezik kutató­gárda, fordításokat is készítenek, egyéni sorsokat dokumentálnak. Kamrás Lajos kérdésünkre el­mondta, a film alacsony költség- vetésű, ezért főleg Egerben és a környékén forgattak.- Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy egy lengyel és egy ma­gyar stáb is forgasson párhuza­mosan. A lengyel konzul támo­gatásával készítjük a filmet, ez egyfajta erkölcsi támogatás is. A bővített verzió végül három új sorsot mutat be, hasonlóképpen, mint az első rész. Az új megszó­lalók megerősítik az első rész­ben elhangzottakat - közölte a rendező. A Lengyel Köztársaság Buda­pesti Nagykövetségéhez már el­jutott a film, amely hamarosan a helyi médiában lesz látható. A lengyel konzul kapcsolatai ré­vén a lengyel médiában is levetí­tik. Az alkotók terve az, hogy az országos médiában is megjelen­hessen a felvétel. Az sem kizárt, hogy moziban is vetítik majd, s a legismertebb videomegosztó oldalon, a YouTube-on is meg­tekinthető lesz. Az első film ott szintén, Testvérek a vérzivatar­ban címmel. A filmkészítők elárulták, hogy a lengyelek nagyon pozití­van élik meg, hogy az egriek fog­lalkoznak a témával, és az első dokumentumfilm felvétele alatt hálás lengyel hozzászólások is olvashatók. Kamrás Lajostól és Bátori Tamás operatőrtől meg­tudtuk, hogy alkotásukat kül­földi filmfesztiválokra is meg­próbálják eljuttatni, köztük Len­gyelországba is, feliratozva. Más napok Porcsin Zsolt zsolt.porcsin@mediaworks.hu Minden pozícióba a saját embereiket ültették. E lőtte egy nappal még nagyon biztosak voltak a dolgukban a ha­talmon lévők. Bár tudhatták, hogy nincs az rendben, amit és ahogyan tesznek az országgal már hosszú évek óta, mégis tet­ték, ki elvakult meggyőződésből, ki önös érdekből, ki félelmei okán. Október 22-én még azt gondolhatták, hogy mögöttük áll a ma­gyar társadalom óriási többsége, és soha nem is fog szembefordul­ni velük. Az előző években minden pozícióba a saját embereiket ül­tették a legkisebb falvakban is. A pártkádereik irányítottak min­den egyes nagy gazdasági egységet, nem volt gond, hogy nem ér­tettek hozzá, a vezetők kiválasz­tásakor a legfőbb - vagy talán az egyetlen - szempont a párthűség volt. Az ítélethozatalokat is olyan bírákra bízták, akik tudtak ma­gasabb - politikai - szempontok­nak megfelelve dönteni. Uralták a sajtót, ami az ország lankadat­lan épülését, a vezetők nyilvánvaló bölcsességét zengte helyben és országosan, s ha szükség volt rá, és gyakran volt, akkor a sajtó ke­ményen odacsapott az országra fenekedő nyugati hatalmaknak, ki­oktatta demokráciából a fél világot, s nem volt rest megbélyegezni a honi másként gondolkodó maroknyi embert, akiket aztán rend­re el is vittek megbilincselve a rendőrök. A hatalom arra is akkurá­tusán figyelt, hogy minden tankönyvet újraírasson, szigorúan el­lenőriztette a tanárokat, nehogy gondolkodásra okítsák az ifjúsá­got, a jövő bólogató állampolgárait. így volt ez még október 22-én. Másnap október huszonharmadika lett. Történelmi, világraszóló. Természetesen nem egyetlen nap alatt fordult meg az ország, régóta erjedt már a forradalom, csak a hatalmon lévők nem vet­ték észre. Nem szokásuk lefelé nézni. Hét végére ide jönnek legtöbben EGER Egy portál szerint a nemze­ti ünnep hét végéjén a pihenni vá­gyók közül legtöbben Budapest és Eger szállásai iránt érdeklődnek. A külföldre igyekvők körében Prága, Róma és Bécs a legkelen­dőbb. Belföldön sokan a fürdővá­rosokban keresnek szállást, kö­zülük is kiemelkedik Eger, Haj­dúszoboszló, Hévíz. A balatoni városok közül Siófok népszerű, de Sopron, Pécs, Szeged, Visegrád és Sárvár is a 10 legkere­settebb úti cél között van. SZ. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom