Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-14 / 241 szám

4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRNYÉKE 2015. OKTOBER 14., SZERDA Betakarítás, befőzés a közmunkásokkal 3EKÖLCE Mini befőzőcentru- mot létesített az önkormány­zat a gazdasági épületben. A télire eltett élelmiszert a közétkeztetésben használ­ják föl a későbbiekben. Ed­dig két és fél millió forintot takarítottak meg a közmun­kaprogramban megtermelt alapanyagokkal a faluban. A betakarítás még zajlik, to­vábbi zöldségféléket is sze­retnének tartósítani. Új kisbuszt vett az önkormányzat Tíz és fél millió fo­rintért vásárolt falubuszt az önkormányzat, a község költ­ségvetéséből csak az áfát kellett állni. A nyolcfős kis­busszal az óvodásokat, isko­lásokat és az időseket sze­retnék szállítani. Pályázat­ra biztatják az egyházközsé­get is, két busszal ugyanis jobban összehangolhatnák a személyszállítást. Fenntartanák a családi sípályát SZILVÁSVÁRAD Továbbra is mű­ködtetni szeretné a Szalaj- ka-völgyben lévő családi sí­pályát az önkormányzat. En­nek érdekében elkezdték a hatósági engedélyek megújí­tását, a dolgozók pedig még tavaly tanfolyamokat végez­tek el. A Nemzeti Közleke­dési Hatóság már szemlézte is a felvonót, amely tíz évre kaphat üzemelési engedélyt, valamint az egyéb műszaki eszközöket. A pályának kör­nyezetvédelmi engedélyt is kell kapnia. Harangjáték és hálaadó ünnep SEKÖtCt Az elmúlt hét végén baptista hálaadó ünnepséget tartottak a településen. A kö­zönség az egyház jóvoltából harangjátékot is hallhatott. A lovassportban a szabályok alakítják a tenyésztési trendeket Ha megszűnik az eredményes­ség, visszaszorul a fajta is, ezért is fontos a lipicaik jó ki­választása. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu SZILVÁSVÁRAD Négy díjat, köz­tük a lótenyésztésért járó nagy­díjat hozta el az Állami Ménes­gazdaság Szilvásvárad a 77. Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásár­ról (OMÉK). Ezen kívül egy-egy első, második és harmadik díjat szereztek a lipicai és gidrán lo­vak az állami ménesnek.- Az utóbbi 30 évben a negye­dik nagydíjunk volt az OMÉK történetében. Általában négy­évente tartják meg a seregszem­lét, most az előzőhöz képest két évre rendezték meg a kiállítást. Négy lovat vittünk, mindannyi­an kaptak valamilyen elisme­rést. A most nagydíjas Incitato XVIII törzsmén, 2008-ban Eu­rópa legszebb lipicai ménje volt, s az akkori, öt fajtát felvonultató championátuson is a legkülönb- nek választották. A két évvel ez­előtt megrendezett OMÉK-on a Favory XXVII-11 nevű ménünk a fogatsportban elért kiemel­kedő eredményei elismerése­ként nyerte a kiállítás minisz­teri nagydíját. A most aranyér­mes Conversano XXVI-8 kanca 2014-ben a hódmezővásárhelyi kiállításon volt nagydíjas. Több elismert lovunk is van, a tava­lyi kaposvári kiállításon egy Fa­vory ménünk hozta el a legran­gosabb elismerést - számolt be a sikerekről Dallos Andor, a mé­nesgazdaság igazgatója. Mint mondta, ezeknek a díj-' nyertes állatoknak fontos sze­repük van a tenyésztésben. Az okszerű tenyésztés megalapo­zása érdekében Szilvásváradon minden évben két tenyészszem- lét tartanak. Tavasszal a páro­sítást kontrollálja egy, a Ménes­gazdaság által összehívott 6-8 tagú szakértői bizottság. A most véget ért őszi bírálaton pedig a hároméves állomány tenyészál­lat-utánpótlás szempontjai sze­rinti válogatását végezték.- A lipicai több mint négyszáz éves, konszolidált, jól kiforrott fajta, sok nagyon szép, jól teljesí­tő lóval rendelkezünk. Tenyész­tésükben az eredeti értékmérő tulajdonságokat kell megőrizni, továbbvinni, nem pedig a kor di­vatját követni. Ugyanakkor lé­nyeges a sportban való szerep­lés, illetve kipróbálás, mivel ez fontos információkat nyújt a te­nyésztőnek, valamint a sporton keresztül képes a ló megőrizni népszerűségét és létjogosultsá­gát - mondta az igazgató. Hozzátette, manapság a sport­ban lehet leginkább lemérni a teljesítőképességet és egyéb ér­tékmérő tulajdonságokat. Ők is igyekeznek versenyeken szere­pelni, de a tenyésztéssel nem a sportot akarják kiszolgálni, ha­nem fordítva.- A modern sportokban a sza­bályoktól is függenek, mennyi­re eredményesek a lovak. Itt lép színre a sportdiplomácia. Min­den ország képviselője azon dol­gozik, hogy saját lovaik előnye­ihez, hátrányaihoz igazítsák a szabályokat. A lipicaik például a fogathajtásban jók, így azon kell dolgoznunk, hogy ezt a színes sportágat olyannak tartsuk meg, amely megfelel a fajtának. Ma az atletikus, robbanékony lovak irá­nyába tart a divat, lendületes, ru­galmas mozgást követel meg a sport. A hosszú távú kitartás már nem tükröződik vissza, mert míg régen öt szakaszból állt egy ver­seny, ma legfeljebb háromból. En­nek megfelelően a táv is jelentő­sen rövidült, viszont intenzívebb az igénybevétel. Legnagyobb ri­válisaink a német, holland fél­vér fajtákhoz tartozó egyedek - beszélt a tendenciákról az igaz­gató, aki szerint azonban a lipi­A lótenyésztés decentralizált, van­nak 2-3-10 kancás magánte­nyésztők, de fontos, hogy legyen a védett történelmi lófajtáinknak állami ménese is, ez jelenti a faj­ták megőrzésének biztos hátte­rét. Ezért is jött létre nemrég a dél-borsodi Batúz-tanyán a Furio- so-North Star ménese. Amíg van a sportban értéke az adott fajtá­cai esetében továbbra is az érté­kek megtartása a cél, a fajta to­vábbi népszerűsítése, valamint a kipróbálási lehetőségek bővítése, bár utóbbi pénzigényes. Dallos Andor kitért arra, hogy bár több kiállításra idén már nem mennek, Franciaországban részt vesznek majd egy konferencián, amelyen a világ lipicai tenyésztői találkoznak. Ő egyébként alelnö- ke a nemzetközi szervezetnek és tagja a tenyésztői bizottságának is. A lipicai főleg az Osztrák-Ma­gyar Monarchia utódállamaiban terjedt el, itt vannak állami mé­nesek. Mivel nyolc törzset kell fenntartani egy zárt törzsköny­ves (idegen fajta génjeit nem le­het belevinni) fajtában, így ezek szoros kapcsolatot ápolnak egy­mással, s cserélgetik a méneket, kancákat, hogy elkerüljék a bel­tenyésztést. nak, addig népszerű, és a fenntar­tásukban a magántenyésztők is jelentős szerepet képesek vállal­ni. Amint ez megszűnik, minimá­lisra csökkenhet a fajta kedves­sége és ezzel a létszáma is. A fel­adat tehát összetett, megőriz­ni a tradicionális fajták jellegét, s eredményesen szerepeltetni őket a sport világában. A gidránokat is őrzik a szilvásváradiak Az Állami Ménesgazdaság Szil­vásvárad másik feladata a gid- ránok megőrzése, ez a ménes Marócpusztán van. Az 1850- es években Mezőhegyesen te­nyésztették ki az angloarab faj­tacsoportba tartozó gidránt, elsősorban katonai célokra. Egyik fő jellemzőjük, hogy csa­kis sárga színűek. A világhábo­rúk után, az 1970-es évektől talpra állt a ménes, most körül­belül 300 kanca van az ország­ban. A modern sportok közül vi­szonylag jók militaryban. A te­nyésztésük anyai oldalról zárt, azaz az apaállat lehet más, meghatározott fajtájú, így kerül­ve el a beltenyésztést, és bizto­sítva a nemesítés lehetőségét. Nincs eredmény, nincs fajta sem EGERCSEHI Először járt a településen dr. Ternyák Csaba egri érsek, aki az ófalui Rózsafüzér Királynője templom búcsúi szentmiséjét celebrál­ta. A különleges alkalomra megtelt a csehi templom, több mint százan vettek részt a szentmisén, amelyet körmenet követett. Szlovákiai faluval épül a kapcsolat 0 A szlovákiai Kisvis- nyó lett Nagyvisnyó testvértele­pülése. A két önkormányzat nyá­ron hagyta jóvá a hivatalos kap­csolatfelvételt, a szerződést pe­dig a napokban írták alá a pol­gármesterek, Csőgér Bálint és Borsodi Zoltán.- Tudni érdemes, hogy ösz- szesen öt Visnyó nevű telepü­lés van a Kárpát-medencében, ebből négy Szlovákiában talál­ható. Alsóvisnyó és Felsővisnyó a cseh határ közelében, Visnyó Kassától nem messze, Kisvisnyó pedig Tornaija közelében. A kis- visnyói polgármesterrel néhány éve találkoztunk egy rendezvé­nyen, akkor elhatároztuk, hogy testvér-települési kapcsolatot alakítunk ki, mert nekik sem volt még addig ilyen. Idén nyá­ron jutottunk odáig, hogy a két képviselő-testület jóváhagyta a kapcsolatot - mesélt a kezdetek­ről Csőgér Bálint. Elmondta, a Bethlen Gábor Alap pályázatán sikerrel szere­peltek, ennek köszönhetően tud­ták megrendezni a szombati ün­nepséget, amelyen műsort adtak az óvodások és iskolások, vala­mint az Ózdi Művelődési Intéz­mények színtársulata. Csőgér Bálint elmondta, föl­veszik a kapcsolatot a többi Vis- nyóval is, meglátják, mennyire lesznek fogadókészek rá. Kisvis- nyót hatvanan lakják, a lakosok fele magyar. T. B. BÉLAPÁTFALVA A szeptember végi szüreti mulatságot idén a művelődési házban tartották. Az első parasztolimpián felnőttekből álló, illetve gye­rekcsapatok versenyeztek népi játékokban: voltak sorversenyek, kuko- ricamorzsolás, vetőmag-válogatás, krumpli célba dobás is. Természe­tesen a tánc és a borkóstolás sem maradt el. I I » »

Next

/
Oldalképek
Tartalom