Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-05 / 208. szám
,C i-D .-«b: ioo4 EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu VI. évfolyam, 9. szám 2015. szeptember Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK SZEPTEMBER ÜZENETE „Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben, öltsétek magatokra az új embert!” (Ef 4, 23-24). Böjté Csaba Jászapátin Nagy érdeklődés övezte augusztus 17-én, hétfőn este a Böjté Csaba ferences szerzetes által bemutatott szentmisét. A zsúfolásig megtelt jászapáti templomba az egész lászságból érkeztek. A papság és a hívek mellett a Világi vezetők, az egyházi iskolák diákjai és tanárai is egyaránt szép számmal képviseltették magukat. A megjelenteket Kladiva Imre plébános köszöntötte, aki a bátorság és a hit emberének nevezte Csaba testvért. Böjté Csaba szentbeszédében elsőként arról beszélt, hogy Szent István király életében nagyon fontos szerepet töltött be a Szűzanya. A jézusi eszményt a Szűzanya valósította meg a legtökéletesebben, ő az az ősforrás, amihez újból és újból visz- szatérünk. A homíliában felmutatott másik máriás szempont, hogy ő soha nem csinált semmit egyedül, kommunikált, beszélt másokkal - Erzsébettel, a pásztorokkal, a bölcsekkel, Simeonnal, az apostolokkal - együtt kereste a megoldást. Csaba festvér végül megosztotta élete egyik legmegrázóbb élményét is az egybegyűltekkel, amely szintén a helytállás és a közösségszeretet szép példája. Egy sötét, hideg estén az előző télen Csaba testvérnek szólni kellett egy választásokkal kapcsolatban, a magyar-román ellentét miatt gyülekező tömeghez, akiket már körülvett a román rendőrség. A következő szavakkal sikerült a helyzeten úrrá lennie: „Aki magyarként nem tudja tisztelni a velünk élő románokat, az nem jó magyar, nem Székelyföld javát építi. De aki románként nem tudja tisztelni az itt élő magyarokat, az sem a nemzete javát szolgálja. A Kárpát-medencében nem tudunk külön-külön - jászok, szerbek, szászok, cigányok, németek, magyarok, románok - tündérkertet varázsolni, csak együtt tudjuk Isten országát építeni! Ha Jézus tudott átdöfött szívvel Péter apostolnak a tagadásért megbocsátani, átdöfött lábbal a damaszkuszi úton Saul után menni, Mária Magdolnának, a bűnös asszonynak elsőként a feltámadás után megjelenni, akkor nekünk, kárpátmedencei magyaroknak is tudnunk kell összefogni, hogy Isten országa - ahonnan a fiataljaink nem vágynak el - itt megvalósulhasson.” Taczmann Mária Böjté Csaba: „Csak együtt tudjuk Isten országát építeni!” Főegyházmegyei tanévnyitó az Egri Bazilikában Szolgálni és másokért élni A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba egri érsektől Tolmayerné Borbély Zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyettese Az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a tanévnyitó ünnepségre, amelyet augusztus 25-én tartottak az Egri Bazilikában. A résztvevőket Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke köszöntötte. A szentmise a Veni Sancte-val, azaz a Jöjj Szentlélek Úristen című énekkel kezdődött. EGER Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében rámutatott: az idei tanévre azt a nevelési célt tűztük ki magunk elé, hogy a ránk bízott gyermekek és fiatalok növekedését segítsük, és felkészítsük őket a családi életre. Szent Pál apostol a mai Szentleckében, a Szeretet himnuszban kibontja a feladatokat, amikor a szeretet 15 tulajdonságáról beszél, rendkívül választékos és nagyon érthető módon bemutat va azt. Valójában a szeretetnek ezek a megnyilvánulásai tartják egyben a családokat. Ha ezeket sikerül a gyermekekkel megismertetni és megszerettetni, akkor jó úton járunk. Ternyák Csaba érsek hangsúlyozta: olyan felnőttekké szeretnénk nevelni fiataljainkat, akik képesek uralkodni káros szenvedélyeiken vagy önző vágyaikon. Hiszen tudjuk nem az az erős ember, aki másokat legyőz, hanem aki önmagát le tudja győzni. A felnőttkor akkor kezdődik, amikor egy fiatal felelősséget tud vállalni a tetteiért és döntéseiért, amikor megtanul szolgálni és másokért élni. Ezért olyan fontos a bérmálás szentsége, amely a kegyelmi rendben ehhez segíti hozzá a fiatalokat. Ezután Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár tartott előadást „A köz-' nevelési rendszer fejlesztésének irányai” címmel. Elmondta, hogy az idei feladatokat három szóban lehetne összefoglalni: esélyteremtés, hátránykompenzáció, versenyképes tudás. Jelenleg folyik az oktatási reform. Ennek egyik lépése, hogy 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodát. Az óvoda esélyteremtő képességének erősítésére 1,3 milliárd forintos pályázatot írtak ki. Az iskolai intézményrendszer fejlesztése is folyamatos: tornaterem, tanterem és tanuszoda fejlesztés indult el. Hangsúlyozta, az idei tanév kulcsszava az esélyteremtés. Az a szándék, hogy minden gyereknek megadják az esélyt a tanulásra, a fejlődésre, megtalálható az intézkedések mögött. Ezt követően Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense a család szerepéről tartott előadást. Ferenc pápa szavaira hivatkozva rámutatott: „az ideiglenesség társadalmába az állandóság kultúráját szeretnénk behozni”. A boldogságra vágyunk, de nincs időnk egymásra, nincs időnk az emberi kapcsolatok táplálására. Felhívta a figyelmet: a kapcsolat az állandóság hordozója. Ne sajnáljuk az időt egymásra, családtagjainkra. Ternyák Csaba érsek elismerő oklevelet adott át két idén nyáron nyugdíjba vonuló igazgatónak: Leskó Ferencnének, az apci Apáczai Csere János Katolikus Általános Iskola és Liktor Tamásnak, a hangonyi Szent Anna Katolikus Általános Iskola intézmény- vezetőjének. Ezután vehették át az egri érsektől a Szent Gellért-díjakat a katolikus oktatásban és nevelésben végzett kiemelkedő szolgálatért. A Szent Gellért-díj arany fokozatában részesült dr. Kriston- né Kiss Klára igazgató, a tiszafüredi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Háromkirályok Óvoda vezetője, Tolmayerné Borbély Zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyettese és Vodila Józsefné, a Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa. Andáné Hendrik Mária, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Szent Kristóf Katolikus Tagóvodájának vezetője, Nagy Árpádné, az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda iskolatitkára, Sebes Péter, a sátoraljaújhelyi V. István Katolikus Középiskola és Általános Iskola és Óvoda intézményvezetője és Szőllősiné Rab Sarolta címzetes igazgató, a hevesi Újtelepi Katolikus Általános Iskola pedagógusa pedig a Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át. Az ünnepség végén a Főpásztor megnyitotta a 2015/2016-os tanévet. Homa János JEGYZET Informatikai fejlesztés A három észak-magyarországi megyére - Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Jász-Nagykun-Szol- nok - kiterjedő Egri Főegyházmegye fenntartásában jelenleg 40 köznevelési intézmény, megközelítőleg 70 feladatellátási helyen, több mint 2.000 munkavállaló alkalmazásával működik. A fenntartó és köznevelési intézményei jelenleg nem használnak olyan egységes informatikai rendszert, mely az intézmények fenntartó számára fontos adatait nyilvántartaná és kezelné a fenntartói feladatok minőségi ellátását biztosítva. Az utóbbi 5 évben 10-ről 40-re nőtt köznevelési intézmények adatainak, eszközeinek, humánerőforrásainak kezelésére szükségessé vált egy összefogó informatikai rendszer kialakítása. Erre biztosított lehetőséget az Európai Uniópályázata, melyre az Egri Főegyházmegye a fejlesztés támogatásának reményében nyújtott be pályázatot. A pályázaton az Egri Főegyházmegye a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül, TÁMOP-3.1.17-15-2015-0007 azonosítószámon, „Az Egri Főegyházmegye oktatási intézményeinek informatikai támogatása” címen bruttó 167.293.000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projektet 2015. június 1. és 2015. november 30. között kell megvalósítani. A fejlesztések segítségével az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményrendszerének bővülése mellett biztosítani szeretné a fenntartó és intézményei közötti, az eddiginél gyorsabb és hatékonyabb információáramlást, a humánerőforrások eddigieknél rugalmasabb hasznosítását és a pedagógusok informatikai ismereteinek fejlesztését - számolt be minderről a projekt vezetése. eptember 29-e a főangyalok (Mi- r É hály, Gábor és Ráfáel) ünnepe, ok- ÁJ tóber 2-a pedig a szent őrzőangyalok emléknapja. Ez a két angyal ünnep, de főképpen a szentmise imádságai emlékeztetnek bennünket az angyalok létezésére. A szentmise kezdetén, amikor bűnbánatot tartunk, „az összes angyalokat és szenteket” is kérve fordulunk az irgalmas Istenhez. A Glória éneklés$ is emlékeztet bennünket az angyalokra, akik a „Dicsőség a magasságban Istennek” kiáltással hirdették a Megváltó születését a betlehemi pásztoroknak. Azután az angyalokkal együtt énekeljük a „háromszor-szent” éneket, amely kifejezetten angyali ének. A miséző pap pedig Istentől azt kéri, hogy „szent angyalod vigye áldozatunkat mennyei oltárodra, isteni Föl- séged színe elé”. Szükségünk is van erre a figyelmeztetésre, mert elég ritkán szoktunk gondolni az angyalok létére, és teljesen megfeledkezünk arról, hogy az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten az angyalok által is gondját viseli életünknek, és segít bennünket az üdvösség felé vezető ütőn. A jó angyalok, mint az isteni gondviselés eszközei jelennek meg az életünkben. A Szentírás alapján hittel valljuk, hogy Istennek vannak nemcsak látható, hanem láthatatlan teremtményei, ezek az angyalok. Könynyű belátni, hogy az Isten által teremtett univerzum több, illetve gazdagabb, mint amit szemünkkel látunk. Elég, ha csak a távoli csillagokra és bolygókra gondolunk. Ezért valljuk meg a Credóban: „Hiszek egy Istenben, a mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében”. Az Ószövetség és az Újszövetség számos lapja beszél az angyalokról, egyes szakaszait lehet talán képletesen magyarázni, de az angyalok létezését keresztény ember nem vonja kétségbe. Már az ószövetségi könyvekben, mint görög nevük (angelosz = küldött) mutatja, Isten küldötteiként szerepelnek. Az Isten világához tartoznak, őt dicsőítő szellemi lények. Nagy Szent Gergely pápa volt az, aki elsőként írt könyvet az angyalok természetéről. Megfogalmazása számunkra is tanulságos: „Tudnunk kell, hogy az angyal szó tisztséget jelent, és nem természetet. A mennyei hazának ezek a szellemi lényei ugyanis természetük szerint mindig szellemek, viszont egyáltalán nem mindig lehet angyaloknak nevezni őket. Valójában csak akkor „angyalok”, vagyis küldöttek, amikor valamilyen isteni üzenetnek közvetítői. Azokat, akik kisebb jelentőségű üzeneteket hoznak, nevezzük angyaloknak, azokat pedig, akik fontosabb üzeneteket adnak át, főangyaloknak”. Az újszövetségi Szentírásban, rendszerint jézus kíséretében jelennek meg: személyének és megváltói művének szolgálatában állnak. Megtestesülésének szent titkát angyal hirdeti. Születését angyalok jelentik a pásztoroknak. Föltámadásakor angyalok vannak a sírjánál, és miután fölment a mennybe, ők szólnak az apostolokhoz. A bebörtönzött Péter apostolt angyal szabadítja ki. B ennünket Jézus azzal biztat, hogy a föltámadáskor olyanok leszünk, mint az Isten angyalai. A gyermekeket azért nem szabad megbotránkoztatnunk, mert „angyalaik az égben mindig látják a mennyei Atya arcát”. A Jelenések könyvében úgy állnak előttünk, mint a mennyei liturgiafontos szereplői, akik szüntelenül zengik Isten dicséretét (Jel 5,11). Számunkra talán az a legfontosabb, hogy a Zsidókhoz írt levél szerint Isten „azok szolgálatára küldi őket, akiknek az a hivatása, ahogy örököljék az üdvösséget” (Zsid 1,14). Dolhai Lajos Angyalok által
