Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-26 / 226. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT gyakorlatoztak GYÖNGYÖS A Gyöngyösi Hivatá­sos Tűzoltóparancsnokság „A" szolgálati csoportja gyakorla­tot tartott a napokban a sás­tói Mátra Kempingben Jancso- vics Árpád tűzoltó százados, szolgálatparancsnok vezeté­sével. Két gépjárműfecsken­dővel érkeztek a lánglovagok a helyszínre, bejárást tartottak, majd feltételezett tűzesetet fékeztek meg: kimentették a bajba jutott személyt, tüzet ol­tottak. Az eredményt a szolgá­latparancsnok jónak ítélte, a kemping vezetése elégedetten nyugtázta, hogy veszély ese­tén számíthatnak a tűzoltók segítségére. V. M. Második esély - nekik is HATVAN Véget ért a Grassal- kovich Antal Szakképző Isko­la Második Esély, Neked is! című pályázata: húsz hónap alatt 50 tanuló kapott lehető­séget arra, hogy tanulmánya­it könnyebben fejezhesse be. A cél nemcsak a sikeres záró­vizsga volt, nem csupán a to­vábbtanulás lehetőségét kel­lett biztosítania a mentorálas- nak, hanem fontosak voltak a játékos programok, közösségi foglalkozások is. Bár a pályá­zat a végére ért, a munka nem áll meg. A iskola a projekt alatt megszerzett tudást használ­ni fogja, hogy továbbra is inno­vatív, s gyerekbarát intézmény lehessen. J. H. Táj/Kép finisszázs a Vitkovicsban EGER F. Balogh Erzsébet fes­tőművész Táj/Kép dmű jubi­leumi kiállításának finisszá­zsára várják az érdeklődőket a jövő héten, szeptember 30- án, szerdán, délután 5 órától. Az EKMK Vitkovics Alkotóhá­zában (Eger, Széchenyi u. 55.) augusztus közepétől látható tárlat záróeseményén Dsupin Pál, Szabó Viola és Fajcsák At­tila népzenei triója működik majd közre. 1. H. SÍROK Gyakorlatot tartott a megyei katasztrófavédelmi igazgatósága Mát­ra Mentőcsoportnak, a siroki, a parádi, a füzesabonyi, a verpeléti és a recski mentőcsoportoknak. Füsttel teli tanterembe rekedt diákokat mentettek, a Kútvölgyben nyúlgátat építettek, eltűnt turistákat mentettek a várban. M. Z. Gyanús szerkezetekre leltek a társasház lakásában Bombariadó a faluban Soha nem lehet tudni, hogy ki­ben mi lakozik. Ez a mondás igencsak beigazolódott csü­törtök délután Sírokban, aho­va a rendőrség, a tűzszerészek­kel együtt nagy erőkkel vo­nult ki egy lakossági bejelen­tés alapján. Hancsicsák Mihály hancsicsak.mihaly@gmail.com SÍROK Egy lakás adásvétele kap­csán történt az eset, amikor a le­endő tulajdonos elkezdte kiürí­teni a két éve elhunyt tulajdonos még ott maradt holmijait. Megle­pő tárgyakra bukkant a kamrá­ban. Most már higgadtan mond­ja: egyértelműen látszott, hogy házi készítésűek, de igen ijesz- tőeknek tűntek. Az egyik na­gyon hasonlított egy taposóak­nához - szeg állt ki belőle, s dró­tokkal volt körbetekerve -, a má­sik olyan volt, mint egy kézigrá­nát, de volt Molotov-koktélhoz hasonlító szerkezet, és olyan is, amire digitális időzítőnek tűnő tárgy volt felszerelve. Mi sem természetesebb, hogy jelentette a rendőrségnek, amely nagy erőkkel vonult ki a telepü­lésre. Mivel a bombakereső ku­tya jelzett, a társasház lakóit ki­terelték az épületből. A szabad ég alatt meglepett lakók tana­kodtak, csak a gyerekek játszot­tak tovább, fel nem fogva telje­sen a történéseket. A helyszíne­lés alatt senki sem mehetett be az épületbe. Az eleinte még akár érdekesnek is tűnő helyzetben érződött, ahogy nőtt a lakók fe­szültséggel teli várakozása. Az órák ilyenkor lassan telnek, de este fél hét körül végeztek a lakás, és a hozzá tartozó pince ellenőrzésével, s a lakók vissza­térhettek otthonaikba. A barká­csolt eszközök tényleg nem le­hettek annyira veszélyesek, de ilyenkor messzemenően indo­kolt a legkörültekintőbb eljárás. De mégis, hogyan történhe­tett meg mindez? N. Gyula, a la­kás volt tulajdonosa, 2013 ké­ső őszén hunyt el. Hátborzon­gató belegondolni, hogy azóta EZEN a szeptemberi csütörtö­kön szerencsésen zárultak a dol­gok, de tragédia is történhetett volna. Az ilyen eset intő jel, hogy érdemes odafigyelni lakó- és em­bertársainkra, hiszen előfordul­hat, hogy segítségre szorulnak. Először csak támogatásra, hogy túljussanak egy nehéz helyze­egy társasház lezárt lakásá­ban hevertek ezek a szerkeze­tek. A szomszédok elmesélése szerint a rendes családból szár­mazó N. Gyula, a Pestről törté­nő visszaköltözés után kezdett megváltozni. Akkoriban még a szüleivel élt együtt, de nem bír­ta sokáig, s velük összeveszve el­költözött a lakótelepi lakásba. Bi­zonyára egy alapos pszichiátriai kivizsgálás már akkor kimutat­ta volna az üldözési mániáját, hiszen az tettleges formában is megnyilvánult. Az önkormány­zati segély megszüntetése után fenyegetőzött, hogy felrobbantja a hivatalt, majd bűzlő tartalmú befőttesüveget dobott be a hiva­tal ablakán. Sok emberrel szem­ben ellenségesen viselkedett. Pontosan nem tudni, hogyan, de az egyik este kiesett a társas­ten, később lehet, hogy orvosi se­gítségre is. Az új tulajdonos jó­voltából körtenézhettünk a la­kásban, ahol ijesztő állapot ural­kodott. Az elhanyagolt belsőn túl a konyhaasztalon hagyott hatás­talan szerkezetek maradványai árulkodtak egy eltávozott ember beteg lelkének hagyatékáról. ház első emeletéről. Annyi ereje volt még, hogy a lépcsőn vissza­vánszorogjon az emeleti lakásá­hoz, de bejutni már nem tudott. Azt mesélik, akkor elveszthette a lakáskulcsát, s kívülről akart bemászni az ablakon, azonban megcsúszhatott és lezuhant. Amikor viszont jó napja volt, akkor elseperte a havat az egész tömb körül, fát hordott *s segí­tett a szomszédoknak. A lakók közül is sokan próbálták tá­mogatni, segíteni, hiszen nem volt semmilyen bevételi forrá­sa, amit csak tudott, eladott a la­kásból. A nagyméretű feszület­tel díszített bejárati ajtó mögött egyedül élt, és egyre jobban kez­dett elszigetelődni a külvilág­tól. Az üldözési mániája a vége felé valószínűleg olyan szintre jutott, hogy a pusztítást tarthat­ta az egyetlen járható megoldás­nak. A lakók szerencséje, hogy pénz hiányában vélhetően nem tudott megfelelő alapanyagokat beszerezni ahhoz, hogy komoly robbanószerkezeteket építsen. Pedig eljuthatott arra a pontra, hogy ha valaki nekitámad, ak­kor ő visszavágott volna. Még belegondolni is rossz, mi lett vol­na, ha a szerkezetek egyike ké­pes lett volna felrobbanni a la­kás kiürítésekor... ÍJ KOMMENTAR Feljelentés a 170 millió forint kórházi adósság miatt HATVAN Az államtól nem kapták meg ezt a felhatalmazást, éppen ezért nem szerepeltetik a kórház nyilvántartott kötelezettségeként. A zrt. jogutódja, a kft. képviselő­je azt mondja, hogy az összeget nem fizették ki. Nem az a kérdés tehát, hogy a követelés fennáll-e, hanem az, hogy miért nem fize­tik ki. Miként lehetséges az, hogy ilyen nagyságrendű tartozás ren­dezetlenül fennmaradjon anélkül, hogy a fizetés hiánya miatt bármi­lyen jogi lépésre sor került volna? - tette fel a kérdést Érsek Zsolt. Megkerestük a hatvani kór­házat. Az intézmény sajtóközle­ményben tájékoztatott:- A 170 millió forintos követe­léssel kapcsolatos megállapodás­ban az Albert Schweitzer Kór­ház-Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetői által aláírt megállapodás függő jogi helyzetet definiál, amely szerint a kórház működtetését átvevő Ma­gyar Állam feladata annak eldön­tése, hogy a kérdéses összeg elis­Nem az a kér­dés, hogy a kö­vetelés fennáll-e. mert tartozás-e. A tartozást elis­merő döntés nem született, így az nem minősül elismert tartozás­nak, ugyanis a fenntartó szerint a követelés nincs összhangban a finanszírozási jogszabályokban foglaltakkal. A kórház fenntartó­val egybecsengő szakmai vélemé­nye szerint a követelés nem jogos, ugyanis törvény írja elő, hogy az egészségügyi szolgáltató legfel­jebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szol­gáltatást nyújtott. A Hatvani Vá­rosgazdálkodási Zrt. 17 hónapot szolgáltatott, s az OEP által havon­ta közölt nyilvántartások alapján 18 havi, míg a kórházi Nonprofit Közhasznú Kft. 27 hónapot szol­gáltatott és 27 hónapra jutó finan­szírozást kapott. Az intézmény szerint a kft. valamennyi számviteli beszá­molóját könyvvizsgálói záradék­kal, tulajdonosi jóváhagyás után nyújtotta be a Cégbíróságra és hozta nyilvánosságra. Telefonon kerestük az ügy­ben a Hatvani Városgazdálkodá­si Nonprofit Közhasznú Zrt. ve­zetőjét, Szabó Ottót is, de lapzár­tánkig nem értük el. I. A. Szimulátoron hegesztettek, s meglátogatták az Aventicset is Műszaki szakmát próbáltak ki EGER Csaknem 300 gyerek és felnőtt vett részt a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Aventics közös, a Kutatók Éj­szakája alkalmával rendezett eseményén. A kamara egri székházában pénteken délután műszaki szak­mák mutatkoztak be több kö­zépiskola révén. Kipróbálható­ak voltak robotok és elektromos kísérletek, aki akart, építhetett áramkört és pneumatikus el­ven működő fajátékokat, de szi­mulátorok segítségével hegesz­teni és targoncát vezetni is lehe­tett. A helyszínen egy eszterga­gép is üzemelt. Voltak képesség­mérő eszközök és pályaválasztá­si, önismereti tesztet is kitölthet­Kipróbálták a hegesztőszimulátort is a gyerekek az eseményen tek a fiatalok. Mindezeket ponto­kért, amelyeknek az összegyűj­téséért jutalom járt. A vállalkozás révén gyárlá­togatáson is részt vehettek az érdeklődő gyerekek és felnőt­tek, több csoportot is körbeve­zettek az üzemben. A balassis Köblő Alex elmondta, azért jött el a rendezvényre, mert érdek­li a CNC-esztergályosszakma is.- Tetszett a bemutató, szívesen jönnék akár ide is dolgozni. Tet­szik a szakma, azt hallottam, so­kan szeretik, és jól lehet keres­ni vele a környéken. Leginkább itt, Egerben szeretnék majd dol­gozni, külföldre nem vágyom- mondta cégnél tett látogatás után a diák. T. B. Komoly ellentétek az alelnökügyben EGER Az „alelnökügy” aztán pénteken is továbbfolytatódott. A Hírlap úgy tudja, hogy dr. Nyitrai Zsolt kitart Oroján Sán­dor jelölése mellett, de Szabó Ró­bert, a megyei közgyűlés elnö­ke továbbra sem fogadja azt el, s emiatt komoly ellentét feszül a két politikus között. Információ­ink szerint Szabó Róbert ebben a döntésében Horváth László or­szággyűlési képviselő támogatá­sát is élvezi. A Hírlap természetesen meg­kérdezte erről a témáról a me­gyei közgyűlés elnökét is, aki azt közölte: a találgatásokra nem hajlandó reagálni.- Megválasztásomkor a szék­foglaló beszédemben is úgy fo­galmaztam: hiszem, hogy csak a tisztesség, az alázat és a hatá­rozottság egysége képes minket a helyes úton tartani - jelentet­te ki. - A tisztesség azért, mert mindennek ez az alapja. Az alá­zat szükséges, hiszen minket azért küldtek ide az emberek, hogy szolgáljunk, és ne ural­kodjunk. A tisztesség és az alá­zat csupán meddő érték akkor, ha ez nem párosul kellő határo­zottsággal. Minden jó ügy elbuk­hat, ha nem határozottan állunk ki mellette - szögezte le Szabó Róbert a Hírlapnak adott vála­szában, s még hozzátette: kizá­rólag ezen értékek szellemében tesz majd javaslatot egy új alel- nök személyére. SZ. E. i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom