Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-25 / 225. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. SZEPTEMBER 25., PENTEK Színt, fényt, hangulatot lopnak a város életébe Az egri Fajcsák család tagjai, Zsóka, Attila, Dénes és Ben­ce sokat tesznek azért, hogy Eger ne csak élhető, hanem élvezhető is legyen. Náluk időztünk egy kicsit a minap. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER Ha a csodatévő jó tündér megkérdezné, Eger melyik szeg­letében szeretnék élni, egész biz­tosan azt felelném, hogy a Ha­rangöntő utcában. Nem tudnám pontosan megindokolni a vá­laszt, de talán onnan ez a vágy, hogy ebben az utcácskában ta­lálható az a kedves régiségke­reskedés, ami előtt nem lehet közömbösen elhaladni. Muszáj megállni, bekukucskálni a ré­gi tárgyakkal, antikvitásokkal zsúfolt kis előkertbe, ahol nap­fényes őszi délelőttönként rend­szerint a házigazdákkal is szóba állhatunk, akik készségesen ka­lauzolnak végig a mesés mini bi­rodalmon. Az egriek a fentiek alapján jól tudják, hogy a napokban a Faj­csák családhoz kértünk bebo­csátást. Érkezésünkkor a ház asszo­nya, Zsóka (F. Balogh Erzsébet festőművész, az Egri Eszterhá- zy Károly Főiskola vizuális tan­székének docense) tessékel bel­jebb bennünket. Hellyel kínál a hangulatos nappaliban, ami a festményekkel, ízléses, de nem hivalkodó bútoraival, kiegészí­tőivel láthatóan egyaránt olta­lom és menedék a hazatérő csa­ládtagoknak, egyben munka­hely a családfőnek. A család fér­fi tagjai, - úgymint Fajcsák Atti­la néprajzos, muzeológus, vállal­kozó, zenész, Dénes, a jelenlegi megyei főépítész és Bence, a vég­zettsége szerint biológus-ökoló­gus, ám jelen állás szerint egy jó nevű komputergrafikai vál­lalkozás egyik jeles tagja - egy­más után érkeznek haza. A fiúk a kedvünkért ugrottak be a Ha­rangöntő utcai családi fészekbe egy közös fotózás idejére, s a né­hány perces beszélgetés után ro­han mindenki a dolga után. A szülőkkel maradunk, akik­kel a kezdetekről beszélgetünk. Erzsébet 1977- ben végzett az egri főiskola rajz és vizű ális ta'nszé F. Németh Zsóka tárlata a Vitkovics házban szeptember 30-án zárul Különleges tárlatzáróra invitálnak A szülőkről elmondható, hogy évtizedek óta gazdagítják a vá­ros kulturális, szellemi életét. Attila a Musica Aulica Régize­ne Együttes (1988) hosszú éve­kig meghatározó tagja. Azzal a céllal alakultak, hogy a 16-17. századi magyar és közép-euró­pai főúri udvarok zenéjét meg­szólaltassák. 2011-ben a Dem­kén, Attila is itt szerezte első dip­lomáját magyar-ének szakon. A főiskolás években már egy párt alkottak, s aztán jöttek a közös évek. A Csebokszári lakótelepi lét után másfél éves küzdelem kezdődött a hányatott sorsú, Ha­rangöntő utcai sarokházért. Vé­gül 1981-ben sikerült megvásá­rolni a bontásra ítélt házat, és annak helyébe felépíteni a mai ingatlant.- Természetesen nem volt pénzünk, de a család megmoz­dult az ötletre. Minden felmenő segített bennünket, és a lakóte­lepi lakás árából egy éven belül beköltözhetővé varázsoltuk a há­zat. 1982-ben költöztünk ide, és a fiúk már itt tették meg az el ján Sándor alapította Prima Pri- missima megyei díjban része­sültek. Zsóka jubileumi kiállítá­sa most is megtekinthető a Vit­kovics házban. Aki személyesen is szeretne találkozni a család remek tagjaival, azt szeretet­tel várják szeptember 30-án dél­után öt órakor a tárlat záróren­dezvényén. ső lépéseiket - meséli Zsóka, aki ezekre az esztendőkre úgy em­lékszik, hogy kaotikus, de bol­dog, gyarapodó időszak volt ez a család életében. A két kicsi mel­lett Attila elvégezte a debreceni egyetemen a néprajz szakot, az édesanya pedig a budapesti Kép­zőművészeti Egyetemen szerez­te meg második diplomáját. A fiúk közben cseperedtek. Dénes a gimnázium után a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen épí­tészként végzett, Bence pedig 2006-ban szerzett biológus-öko­lógus diplomát a debreceni egye­temen. Mindketten évekig ke­resték az útjukat. Dénes több buda­pesti építé­szeti iroda, vállalkozás tagja­ként dolgozott, de mindig csak addig, amíg úgy érezte, hogy az a szakmai fejlődését szolgálja. Tíz éve tért vissza Egerbe, illet­ve a megyébe, ahol először a bé­lapátfalvi építésügyi hatóságot irányította, majd idén augusz­tustól a megyei kormányhiva­tal megbízásából megyei főépí­tészként dolgozik. Azt mondja, mivel négy lánygyermek felne­veléséért felelős, ma már fontos számára nemcsak a szakmai ki­hívás, hanem a viszonylagos eg­zisztenciális biztonságot jelentő munka is. Részben nevéhez köt­hető az Arkt Művészeti Egyesü­let megalakítása (2013), ami egy ideje új színekkel, hangulatok­kal, élményekkel gazdagítja a várost. Bence frissen végzett bioló­gusként szembesült azzal, hogy csoporttársainak csupán töredé­ke talált itthon a végzettségének megfelelő állást, így a természet iránti rajongás megmaradt örök szerelemnek, ám a megélhetést, jelenleg a kreatív, főként infor­matikai munka jelenti. A csa­lád néha követni sem tudja, mi mindennel foglalatoskodik. Pro­fi módon fotóz, természetfilme­ket készít, nyaranta megszállot­tan búvárkodik, s mindemellett helytáll egy kiadványszerkesz­téssel foglalkozó jó nevű vállal­kozásnál. Attila és Erzsébet rengete­get dolgozott az elmúlt évtize­dek alatt, hogy a város életébe színt, életet, örömöt lopjanak. Mindketten állítják, egy per­cet sem sajnálnak a küzdelmes évekből, azonban mára jólesne egy kis pihenés. Álmuk, hogy a napi nyüzsgéstől valameny- nyire visszavonulva alkothas­sanak, lassabb élettempóban él­jék meg a hátralévő éveket. Er­re azonban csekély az esély. Úgy tűnik, nincs megállás a szülők életében. A négy lányunoka, a szerencsére még élő dédszülők éppen elég elfoglaltságot adnak ahhoz, hogy ne lógathassák a lá­bukat. Természetesen titkon azt kívánjuk, hogy legyen elég ide­jük, energiájuk az áhított csen­des visszavonulás éveire is. A HÉT KÉRDÉSÉ Milyen szerep jut a honismeretnek az oktatásban napjainkban? EGER A hazai oktatásban egyre nagyobb szerepet kap a honis­meret, illetve a helytörténet. Egerben ezzel a témával fog­lalkoznak a hét végén a máso­dik alkalommal megrendezett Országos Honismereti és Hely- történeti Konferencia résztve­vői. A háromnapos rendezvény­re az ország számos településé­ről érkeznek helytörténészek, történelemtanárok, óvodape­dagógusok, hogy megvitassák, milyen szerep jut manapság a honismeretnek a hazai oktatás­ban. A rendezvény koordináto­rát, Somfai Tibornét arról kér­deztük, hogy milyen konkrét témákat érintenek a részt­vevők.- A péntek délutáni ünne­pélyes megnyitón Debrecze- ni-Droppán Béla, a Honisme­reti Szövetség elnöke, majd dr. Nemes Lajos, a Heves Me­gyei Honismereti Egyesület elnöke köszönti a jelenlevő­ket, majd Habis László, Eger polgármestere, s a konferen­cia fővédnöke kíván jó mun­kát a tanácskozóknak. Ezt kö­vetően a Szent Hedvig Kollégi­umban estig előadások hang­zanak el. Szó lesz arról pél­dául, hogy a pedagógusszak- vizs-gára készülő történe­lemtanárok miként építhetik a helytörténeti ismereteket a tantárgyukba, illetve hogy a hon- és népismeret milyen for­mában kerül be a Nemzeti Alap­tantervbe. Szombaton ismét ta­nácskozással telik a nap. Ezen a napon áttekintik, hogy az óvo­dapedagógiában, illetve az álta­lános iskola alsó tagozataiban milyen foglalkoztató- és mun­kafüzeteket használnak, illet­ve hogy a felső tagozatos diá­kok milyen formában juthatnak ezekhez az ismeretekhez. Természetesen arra is jut idő, hogy egy kicsit a megyeszék­hely nevezetességeivel is ismer­kedjenek a résztvevők. B. K. Somfai Tiborné Beko rontunk mm m * H ■ S IS a Fajosak családhoz 'ü&&***? > mSmSmmmmsm-f la Te is szeretnél a Hét lánya lenni? Ha már elmúltál 16 éves, akkor jelentkezz néhány soros, fényképes bemutatkozással a heol@heol.hu e-mail címen! Bármixerként dolgozik Tompa Tímea Kálban él. A 22 éves hölgy innen jár dolgozni a megye- székhelyre, mint ahogyan innen járt be középiskolásként az András- sy György Közgazdasági Szakközépiskolába, ahol közgazdaságtant tanult, majd az Eszterházy Főiskolára, ahol csecsemő- és kisgyer­mekgondozás szakon végzett. Végül a fővárosban bármixerképzőt végzett, és ebben a szakmában dolgozik most a megyeszékhelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom