Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-21 / 221. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ Változó körülmények Bükkábrányban Bükkábrányban ebben az év- a megváltozó geológiai körűimé­ben a bánya előtt lévő területe- nyékhez igazodva át kell alakíta- ket igyekeztek szabaddá ten- niuk a szénszáliító szalagrend- ni. Áthelyezték a művelési terű- szert. Jövőre megszűnik a rorná- letet keresztező 220 kilovoltos niai szénexport, eddigi vevőjük és 400 kilovoltos nagyfeszültsé- ugyanis tüzelőanyagot vált. Ke- gű országos távvezetékeket. Itt resik a lehetőséget, hogy a kie- fel kell készülni a kísérő szénié- ső termelés legalább egy részét lepek megjelenésére, valamint más piacon értékesítsék. Innovációs fórum az iparkamarában :; £8 A Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (HKIK) kedden 10 órától Vállalati in­novációk Heves megyében címmel konferenciát és part­nertalálkozót szervez az Ag- ria TISZK épületében, amely­re vállalkozókat, főiskoláso­kat, egyetemistákat várnak a térségből. A megye innováci­ós tevékenységéről előadást tart dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke, a cégnél folyó termék- fejlesztésről Farkas József, a Sanatmetal Kft. ügyvezető­je. Ajármű-elektronikai prog­ramozásról Grósz Norbert, a Johnson Electric Hungary Kft. K+F részlegvezetője, a mező- gazdasági gépgyártás újdon­ságairól az SBS Kft. igazgató­ja, Balogh László beszél. Tóth Péter (TOMETH Kft.) a válla­latirányítási rendszerekről, ifj. Benus Ferenc (Learn Virtual Europe Kft.) a virtuális valóság szakképzésben betöltött sze­repéről, Ócsai Péter (Gyöngy- szöv Coop Zrt.) a marketing- technikákról, Laczkó István (Berill Kft.) a bútorgyártásról és a designról ad elő. T. B. Elektronikusan is lehet licitálni «EVES MEGYE Elindította leg­újabb információink szerint elektronikus árverési portál­ját a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zárt Körű Részvénytár­saság. Az Elektronikus Aukci­ós Rendszer online árverési felületén az elkövetkezőkben a magyar állam tulajdonában álló, s az állami feladat ellátá­sához nem szükséges vagyon­tárgyakra lehet majd licitálni. Az e-arveres.mnv.hu oldalon ügyfélkapus regisztrációt kö­vetően lehet licitálni egyebek között ingóságra, ingatlanra, valamint üzletrészre. Szeptem­ber 28-ától két Heves megyei ingatlanra, egy fedémesi te­lekre és egy tarnaszentmikló- si családi házra is lehet majd ajánlatot tenni. T. B. A lignitalapú energiatermelést hosszú távon segíti majd az új bányarész megnyitása a tele­pülésen megtalálható bánya­mezőn. Tóth Balázs balazs.toth@mediaworks.hu visonta Az Idei évben két nagy beruházást hajt végre a Mát­rai Erőmű, s mindkettőt hosszú évek előkészítő munkája előzte meg. A közeljövőben üzembe ál­lítják az ország legnagyobb, 16 megawattos naperőművét, ma pedig hivatalosan is megnyit­ják a Keleti III-as bányát. Az előkészítés során áthelyez­ték a Tarnóca-patakot, amely a Keleti Il-es bánya előtt folyik. A meder tavaly decemberben készült el. A bányanyitás felté­tele volt az is, hogy víztelenítő és felszíni vízelvezető rendszert hozzanak létre, bővítsék a kö­zépfeszültségű hálózatot, s meg­építsék az új bánya első meddő- letakarító gépláncát. A nyár kö­zepén a déli bányából kivonult az MT-9 kotrógép, amely meg­kezdte a fedőkőzet letakarítását a keleti bányamezőben. A követ­kező esztendőben újabb nagy­kotró települ majd át ide a déli bányából. A szeptember eleji bányász­napon elhangzott, a Keleti bá­nya ismételt művelésbe vételé­vel hosszú távon megalapozzák a Visonta környéki bányászatot. A Mátrai Erőmű továbbra is sta­bilan működik, a bányák mara­déktalanul kielégítik a blokkok szénigényét, de ezen kívül is je­lentős mennyiségű szenet ér­tékesítenek a lakossági piacon és más ipari felhasználóknak. Az idén egyébként közel hatmil­lió tonna lignitet termeltek a vi- sontai és bükkábrányi bányák­ban. Arra számítanak, hogy év végére a széntermelés megköze­líti a kilencmillió tonnát. Dere- kas Barnabás, a társaság igaz­gatóságának alelnöke a piaci fo­lyamatokról elmondta, az előre­jelzések szerint a villamosener- gia-árak alacsonyak marad­nak, érdemi növekedésükre kö­zéptávon nem lehet számítani. Nagy a verseny, s meg kell fe­lelniük a gazdasági, társadalmi és műszaki kihívásoknak. A ha­tékonyság növelésével, költség- csökkentéssel, de továbbra is kétbányás működéssel, s nyolc­millió tonnát meghaladó szén- termeléssel tervezik a követke­ző éveket. A hosszú távú műkö­désben alapvető fontosságú lesz a Keleti bánya termelése. A be­vételek növelése érdekében új üzleti területre lépnek be. Az említett nagyberuházáso­kon kívül is voltak természe­tesen fejlesztések a Mátrában, például az ipari parkban, az erőműi tüzelőkörökben, a szén­irányítási rendszerben, vagy ép­pen egy új kotrógép üzembe he­lyezésében. A Mátrai Erőmű szeretné meg­őrizni kapacitásait, azt szaksze­rűen működteti, és további fej­lesztéseket előkészíteni, ezzel is hozzájárulva a magyar gazda­ság eredményességéhez. Látogatói rekord a kereskedelmi szállásokon HEVES MEGYE Vendégszámban és a vendégéjszakák számában is új csúcsot hozott az idei júli­us a megyei kereskedelmi szál­láshelyeken. Az eddigi rekor­dot 2014 augusztusa tartotta, akkor 65 ezer 120-an érkeztek a megye szállodáiba, panziói­ba, míg idén nyár közepén 166- tal többen vették igénybe szol­gáltatásaikat. A vendégéjszaka­szám csúcsa szintén a tavalyi augusztushoz kötődik, az akkori 172 ezret azonban az idei július nyolcezerrel haladta meg. Jelen­tősen, a harmadával nőtt a kül­földiek által itt töltött idő, össze­sen 32 ezer éjt töltöttek a megye kereskedelmi szálláshelyein. Az első hét hónapban a megyében 283 ezerről 325,7 ezerre nőtt a vendégek, 638,5 ezerről 724,8 ezerre a vendégéjszakák száma a kempingekben, a panziókban és a hotelekben. A külföldiek az egy évvel korábbinál tizenöt­ezerrel több, összesen 102,4 ezer éjt töltöttek a szálláshelyeken ja­nuár és július között. A július a megye meghatározó turisztikai célpontjainak emel­kedést hozott. Szilvásvárad láto­gatottsága a kissé gyengébb el­ső fél év után ismét növekedett, Egerszalókon több vendég kicsi­vel kevesebb időt töltött, mint az előző év azonos hónapjában, ez pedig a külföldiek elmaradásá­nak köszönhető. A poroszlói ke­reskedelmi szálláshelyek szin­tén gyengébb hónapot zártak, ahogyan a Felsőtárkány szállo­dáiban töltött idő is jelentősen visszaesett. Gyöngyös tavaly júliusban ki­ugró hónapot produkált (11 ezer vendég, 22,6 ezer éj), ehhez ké­pest az idei nyárközép forgalma jelentősen kevesebbnek mond­ható. Ha ezt az adatot kivesszük, a többi hónaphoz képest a trend növekvő maradt a hét és fél ezer vendéggel és a közel 17 ezer éj­szakával. Mátraszentimre nö­velte népszerűségét, ezerrel nőtt a vendégek, másfél ezerrel az éj­szakák száma. Az egri hotelek a vendégszá­mot tekintve egyébként rekord­nak örülhettek, hiszen a me­gyeszékhely kereskedelmi szál­láshelyein 23,3 ezren fordultak meg, amely felülmúlta az elő­ző két esztendő erős augusztu­si adatait is. Vendégéjszakában (64,6 ezer volt idén júliusban) a tavalyi nyár utolsó hónapja még erősebb volt. T. B. A hatalmas gépmonstrumot ebből a kis fülkéből irányítja a kezelő A Heves megyei vállalkozásoknak továbbra is nagyon fontosak a németországi gazdasági kapcsolatok Tisztább kép a német üzletek hasznosságáról EGER Magyarország egyik leg­fontosabb gazdasági partnere Németország. A két állam közöt­ti üzleti kapcsolat, valamint a né­met tulajdonnal és befektetőkkel rendelkező vállalkozások mun­kájának és érvényesülésének ér­dekében a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (HKIK) a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) Magyar-Német tagozatának együttműködésével információs rendezvényt szerve­zett szeptember második heté­ben. A program résztvevői olyan értékes információkkal gazda­godhattak, amelyek segítségük­re lehetnek vállalkozásaik szá­mára abban, hogy piacot találja­nak Németországban. Elsőként dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a magyar­német tagozat elnökségi tagja mutatta be a szervezet működé­sét. A németországi munkavál­lalás szervezettségéről és egyéb üzleti tapasztalatairól Koji Lász­ló adott tájékoztatást. Lambert Zoltán nemzetközi adószakér­tő és a tagozat elnökségi tagja az adózási és könyvviteli szabá­lyokról beszélt.- Az MKIK Magyar-Német Tagozata másfél éve alakult meg, elsődleges célunk, hogy magyar vállalkozások számára németországi vállalkozás létre­hozását, illetve a német cégek magyarországi leányvállalata­ihoz beszállítóként való csatla­kozást segítsük - mondta Lam­bert Zoltán. Nagy számmal voltak érdeklő­dők, akikkel arról beszélgettek a szakértők, hogy milyen buk­tatókkal szembesülhetnek azok, akik először vágják a fejszéjüket németországi vállalkozásba.- Igyekeztünk felhívni a fi­gyelmet e tényezőkre, s hasznos tanácsokkal ellátni őket, hogy valóban sikeresen vállalkoz­hassanak, a céljaikat meg tud­ják valósítani - tette hozzá Lam­bert Zoltán, aki szerint a leküz­dendő nehézségek között szere­pel, hogy a magyar és a német jogszabályok különböznek egy­mástól. Érdemes ezért olyan ta­nácsadót választani, aki mind­két ország adózási, jogi előírása­ival, könyvelési feltételeivel tisz­tában van.- Meg kell állapítani, hogy keletkezik-e telephely Német­országban, ha igen, akkor ez mihez vezet. Hol kell adóznia, más-e a helyzet a társadalom- biztosítás területén, vannak-e lehetőségek arra, hogy magyar- országi társadalombiztosítás alatt maradjanak azok a kikül­dött dolgozók, akik néhány hó­napig, vagy egy-két évig dolgoz­nak kint - mondta el aszakértő. Kovács Zoltán, az EXIM regi­onális képviseletvezetője az ex­port lehetőségeiről konzultált a vállalkozókkal. J. H. Lambert Zoltán egyebek között az adózásról is szólt W 1 I I Y ~r‘ "1 I Tovább dolgoznak a jövőben Visontán a külszíni fejtésen az óriási H 1 gépek, hiszen a terveknek megfelelően új bányarészt nyitnak !'i*s •• | . ' .V*

Next

/
Oldalképek
Tartalom