Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-21 / 221. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ Új gép segíti a közmunkát £$ Jelentősen bővült az ön- kormányzat közmunkaprog- ram során használt eszköz­parkja. Legutóbb egy pótko­csis traktort tudtak beszerez­ni, 8 millió forint értékben. Idén megközelítőleg 250 em­ber dolgozott Hevesen közfog­lalkoztatás keretében, mely­nek elsődleges célja az érték- és munkahelyteremtés, a köz­területek rendben tartása. Kormányzati segítséggel több eszközt is vásároltak a mun­kavégzéshez, melyek a prog­ram lezárását követően is vá­rosi tulajdonban maradnak. A legnagyobb tétel az idei be­szerzések során egy MTZ 82- es traktor, billenős pótkocsi­val. Hasznát veszik: közterüle­tek karbantartásánál, a kerté­szetben, a külterületi földutak javításában, valamint gyomta­lanításnál az útszegélyeken és hóeltakarításkor is. SZ. E. Ének és közös ima a Líceumban Az Egri Római Katolikus Főiskolai Lelkészség a félév kezdete után ismételten sze­retettel vár minden érdeklődő fiatalt keddenként a Líceum 208-as termében. Az össze­jöveteleken közös éneklésre, imára, kötött és kötetlen be­szélgetésre készülhetnek a va­csora mellett. J. H. Találkozó az egykori lakóknak i D Táblaavatásra készül a sarudi önkormányzat. Szep­tember 25-én, pénteken, 16 órától ünnepélyes keretek kö­zött egy táblát helyeznek el az egykori Pusztahidvégi Urada­lomban és a Jánosi Tanyán él­tek emlékére. Tilcsik István polgármester lapunkat arról tájékoztatta: a jeles esemény után tartják meg a Jánosiból elszármazottak hagyományos, évente megrendezendő talál­kozóját. SZ. E. Az alapítványi, egyházi iskolákkal sem számoltak az elosztásnál Kritizált keretszámok Több nagy presztízsű megyei intézmény sem iskolázhatna be néhány szakmában, ismeretlen képzők viszont igen. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Emelkedik a szak- képzettség színvonala és erő­södik a szakközépiskolai kép­zés, amely örvendetes. A terve­zett keretszámok meghatározá­sánál azonban több kritikát is megfogalmazott a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, mert több nívós, de nem állami fenntartású intézmény is kima­radt a támogatottak listájáról. A közelmúltban közzétették a 2016/2017-es tanévre vonatkozó szakképzési keretszámok terve­zetét. Ezt véleményezte a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bi­zottság (HMFKB), amely több el­képzeléssel egyetért, néhány eset­ben azonban átgondolást javasol.- Heves megyében emelkedik a szakképzettség színvonala. Jó hír, hogy erősítenék az érettsé­gi utáni képzéseket, s jó eszköz a megújuló szakközépiskolai kép­zés. Fontos, hogy aki elkezdi ta­nulmányait, annak fölfelé nyitott legyen az útja, továbbtanulhas­son egyetemen, ennek meg kell teremteni az iskolarendszeri fel­tételeit. Ezzel egyidőben azonban szabályozni kellene a gimnáziu­mi keretszámokat is - észrevéte­lezte Fülöp Gábor, a HMFKB el­nöke, a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara főtitkára. Kiemelte, további pozitívum a tervezetben, hogy bővült az elis­mert hiányszakmák köre. A ko­rábbi 10-11 helyett a megyében húsz képzést kapta meg ezt a stá­tust, ezek lefedik a megye kur­rens foglalkoztatási területeit, a piacon szükség van rájuk. E szak­A HMFK észrevételezte azt is, hogy a korlátozott képzésekre vonatkozó összkeretszám két­szerese a megyében reálisan be­iskolázható keretszámoknak, ha pedig még ehhez hozzáad­ják a korlátozás nélkül beisko­lázható szakképzéseket és szak­középiskolai létszámokat, eltor­zítják a megyei képzési orientá­ciót. A bizottság szerint bizonyos mák tanulói ösztöndíjat kapnak. Ugyanakkor hiányolják közülük az agrárszakmákat, kimaradá­suknak azonban iskolarendsze­ri finanszírozási okai is lehetnek.- Elfogadjuk, hogy az állami is­kolák előnyt élveznek. De nem he1 lyes, hogy a jól működő, a piacon elfogadott egyházi, alapítványi intézményeket kiszorítják. Heves megye speciális helyzetben van, hiszen a középiskoláknak csu­pán fele állami, s a diákok össz- létszáma is hasonló arányt mutat. Nem kapott támogatott keretszá­mot sem a Wigner, sem a Szent Lőrinc, sem pedig a Neumann - mondta el Fülöp Gábor. szakmákban, például a fodrász­nál vagy művészeti képzések­ben (hang, film, színháztechni­ka, mozgóképkészítő, grafikus, dekoratőr, divattervező) irreális keretszámokat (egyenként száz­negyven feletti felvehető diák) határoztak meg. A képzések ál­lami intézményben indíthatók, kérdés, megvannak-e ezek fel­tételei. A HMFKB megfogalmazta ja­vaslatait a keretszámokra vonat­kozóan. A Wigner részére az in­formatikában, a Szent Lőrincnek idegenforgalmi, vendéglátó-ipa­ri és szépségipari szakmákban, a Neumann-nak pedig informa­tikai és közgazdasági képzések­ben szeretnének állami támoga­tású helyeket, A bizottság előter­jesztésében szerepel az is, hogy néhány egyházi, alapítványi isko­la kapott ugyan képzési keretet, de keveset. A hatvani Grassalko- vichban például speciálisan hát­rányos helyzetű és fogyatékos fia­talok tanulnak, az ő 28-as keretü­ket 120-szal toldanák meg. A tervezet szerint a Heves me­gyei szakképzők 86 korlátozot­tan támogatott szakmában 8005 helyre vehetnek föl tanulókat. Eb­ből 6640 jutott a Nemzetgazdasá­gi Minisztériumhoz tartozó intéz­ményeknek (ilyenből hét műkö­dik a megyében), s 470 a Földmű­velésügyi Minisztérium iskolái­nak (a megyében kettő van), s 895 tizennégy egyéb képzőhelynek. Szakközépiskolába 24 korláto­zottan támogatott ágazatra 2552 a felvehető létszám a megyében, eb­ből 1960 jutna a Nemzetgazdasá­Alapítványokat hoztak helyzetbe Míg a több évtizede itt működő alapítványi iskolák kimaradtak a támogatásokból, addig a me­gyében ismeretlen képzők bő­seggel kaptak helyet szakkép­zések indításához. Ilyen a Scho- la Európa NKft. vagy a Tett NKft. Azon kívül, hogy ezek nem álla­mi intézmények, így a bizottság szerint a tervezet szembemegy a kormányrendeletben hangoz­tatott alapelvvel, miszerint csak akkor támogatják őket, ha álla­mi iskola ilyen képzést nem in­dít, képzési palettájuk semmi újat nem tartogat. gi Minisztérium, 182 pedig a Föld­művelésügyi Minisztérium intéz­ményeinek, 410 pedig hat nem ál­lami fenntartású iskolának. A megyében huszonnégy olyan szakma lesz a tervezet sze­rint, amelyre létszámkorlát nél­kül lehet beiskolázni a tanuló­kat, s öt‘ olyan szakközépiskolai ágazat, amelyet az állam szintén korlátlanul támogat. Száznegyven grafikus, dekoratőr Tjzenöt év után éledt újra a lovas hagyományokat őrző rendezvény Ötvenhat fogat versenyzett BESENYŐTELEK Tizenöt év után ismét fogathajtó versenyt ren­deztek szombaton Besenyőtel­ken. Négy kategóriában össze­sen ötvenhat fogat verseny­zett szombaton Besenyőtelken az új rendezvénytéren. A Bese­nyőtelki Lovas Hagyományőr­ző Egyesület és a helyi önkor­mányzat közös rendezvényé­re Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bi- har, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megyéből is érkeztek versenyzők a helybéliek mellé. Ragó Zsolt főszervező el­mondta: nagy öröm számukra, hogy csaknem két évtized után ismét felélesztették a rendez­Négy kategóriában mérték össze tudásukat a fogathajtók vényt, mert nagyon fontosnak tartják a lovas hagyományőr­zés népszerűsítését.- Aki a múltját nem ismeri, az a jövőjét nehezen építi - mu­tatott rá Bozsik Csaba polgár- mester a megnyitón, ahol azt is közölte: hagyományteremtő rendezvény résztvevői az I. Be­senyőtelki Fogathajtó Verseny nevezői. A napsütéses időben sok be­senyőtelki család talált prog­ramot a fogathatjó versennyel felavatott új rendezvénytéren, ahol a kettes pónifogatok mel­lett az egyes fogat, valamint a szabadidős kettes fogatok mel­lett C kategóriás versenyt is rendeztek. G. R. A Kék Kör ékköve az új komplexum GALYATETŐ Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövet­ség (MTSZ) elnöke az ünnep­ségen hangsúlyozta, két és fél éve indult az Országos Kék Kör megújítását szolgáló pro­jekt. Felújították a kétezer-öt­száz kilométeres hálózatot, és fenntartható szolgáltatóháló­zatot építettek ki. Ennek ékkö­ve és mintaprojektje a galyate- tői komplexum. Év végéig még kétszázmillió forintot költenek további fejlesztésekre, ebből még dalyatetőnek is jut pénz. Dr. Jung László, az Egerer- dő Zrt. vezérigazgatója a ter­mészetben való kikapcsolódás előnyeire hívta föl a figyelmet, s kiemelte, a társaság 2010 óta 2,1 milliárd forintot költött a turizmus kiszolgálására. Az avatás utáni sajtótájékoz­tatón kiderült, a galyatetői pro­jekttel egy szabványt is létre­hoztak. A komplexum energia- takarékos, illeszkedik a kör­nyezetébe, s több mint ötven férőhelyes. A megmagasított kilátót átalakították, a lépcsők kívül vezetnek rajta, belül pe­dig szálláslehetőség is találha­tó. Szóltak a Kék Körről is, amely az ország minden pont­járól elérhető nyolcvan kilomé­teres távolságon belül. A negy­venkét túraútvonal hossza ösz- szesen 2550 kilométer, s az or­szág 125 kistáját érinti. T. B. f * ♦ V ■ GYO Számos újdonsággal | szolgált az idén a Mátrai Szüre­ti napok és Fehérbor Fesztivál. A háromnapos vigasságon első 1 alkalommal választották meg a S legszebb madárijesztőt: a címet a Dobó Úti Bölcsőde bábúja kap­ta meg. A bornapokon debütáló Borvirtus őszi versenyét a nagy- rédeiek nyerték meg, míg a szin­tén első alkalommal megrende­li zett borvidéki Borviadalt 6:5-re a | Mátrai nyerte az Etyekivel szem- I ben. A megmérettetésen a két I borvidék borai versenyeztek, a barátságos mérkőzés visszavágó- ját Egyeken rendezik meg. Az idei # szüreti napok alkalmat adtak arra í, is, hogy elkészüljön a Mátra sa- I ját tortája. A Benke Laci bácsi ve- I zette zsűri a profi cukrászok által 1 készített édességek közül a gyön- ! gyössolymosi Robinson cukrász- | da vörös- és fehérborkrémes tor- I táját találta a legfinomabbnak, ! míg az amatőrök süteménye kö­■ zül a Máltai Kéri tortája lett az 1 aranyérmes. Idén sem marad el I a hagyományos szüreti főzőver- I seny, amit a hatvani Dündő csa­lád nyert meg. I * L * I ■ ^ * I j I 1 r/i\ JB b 11 Imi 11 111 wt* 7 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom