Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-19 / 220. szám

2015. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT 14 CSALÁDI KINCSESTÁR Fruzsi, Ferike és Balázs a kisiskola legjobb tanulói Nyolcévesek lettek idén a hármas ikrek A községben 2007-ben jöt­tek világra a Nagy családban a hármas ikrek. Születésük óta figyelemmel kísérjük az életük alakulását. A napokban újra meglátogattuk őket. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu BÜKKSZENTERZSÉBET Amikor nyolc esztendeje, 2007-ben meg­születtek a faluban a hármas ik­rek, óriási élmény volt a pár hó­napos babákat meglátogatni. Fruzsina, Ferike és Balázs már pici babaként is egészen eltérő személyiségű emberkék voltak, s ahogy cseperedtek, évről év­re újabb jellemvonással gazda­godtak. Utoljára óvodáskoruk­ban láttuk őket, amikor olyan lázasan festettek a helyi óvo­da kiscsoportjában, hogy a fü­lük is maszatos volt. Akkor csak nagyon nehezen álltak velünk szóba. Az óvó nénijüktől tudtuk meg, hogy nagyon élénk fantázi­ájú, kreatív gyerekekek. Akkor is, most is a falu kedvencei. Újabb évek teltek el, s már kis­iskolások. Édesanyjukat, Nagy- né Bereczki Dórát azzal keres­sük fel otthonukban, hogy kí­sérjen el bennünket a helyi kis­iskolába, ahol harmadikosok a gyerekek.- Épp főzök. Lezárom a gázt, kapok magamra utcai ruhát, és máris indulhatunk - mosolyog ránk, és pár perc múlva az is­kola előtt várakozunk, hogy ki­csöngessenek. Találkozá­sunkkor az ikrek bizal­matlanul méregetnek bennünket. Honnan is emlékeznének arra, hogy az első éveik­ben rendszere­sen megfor- dultunk Érdemes volt értük vállalni az áldozatot Dórától tudjuk, hogy évekig hi­ába próbálkoztak, nem sikerült teherbe esnie. Végül Budapes­ten végezték el a petebeültetést, ami elsőre kudarccal végződött. A második kísérlet sikerült, s in­nentől az anyukára úgy vigyá­zott az egész család, mint a hí- mes tojásra. A 31 éves asszonyt a terhesség harmadik hónapjá­náluk, hogy gyönyörködjünk a fejlődésükben. Az édesanyjuk jelenléte azonban hamar feloldja a feszültséget, és rövidesen már mosolyognak és válaszolgatnak is kérdéseinkre. Szemmel látha­tó, hogy Fruzsi a legcserfesebb, Ferike pedig a legkímértebb. Megtudjuk, mindhárjnan kivá­ló tanulók, de Fruzsina kiemel­kedik a teljesítményével, mivel minden évben osztályelsőként veheti át a jutalomkönyvet az évzárón. Testvérei sem marad­nak el mögötte, hiszen mindket­ten kitűnő diákok.- Amilyen jó tanuló, olyan nagy bajkeverő - nevet fel Dóra. - Ha hárman együtt kezdenek valami közös tevékenységbe, szinte biztos, hogy előbb-utóbb csetepaté várható, amit rendre Fruzsina vált ki. Hiába, nő­ből van... A két fiú jobban kijön egymással. Egyelőre egy iskolapadban ülnek, de attól tartok, hogy ez nem tói kezdve ágyba parancsolta az orvos. Az első ultrahangos vizs­gálat után csak két babát fedez­tek fel, utána jött a meglepetés, hogy hárman vannak. A 33. hé­ten születtek meg. Ferike 1620. Balázs 1410, míg Fruzsina 1380 grammal. Egymás után jöttek, a szüléskor megijedni se volt ideje a kismamának. tart sokáig, mert hajlamosak egymás figyelmét elterelni. A három testvér nagyon gyor­san beilleszkedett az iskolai kö­zösségbe. Ez annak is köszönhe­tő, hogy a faluban megmaradt az összevont alsó tagozatos kisisko­la, ahol családias, barátságos kö­rülmények között tanulhatnak az erzsébeti és a szentdomonko- si gyerekek. Jövőre már Tarnale- leszen folytatják tanulmányai­kat a Nagy ikrek.- Otthon is rengeteget foglal­kozom a kicsikkel, így úgy gon­dolom, hogy bármilyen oktatási intézményben megállnák a he­lyüket. Részt vesznek minden közösségi programon. Szaval­nak, énekelnek, minden ünnep­ségen lehet rájuk számítani - mondja büszkén az édesanyjuk. Időközben becsengetnek, így Dórával kettesben kicsit szo­morúbb dolgokról is beszélge­tünk. Megtudjuk, a tavalyi nyár lidérces emlékként maradt meg a család emlékezetében. Feri­ke testén csúnya hólyagok je­lentek meg, aminek sokáig nem tudták az okát. Orvostól orvosig jártak, míg eljutottak Budapest­re, a Heim Pál Gyermekkórház­ba. Ott derült ki, hogy ritka im­munbetegség okozta a tünete­ket, amik állandó gyógyszeres kezelés után egy-két éven belül elmúlhatnak. Jelenleg is rend­szeresen viszik kontrollra a kis­fiút, már sokat javult az állapo­ta. A fárasztó kórházi kezelések miatt sokat hiányzott az iskolá­ból, mégis minden témazáró dol­gozata ötös lett. A két kitűnő pedagógus s a lelkiismeretes szülők segítsé­gével mindent bepótolt. Az idei nyáron végre szép élményekkel is gazdagodott a Nagy família. Ilyen volt az első közös családi balatoni nyaralás, s a bükkszé- ki nagyszülőknél töltött renge­teg idő, amibe a gyakori stran­dolás is belefért. Fruzsinára, Ferikére, Balázsra nagyon büszkék a szüleik. Mivel az apuka reggeltől estig dolgozik, a legtöbb időt Dórával, az édesanyjukkal töltik. Szeretné alaposabban megismerni a gyógynövé­nyeket? Érdekli, hogy a családi patikában milyen teákra van szükség? írja meg a kérdéseit, kérje Rigó István egri füvesember tanácsait, aki évek óta foglalkozik őstermelőként hazai gyógynövé­nyek termesztésévei. megfigyelésével, kutatásá­val és belőlük teák, teakeverékek készítésével. Címünk: hmhiriap@mediaworks.hu Levélcím: Heves Megyei Hírlap 3301 Eger, Trinitárius utca 1. PATIKA Kedves István! A kertünkben rengeteg köviró­zsa található, amiről úgy hallot­tam, gyógyhatása is van. Állító­lagßlprobMmdkra is jó, de én bi­zalmatlan vagyok. Szeretném, ha többet tudhatnánkerrőlanövény- ről egy megbízható szakembertől. Erzsébet Kedves Erzsébet! Népi gyógyászatunk a kövi­rózsa présnedvét leginkább kül­sőleg alkalmazza. A frissen sze­dett leveleit kipréselik és a fül­be csepegtetik. Fájdalomcsilla­pító, száj-, arc-, középfülgyulla­dások enyhítésében természetes gyógyír. Flavonoidban, cserzőa­nyagban, nyálkaanyagokban és C-vitaminban gazdag gyógy­növényünk. Külsőleg a sérült, gyulladt bőr ajándéka, hiszen égéseknél, vágásoknál, rovar­csípésnél és övsömörnél egy­aránt fájdalomcsillapító és gyul­ladáscsökkentő hatású. Belsőleg teaként ajánlott szájüregi gyul­ladt folyamatokra, például a fáj­dalmas aftáknál teájának for- rázata enyhülést hoz. Ilyenkor gargalizálni, öblögetni javasolt vele. Egy evőkanálnyit leforrá­zunk két deci vízzel, 15 percig fedő alatt állni hagyjuk, leszűr­jük, majd langyosan vagy kihűlt állapotban végezzük az öblöge­tést. Teaként is ihatjuk, naponta három alkalommal két-két deci­liternyi mennyiséget. Szalai Miklós esperes, halim- bai füves emberünk a fülfű teá­ját meginni'ajánlja légcsőhurut, láz, vizenyő, bélférgesség és epi­lepszia kapcsán is. A kövirózsát, kőrózsát kizárólag saját házunk tájáról gyűjthetjük. A vissza-visz- szatérő fülbetegségek a vese üze­netei. Ha el akarjuk kerülni, ak­kor a veséinket érdemes támogat­nunk. A vese kapuja a fül, a ve­seproblémák először fülbetegsé­gekben jelezhetnek. A vesetámo­gatás alapja a hús-, zsír-, só-, cu­kor-, fűszer-, koffein-, alkohol- és dohányzásszegény életvitel. Ér­zelmi oldalon a veséinket a félel­mek teszik tönkre. Vigyázzunk rájuk, hisz’ a méregtelenítő, ki­választó funkció mellett párkap­csolati és életenergia központja­ink. „Életünk az orvosságunk.” Tanítónőnek készül Szabó Petra a Dobó István Gimnázium végzős tanulója. A füzesa­bonyi lány kisgimnazistaként került az egri iskolába, miközben Makláron ugrókötelezett is. Jövőre az Eszterházy Károly Főiskolá­ra jelentkezik, mert tanító szeretne lenni. Szereti a testnevelést, a magyart és az idegen nyelveket. Szabadidejében olvasni szokott, vagy a barátaival bulizni, esetleg sétálni egy nagyot. '' ★ ★ ★ N A HÉT LÁNYA \ ★ ★ ★ , Te is szeretnél a Hét lánya lenni? Ha már elmúltál 16 éves, akkor jelentkezz néhány soros, fényképes bemutatkozással a heol@heol.hu e-mail címen! A HÉT KÉRDÉSÉ Megóvhatok-e gazdasági növényeink a jövőben a nagy szárazságtól? EGER A nemrégiben alakult Esz­terházy Akadémiai Klub a szep­temberi félévkezdés után foly­tatja a tavasszal megkezdett te­vékenységét. A programok iránt nem csupán a tudósok, hanem a tudomány kedvelői is szép számban érdeklődnek. A Miskol­ci Akadémiai Bizottság kezde­ményezésére létrejött MTA-MAB Eszterházy Akadémiai Klub meghívott előadója ezúttal Pócs Tamás akadémikus, botanikus, ökológus és főiskolán oktató professzor volt. A félévnyitó ren­dezvényen az érdeklődők az egy­re inkább aktuális témába, a nö­vények és a szélsőségesen szá­raz időjárás viszonyába nyerhet­tek betekintést. Érdeklődésünk­re Pócs Tamás kifejtette, hogy a jelenség ma még a sivatagi, fél­sivatagi zónában jelentős, de a klímaváltozás miatt a számunk­ra is egyre égetőbb, hiszen a mi gazdasági növényeinket is érin­ti a kérdés.- A nyári aszályokat a termesz­tett növényfajtáink nagy része nem tűri, látszik ez a kukoricán: érése közben nem kap elég csa­padékot. Feltehető, hogy a jö­vőben már a gabonafélék sem lesznek képesek megfelelő ter­mést hozni. Igyekeznünk kell fel­kutatni a lehetséges megoldáso­kat. Tanszékünkön, intézetünk­ben többen részt vesznek olyan programban, amelyben a száraz­ságtűrő búzák nemesítése folyik- árulta el a professzor. Pócs Ta­más a probléma globális orvos­lására a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését látja, de saj­nos erre, véle­ménye szerint, nincs túl sok esély.- Jelenleg tró­pusi mohá­kon végzek kutatásokat, de részt vettem a búzanemesíté- si programban is: vadbúzát gyűj­töttünk rendkívül száraz terüle­teken. Tunéziában, Anatóliában jártunk, a gyűjtés eredménye­it pedig a martonvásárhelyi ku­tatóintézetben próbálják neme­sítéshez fölhasználni. Afrikában is foglalkoztam vízproblémával. Ott az volt a feladatom egy ak­kori agráregyetemen Tanzániá­ban, hogy fölmérjem az esőfogó erdők jelentőségét és állapotát- mesélte. Pócs Tamás abba is beavatott minket, hogy a hegy­vonulatokon esik le a csapadék nagy része a száraz síkságra, ez adja meg az életlehetőséget a növények és az emberek számá­ra. Ha ezeket az esőfogó erdőket eltávolítják, a csapadék szabá­lyozatlanul rohan le a hegyekről, és nem marad tartalék a száraz évszakokra. J. H. I A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom