Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-15 / 216. szám
2015. SZEPTEMBER 15., KEDD Dohánygyári vasárnap: emlékeztek az egykori dolgozók Volt, aki mellre szívta Torony és szökőkút. Az egykor volt legendás vállalat emlékét ma is őrzik a forgalmas bevásárlóközpontban Dohánygyári vasárnapot tartottak szeptember 13-án az Agria Park udvarán. Ott, ahol éppen tíz esztendeje megszűnt minden dohányipari tevénység. A nosztaigianap szépre, jóra, néhányaknái már-már sírósra sikeredett. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER Amikor a Hírlap elhatározta, hogy - az egykori dolgozókhoz hasonlóan - a lap is „emléket állít” egy írás erejéig az Egerben több mint száz évig működő gyárnak, nem gondoltam volna, hogy mindössze öt métert kell megtenni ahhoz, hogy egykori dohánygyárossal beszélgessek. Kollégánk, Smuczerné Ibolya csaknem húsz évet töltött munkával a gyárban: előbb tömegszervezeti vezetők, később igazgatók titkárnője volt, míg 1994- ben munkahelyet nem váltott. Francisco Lopes, amikor vasárnap megjelent a rendezvényen, nagy tapsot kapott, s akik ismerték, mondták is: bizony a könnyeivel küszködött. A Hírlap kérdésére az egykori gyárvezető elmondta: mikor ide kapott kinevezést, fogalma sem volt arról, hogy valamikor is megszűnhet a gyártás, sőt, abban a hitben volt, hogy az „idők végeztéig” működik.- Sok érzelmet felhoz most ez a találkozó, az öt itt töltött év. Nem volt könnyű, nem beszéltem a nyelvet, neljez^n értettem meganagara. Türelmetlenül erőltettem a felújításokat, mert tűrhetetlennek tartottam az akkori állapotokat. Szerettem volna meggyőzni az embereket, hogy ezen az úton kell haladni - fogalmazott, majd elmondta: nagyon megható gesztus volt a taps. Ő sokszor keménykezűnek mutatkozott, a vezetőnek távolságot kell tartania, ha eredményeket akar.- Hogy a célomat elértem-e? Nem lehet tudni. De ilyenkor azért érzem, hogy érdemes volt - mondta az egykori direktor annak a Zsolnay-szökőkútnak a lábánál, amelynek a felállítása az ő nevéhez fűződik. Kuborcik Ferencné pár nap híján negyven esztendőn át a gyár „csupán egyszerű” dolgozója volt. Ő 2006-ban még dolgozott a cégnél, a felnémeti logisztikai központban.- Kicsit furcsa volt ott kint 39 év után - jegyezte meg. Irénke minden területen dolgozott a gyárban, Vendrei Géza, Domán László és más igazgatók idején.- A gyárat egyébként Közárta, az ő aláírása szerepel az életműdíjon is, amelyet a fővárosban vehettem át. Úgy adódott, hogy egy dolgozó után megint egy volt igazgató következik: felfedeztük a találkozó résztvevői között dr. Vecsernyés Csabát. Ő az egri gyár megszűnése idején már az anyacég egyik külföldi központjában dolgozott, de mint mondja, amikor már tudni lehetett az egri termelés beszüntetéséről, az nagy keserűség volt számára.- Amikor megérkeztem, egy perc alatt éreztem, hogy valami azért tovább élt. A dohánygyári lelkületből nagyon sok mindent tovább vittek, akik itt dolgoztak - tette hozzá. Pellér Antalné 18 esztendősen került a gyárba, és 1974- től harminc évet töltött el ezen a munkahelyén. Nagy barátságok szövődtek, aztán hirtelen mindenki szétszaladt. Szűrös Andrea 14 esztendősen csöppent bele a dohánygyári világban, tanulóként itt sajátította el a szakmát. Huszonhat évet dolgozott aztán, az utolsó műszak utolsó percéig. Azt mondja, hogy a legkedvesebb emlékei a létesítményi tűzoltó csapat munkájához kötődnek. Számos országos versenyen is rész vettek. Tatán, az utolsó ilyen verFrancisco Lopes feleségével senynek az eredményhirdetésén, amikor már híre volt a bezárásnak, elsírta magát.- Azóta se találom a helyem - tette hozzá. Dohánygyári nosztalgiázok. Felidézték a szép emlékeket Az emlékeket az Agria Park is őrzi Szőke Istvánt, az igazgatóját a vény előtt szó- meg. Azt mond- magát, mintha ládi találkozó be cseppent Agria Park Ebből is látható, hogy a gyár több rendez- volt, mint egy munkahely. - Bator Irtottuk gondolatnak tartottam a találkozó ta, úgy érzi ötletét, ami aztán nagyon szépen egy csa- összejött. Apropója is van a 2015- közepé ■ ös megrendezésnek, hiszen éppen volna. 120 esztendeje fogadta el az egri Sokan megkönnyezték Szalóczi Gézát, a gyár utolsó kommunikációs igazgatóját, az esemény főszervezőjét is megkérdeztük. Elmondása szerint az egykori munkatársaival való találkozások a legtöbbször azzal a mondattal végződtek, hogy „Kellene szervezni egy összejövetelt!’. Idén júniusban az egri gyár egykori felsővezetői közül többen is összeültek, és elhatározták, hogy meg is csinálják. Szerencsére segítségükre volt a Philip Morris Dolgozói Alapítvány is, illetve minden résztvevő maga is hozzájárult ezzel-azzal, mintha csak egy „batyusbálba” jöttek volna. „Jól sikerült, ennyi könnyes szemet még nem láttam” - jegyezte meg. önkormányzat, hogy a piac felső területét átadja a dohánygyárnak, és éppen 10 éve, hogy minden tevékenységet beszüntetett a gyár ezen a helyen, ahol most vagyunk. Az ipartörténeti emlékeit azonban mi is őrizzük. Helyzet van? Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu V észhélyzetben jól teszi az ember, ha alaposan tájékozódik, múltat, jelent egybevet. Kezdjük is mindjárt a személyes emlékeinkkel! Az én életemben az első puskaporszagú történet a második világháborús front ideéréséhez köthető. Gyerekkoromban erről még beszéltek sokat a felmenőim, hiszen ők egy pince mélyén vészelték át azokat az ágyúdörgéssel kísért napokat. Éltem már viszont a forradalom idején, bár arról is csak felnőtt fejjel tudtam meg ezt, azt. Addig síri csend vette körül az 195ó-os történéseket. A kubai rakétaválságról is a történelemkönyv mesélt először, mert falun a hatvanas években maxiNem lehet mindig mindent megúszni. műm azt lehetett tudni, mikor érkezik friss hús a henteshez. Első nyaralásom idején Budapesten ért a hír 1968-ban a csehszlovákiai bevonulásról. Egy művészcsaládnál vendégeskedtünk, és nem értettem a megdöbbenésüket: mintha csak eljátszották volna nekem, hogy valami komoly dolog történik. Két nap múlva már ismét felszabadultan labdát rúgó tizenéves voltam a hatalmas tár- kányi udvarunkon. A történelem akkor is csínján bánt velem - külföldön tartózkodtam épp, hosszabb ideig -, amikor a lengyeleknél bevezették a szükségállapotot 1981-ben. A délszláv háborúnak pedig csak a nyomaival találkoztam. Akkor már, amikor egy horvátországi study touron azt tanulmányozhattam, hogy milyen szépen felszámolták a következményeket. „írjuk meg nyugodtan, hogy lehet már jönni nyaralni az Adriára!” - ez volt a feladat. Most, hogy vészhelyzet van az országban, bevallom: van bennem félelem. Nem lehet mindig, mindent megúszni. Mindenesetre elég durva lenne, ha az emberre végül a saját kormánya hozná a vészt. A három hársak is év fája kápolna Október 18-ig lehet szavazni az év fájára, amelyet idén is 15 fa közül választhatnak ki az evfaja.okotars.hu oldalon szavazók. A versenyre májusban több mint 60 fát neveztek szerte az országból. Ezek közül került ki az Ökotárs Alapítvány s’zakmai zsűrizése alapján az a tizenöt növény, amelyek története legjobban kifejezte a jelölő közösség elkötelezettségét a nevelehet zett fa iránt. Közöttük van a kápolnai három hársak is. Hős fát is választanak: a címet egy olyan fa nyeri el, melynek az élete vagy élőhelye veszélyben van, s amelynek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek, küzdenek. Az év fája versenyt már hatodszorra szervezik meg, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a természetvédelem és a közösségek kapcsolatára. M. z. Egyedüli magyarként a rangos kiállításon EGER A Sanatmetal Kft. egyedüli magyarországi kiállítóként másodszor vett részt Koppenhágában, az Eurospine konferencián. A gyönyörű helyszínen tartott eseményen több mint 750 gerincgyógyászati szakember, orvos és gyártó cég tett látogatást, hogy véleményt cseréljenek a legújabb kutatási és fejlesztési eredményekről. A Sanatmetal Kft. ismertette magyar fejlesztésű gerincimplantátumait. A Flex TLT rendszer megbízhatóságát a több mint 4000 műtét és több mint 10 éves utánkövetés bizonyítja. A kongresszus másik népszerű implantátuma, ami a gerinc deformitások kezelésére nyújt megoldást: a CAB volt. A Sanatmetal Kft. gerincimplantátumainak megbízhatóságát, újszerű megoldásait az európai szakmai közönség nagyra értékelte. G. R. Felgyújthatták a takarmányt NAGYFUGED Tűz ütött ki a település határában vasárnap este. A katasztrófavédelem ügyeletére a riasztás úgy érkezett, hogy kilencven bála ég. A helyszínre a gyöngyösi tűzoltók vonultak, akik megkezdték a lángok oltását. Az állattartással foglalkozó tulajdonos elmondta: egy barátja értesítette, hogy az állatainak betakarított takarmány lángokban áll a település határában. A gazda szerint a kár közel ötszázezer forint. Kiemelte: nagyobb baj inkább, hogy az elégett mennyiséget valahonnan pótolni kell, hiszen a jószágoknak szükségük van rá télire. Úgy tudjuk, hogy a tüzet véletlen nem okozhatta, hiszen a környék nedves, vezeték nincs a közelben, villámlás nem volt, így valószínűsíthető, hogy valaki direkt gyújtotta fel a kazlat. Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő érdeklődésünkre elmondta: négy és fél óra alatt sikerült megfékezni a lángokat, de a bálákat már nem tudták megmenteni. Hozzátette: szerencsére senki nem sérült meg. Ám, mivel felmerült a szándékosság gyanúja, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat tűzeseti helyszíni szemlét folytatott le, továbbá eljárást is indítanak azért, hogy kiderüljön, mi okozta a tüzet. M. Z. » i t
