Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-12 / 214. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT A Tárná völgyében csillapodhat a követ fuvarozó járművek forgalma „Sínre teszik” a szállítást A termőföld védelméről szó­ló jogszabály alapján az ille­tékes hatóságok lehetővé tet­ték annak a verpeléti földte­rületnek a művelés alóli kivo­nását, amelyen megvalósítha­tó lesz a kőbányák termelésé­nek vasúti szállításhoz történő átrakodása. A Tárná menti fal­vakban élők örülhetnek. Vagy mégsem? Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu ftSPELÉT A Tárná menti közúton történő kőszállítás jó egy évtize­de zavarja az itt lévő hét telepü­lés közel tizenháromezer lakójá­nak az életét. Vitákat, fórumo­kat, egyeztetéseket, útlezáráso­kat követően pár éve csend volt a Tárná völgyében. A napokban viszont már annak az informáci­ónak a birtokában kereshettük meg a kisnánai kőbányát üze­meltető Tarnóca Kőbánya Kft.-t, hogy tudomásunk szerint elhá­rultak az akadályok a verpelé­ti önkormányzat tulajdonában lévő háromhektáros földterület művelés alóli kivonása elől, így a terület megvásárolható, majd az átrakodó megépítéséhez felhasz­nálható. A cég kisnánai és verpe­léti andezitbányájának üzemve­zetője, Nagy Emil megerősítette: a gazdasági társaságnak szándé­kában áll élni a lehetőséggel, és megvalósítani az átrakodót. Farkas Sándor, a kisváros pol­gármestere a Hírlap kérdésre el­mondta: 2010 előtt volt egy tilta­kozási hullám. Azt megelőzően többször tartottak egyeztető fó­rumokat a lakossággal és a bá­nyatulajdonosokkal. Akkoriban a rendőrség közlekedésbizton­sági okokból sűrűbb ellenőrzé­seket ígért. Összességében azon­ban egyik megállapodás sem volt megnyugtató. Hogy is lehet­ne napirendre térni a fölött, hogy 25 tonnás szerelvények - plusz a gépjármű saját súlya - járják a településeken átvezető utat? A polgármester szerint a ko­rábbi kompromisszum a sebes­ség korlátozása lett volna. Az évi átlagban akár a 30-40 ezer átha­ladó kamion esetében azonban ez nem jelenthetett megnyugta­tó megoldást. Ha jön is a közleke­dési felügyelet, hiába mér, ezzel nem állítható meg az utak rom­lása, rossz időben nem lesz keve­sebb a sár és a szutyok.- Ha csak nagyon kis úthibá­ba hajt valamelyik jármű, már megcsörrennek a poharak, meg­remegnek az ablakok a polgár- mesteri hivatalban is. A vasúti szállítás mára teljesen elhalt. A kisnánai kőbánya szerencsé­re azon tevékenykedik, hogy új­ra legyen. A vasút melletti rako­dó depót szeretnénk újra megva­lósítani. Annak komoly jogi felté­telei vannak, hogy a termőföldet kivonhassunk a művelés alól. Ez az akadály mára elhárult. Tudo­másom szerint a kisnánai bá­nyát működtető Tarnóca Kőbá­nya Kft. így már benyújthatja a kérelmet az építési hatósághoz - mondotta a polgármester, aki szerint a kamionok azért men­nek kővel megrakottan végig a Tárna mentén, hogy Kálban vé­gül vasútra rakhassák. A szál­lítás onnan már síneken folyik. A városvezető úgy gondolja: ha a vasút révén egyharmadáyal sike­rülne csökkenteni a közúti fuva­rozást, az már jó lenne. Érvek a vasúti szállítás mellett Horváth László országgyűlési kép­viselő emlékeztetett arra: az első Orbán-kormány idején, 2000-ben a Kál-Verpelét vasútvonalat teher­szállítás céljára felújították. Nem lenne szerencsés az enyészet szá­mára átengedni a 2005 körül be­zárt vonalat. Olyan infrastruktú­- A Rákóczi utcaiak biztosan nem-tapsolnak majd. Elszoktak a vasúti közlekedéstől, és már az egykor hatalmas tüzépet is elfelejthették, ami ott volt ko­rábban. Feszültséget kelthet, a többség érdeke mégis az, hogy legyen - fogalmazott Farkas Sándor. Horváth László, a térség or­szággyűlési képviselője a Hír­lap megkeresésére felidézte, hogy egy régóta húzódó ügyről van szó, amit már 2010 előtt is számos alkalommal szóvá tet­tek. Annak idején megannyi egyeztetés is történt az ügyben polgármesterekkel, gazdasági szereplőkkel, közlekedési ható­sággal, rendőrséggel, közleke­désbiztonsági szakemberekkel és természetesen civilekkel.- Hét település közel tizenhá­romezer lakójának életét befo­lyásolja hátrányosan a közúton ra is létesült, amit ugyancsak kár lenne veszni hagyni, inkább üze­meltetni kellene. Szerepet kapnak még a turisztikai szempontok, kö­zösségi, közérdekű okok is vannak tehát, amelyek igen csak szük­ségessé tennék, hogy az átrakó megvalósuljon. történő kőszállítás. Verpelét vá­rosán kívül az összes* többi fa­lu olyan szerkezetű, hogy vala­mennyi fontos intézménye - az óvodától a templomon át a hiva­talig - a településen áthaladó út mentén található, így közvetle­nül van kitéve minden olyan ve­szélynek, kárnak, ami a nagy súlyú rakományok szállításá­ból fakad. Akár hat-hétszázezer tonna kő is elhaladhat ezeken az utakon éves szinten. Környezet- terhelési, biztonsági és vagyon­védelmi kérdések egyszerre vet­hetők fel - fogalmazott a képvi­selő, aki szerint nagyon súlyos érvek ezek a vasúti megoldásra váltás mellett. Úgy látja: nagy előrelépést jelent, hogy a termő­föld védelméről szóló jogszabály lehetővé tette annak a bizonyos 3 hektár földterületnek - ahol az átrakodót megvalósíthatnák - művelés alóli kivonását. jg Itt éppen „sínen a kő”. A vasúti szállítás feltételeit 2000-ben korszerűsítették. Azóta bezárták a vonalat, a kőszállítmányok kamionokra kerültek. A tervezett beruházással ismét szállítanának vagonokkal is. f 98 A. Ilii Ilii A Rákóczi utca lakói nem lelkesednek Hat évvel ezelőtt már tiltakoz­tak a tervezett átrakóhoz legkö­zelebb eső Rákóczi utca lakosai, hiszen ókét hátrányosan érinte­né a megvalósítás. Most is meg­kerestük őket és most sem lel­kesedtek. ám nevüket a legtöb­ben nem vállalták. Talán a legto- leránsabb Szabó László nyugdí­jas volt. aki ugyan aggódik a vár­ható por és zaj miatt, de úgy hal­lotta; a bánya ígéretet tett arra. hogy éjszaka nem rakodnak. Szerinte őt már nem. de akik dolgozni járnak, azokat zavar­hatja a rakodó. Egy másik Rákó­czi utcai lakó - neve mellőzését kérve - úgy fogalmazott: „Nem azt akarjuk, hogy ne épüljön meg. hanem azt, hogy ne ott. mellettünk." Hozzátette: arról szólnak a hírek, hogy a korábbi tervtől eltérően az átrakó mesz- szebbre, az egykori laktanya kö­zelébe kerül. Ha így lesz. bizto­san könnyebb lesz elfogadtatni. A várkapitány Egerre tekint Újabb „fogadó figu­rát” helyeztek ki a faluban, a már jól bevált főútvonal melletti dom­bocskára szeptember 9-én, an­nak a napnak az évfordulóján, amelyen Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege ostrom alá vette Eger várát 1552-ben. A „várjelenetet’’ ábrázoló ma­ketten Szalkay Balázst, Szarvas­kő várkapitányát is megjelení­tik. A figurához az Egri csillagok­ból vett idézeteket is mellékeltek a készítők, egyebek között ezt: „Hát ott állt a jó Szalkay Balázs a toronyban. Sarkig érő, vargánya­színű, galléros őszi mente volt rajta, s rókaprémes kucsma a fe­jén. Aggodalommal meresztette nedves, kék szemét arra a ma­gas hegyre, amely az Eger felé való látást elfödte előle.” S.S. Kemencében sütnek-főznek Tegnap vet­te kezdetét, és a szervezők ma is várják az érdeklődőket a nagy hagyománynak örvendő nosz- vaji pincenapokon és kemen­cében készített ételek napján, amelyet az idén már 17. alka­lommal rendez mega település önkormányzata. Egerbaktán is falunap lesz ma, ezúttal a vad­húsfőző versenyen túl szüreti felvonulással is egybekötik a vi­gasságot. S. S. Segítik a tanévkezdést Minden, a fa­luban állandó lakcímmel ren­delkező iskoláskorú, illetve fel­sőoktatásban tanuló támoga­tásban részesül - tudtuk meg Czipó László polgármestertől. A kétszáznegyven lelkes telepü­lés általános iskolás diákjai 11 ezer, a középiskolások 12 ezer, míg a felsőoktatásban tanulók 13 ezer forint támogatásra jo­gosultak a helyi rendelet sze­rint. A faluban huszonketten ré­szesülnek összesen 275 ezer forint juttatásban. S.S. Ingyen kapták a tankönyvet VERPELE Megyénk legfiatalabb városának diákjai számára is beköszöntött az új tanév. Far­kas Sándor polgármester arról tájékoztatta a Hírlapot, hogy nemcsak a jogszabályok sze­rint arra jogosultak, hanem va­lamennyi általános iskolás ta­nuló számára ingyen biztosítja a tankönyveket az önkormány­zat. Azok a verpeléti állan­dó lakcímmel rendelkező diá­kok, akik középiskolába járnak vagy a felsőoktatásban tanul­nak, nyolc-nyolcezer forint is­kolakezdési támogatásban ré­szesülnek. A már nem iskola- köteles korúaknak a kifizetés­hez be kell mutatniuk az isko­lalátogatási igazolást. S. S. Az idei Olaszrizling Fesztiválon is áradt a jókedv, folyt a bor Borlovag lett az olimpiai bajnok EGER5ZÓLÁT Megzavarta kissé az időjárás az Egers’zóláti Olaszriz­ling Fesztivált. Az eső ugyan el­állt, amikor a negyed tízre hir­detett szüreti felvonulás terve­zett kezdetére megérkeztünk, de maga az attrakció elmaradt. A borongós idő rontani szok­ta a rendezvények hangulatát, ám Szóláton azt tapasztaltuk, hogy hamar túltették magukat a résztvevők a kedvezőtlenre for­dult időjárás fölötti bánkódásu- kon: megáldották a szőlőkoszo­rút a templomban, az asszony­kórus, az óvodások megtartot­ták műsorukat az esemény ün­nepélyes megnyitóján. Ekkor vehette át a 2008-ban alapított Egerszólát településért elisme­Az F. Molnár Gabriella (szemből) vezette kórus is fellépett a fesztiválon rést Horváth László, akinek a he­lyi sportéletért végzett 40 éves tevékenységétköszönték meg a díjjal. Koccintottak is a helybeliek és a messzebbről érkezettek egy­aránt. A nótázást kora délután az „örök kislány”, Szandi váltot­ta a színpadon. Borlovagokat is avattak, majd borszalonban mu­tatták be az Egri borvidék 2015- ben Bordeaux-ban nyertes bora­it. Az Egerszóláti Borlovagrend legújabb tagja Csollány Szil­veszter olimpiai bajnok, és Kris- ton István, hegyközségi elnök lett. Borkirálynőt is választottak Pető Lilla személyében, akinek a tavalyi győztes Dobozi Katalin adta át a koronát. S. S. Híyja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-as telefonszámot hétköznapokon! SSSF^

Next

/
Oldalképek
Tartalom