Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-12 / 214. szám

2015. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ß Hedonizmus Spanyolhonban, karrier Hollandiában Multivilág és muzsika AMSZTERDAM, GRANADA, EGER Hantos Zoltán Egerben szüle­tett, tanulmányai egy részét itt végezte, majd a budapes­ti Corvinus Egyetemen folytat­ta. Később Spanyolországban élt két évig, jelenleg Hollandi­ában dolgozik. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com jén. Két videoklip is készül, s az új lemezem stúdiómunkála­tai is zajlanak. Van egy videóm, az Andalusian Sun, amelyet Granadával a háttérben forgat­tunk a hegyekben. Hamarosan két másik Hollandiában rögzí­tett klip is megjelenik.- Mi tetszett a legjobban a spa­nyol kultúrában, és mi tetszik a hollandban?- A spanyolok laza, nyugis életvitele nagyon tetszik. Elő­ször nehéz volt megszokni, hogy a boltok sok esetben zár­va maradnak, mert a tulajnak épp nincs kedve kinyitni. De ha az ember felveszi a ritmust, és el tudja engedni magát, na­gyon kellemessé válik az otta­ni élet. Granada arról is híres, hogy ha bárhová beül az ember egy italra, automatikusan hoz­zák tapas-t, ami mindig más és más: halaktól kezdve a mi­ni pizzán át, a helyi speciali­tásokig. A hollandok kultúrá­ja nagyon más: minden szer­vezett, talán túl „steril” is né­ha. Ugyanolyan barátságosak, mint a spanyolok, de máskép­pen élik a hétköznapokat, na­gyobb a hangsúly a karrieren. Itt rengeteg a külföldi, a több generációs bevándorló, ami na­gyon változatos kulturális köze­get eredményez.- Mivel foglalkozik kint?- A zenélés most másodlagos. Projektme­nedzsment­tel foglalko­zom. A cé­ges pro­jekteket fel­ügyeljük, s arra törekszünk, .hogy cégen belül fel­építsünk és fenntartsunk egy egységes és hatékony pro­jektmenedzsment-metodológiát. - Tervezi, hogy valamikor haza­költözik vagy Hollandiában ma­radna?- Előbb-utóbb biztosan haza fogunk költözni, hogy többet le­gyünk a családdal. Jelenleg úgy gondoljuk, még egy darabig Hollandiában maradunk, utá­na jó lenne még egy melegebb éghajlatú országban élni pár évet, és azután talán visszame­gyünk. Viszont az biztos, hogy szeretnénk még egyszer Grana­dában élni, úgyhogy könnyen elképzelhető, hogy nyugdíjas éveinkre kiköltözünk ismét.- Mikor, miért ment külföldre?- Mindig is foglalkoztatott a gondolat, hogy jó lenne többet látni a világból, más kultúrák­kal megismerkedni. A párom­nak 2013-ban adódott lehető­sége, hogy kimenjen Spanyol- országba cégen belül, amin mi kapva kaptunk. Szerencsés vé­letlen, hogy ez a hely Granada volt Andalúziában. A kedvesem elfogadta a lehetőséget, három hónappal később már én is ott dolgoztam. Két év elteltével Hol­landiába költöztünk, ahol jelen­leg is élünk.- Granada után Amszterdam... Miért volt a váltás? Jó kedvre derít az akusztikus zenéje Zoltán remek akusztikus és basz- szusgítáros. Főként az akusztikus fingerpicking stílusú projektjével foglalkozott az elmúlt években, ami a MoodEdge nevet kapta. E produkcióval turnézott már szer­te Európában, koncertjeit energi kus és különleges előadásmód jellemzi, mely nemcsak jó kedvre deríti, de aktívan be is vonja a kö­zönséget a műsorba. A koncer­tek során többféle zenei stílusból is válogat: a jazztől a blueson át a klasszikus rockdalokig, a hagyo­mányos stílusútól a különleges hangolású, tradicionális magyar folk fingerstyle muzsikáig. Forgatás a hegyek között. Zoltán Andalusian Sun című klipje ké­szül épp Granadában.- A Spanyolországban töltött időszakot hosszú nyaraláshoz tudnám hasonlítani. Ugyanúgy dolgoztunk, mint máshol, mégis a gyönyörű környezet, a spanyo­los nyugodt mentalitás miatt na­gyon kellemes hangulatúvá vált az ottani élet. Multinacionális cégnél dolgoztunk, amely futó­szalagon szippantja be és köpi ki az embereket, nem különö­sebben tekintetbe véve a gazda­sági helyzetet... Ezért szerettünk vol­na olyan hely­re váltani, ahol amellett, hogy jól érezzük magunkat, jobb lehetőségünk is adódik megalapozni a jövőn­ket. Korábban a munkám révén gyakran kerültem kapcsolatba hollandokkal, illetve mivel ze­nélek is, több európai turné so­rán is jártam az országban, és mindig nagyon tetszett a hely lendülete, sajátos varázsa. Az is világos volt, hogy sokkal jobbak a munkalehetőségek.- Hogyan befolyásolja a zenei munkásságát, hogy külföldre költözött?- Miután a zenei projek­tem egyszemélyes formáció (én játszom gitáron), egysze­rű dolgom volt egyeztetni a tagokkal... A MoodEdge nevű szóló akusztikus projekt még mindig működik, habár ki­csit kevésbé aktív jelenleg. Nemrég Magyarországon is játszottam a haza- látogatásom ide­Zavaros időkben Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Z avaros időkben nem árt olyan emberek véleményét meg­hallgatni, akik tevékenységükkel, életükkel igazolták: mindenkor hitelesek. Sötét, baljóslatú érákban nem fel­tétlenül, nem kizárólag a rivaldafényben álló politikusokra kell figyelni, sokkal inkább azokra a tanult, sokat tapasztalt tudó­sokra, művészekre, közszereplőkre, akiket nem a félelem, ha­nem a humánum vezérel, s tetten érhető ez minden megnyil­vánulásukban. Ha iránytűre van szükségünk, figyeljünk arra, mit mondanak ők. Azokra figyeljünk, akiket a humánum vezérel! Például Csányi Vilmos eto- lógus, akit a menekülthely­zetről kérdezett a Librarius. hu. Idéznék a gondolataiból: „Az, hogy néhány százezer ember eltávozik egy háború sújtotta területről, nem kéne, hogy világrengető esemény le­gyen. Ahogyan gyorsul a klímaváltozás, biztosak lehetünk ab­ban, hogy 20-30 éven belül milliók, tízmilliók kényszerülnek elmenni megszokott helyükről, mert az éppen a tenger alá me­rül. A világnak fel kéne fognia, hogy az emberiség sok szem­pontból már integrált rendszert alkot, nem engedheti meg ma­gának, hogy a hasonló eseményeket tétlenül nézze. Minél előbb létrejönnek az ilyenkor alkalmazható megoldások, annál keve­sebb szenvedéssel fog járni. Ezekből nem lehet kimaradni, je­lentős áldozatokat kell majd hoznia mindenkinek.” S végül: „Bárhonnan jönnek, bárhová akarnak menni, gye­rekek nem szenvedhetnek, felnőtteket nem lehet azzal alázni, hogy Szegedtől Bécsig kívánjuk őket gyalogoltatni. Nem lehet, nem is kell mindenkit befogadni, de aki már bent van, ember és vendég, azzal tisztességesen kell bánni. Akkor is, ha egy hét múlva visszaküldjük.” Mára ennyi. Az egri vidék ízeit kínálták a völgyben KOFR Idén ismét megrendezték az Agria Tájexpót, ezúttal a Boly- ki-völgyben. Az esemény az Eger környéki gazdálkodóknak adott bemutatkozási lehetőséget, s a fo­gyasztók is ismerkedhettek azok­kal a lekvárokkal, tésztákkal, saj­tokkal, melyeket a környékbeli ter­melők állítanak elő. Ferencné Pin­tér Éva szerint, bár vásárló ke­vés akadt, de megismerked­hettek más kis­termelőkkel. Voltak előadók is. Dr. Szűcs An­tal hatósági főállatorvos ismertet­te, az élelmiszerek jelölésében be­következett változásokat. A cím­kén - annak nagyságától függően - szerepelnie kell a termék nevé­nek, nettó tömegének, összetevői­nek, minőség-megőrzési idejének, tárolási módjának, s, ha van, alko­holtartalmának. Jövő év december közepétől kötelező lesz szerepeltet­ni a tápértékét is. Rá kell írni a ter­mékre a felelős vállalkozás (gyár­tó, első forgalomba hozó) nevét is. Már kötelező az allergének feltün­tetése, étteremben tábláról, vagy szakácstól, pincértől szerezhető be az információ. Batki Szabolcs, a NAK Heves Megyei Igazgatóságának munka­társa beszámolt arról, hogy vidék- fejlesztésre a következő öt évben 1300 milliárd forint lesz, ezt 72 pá­lyázati címen osztják ki. A pályá­zatokat 2017-ig kiírják, várha­tóan idén ősszel megjelennek az első kiírások, Nem tartott előadást, de lapunknak bemutatta a két éve indult eKofa portált We­il Zoltán, a szolgáltatást fenntar­tó Egri Újságíró Egylet munkatár­sa. Mint mondta, eltávolodtak egy­mástól a fogyasztók és a terme­lők. Egerben nem működik haté­konyan a termelői piac. A nonpro­fit eKofa körülbelül 40 termelővel áll kapcsolatban, tőlük lehet meg­rendelni a kívánt zöldséget, hús- készítményt, tojást, tejterméket és még sok mást, akár házhozszállít­ással. Hamarosan Miskolcon is el­érhető lesz a szolgáltatás. T. B. A fogyasztók és a termelők eltávo­lodtak egymástól. Istenmezeje egyik díszpolgárához, régi kedves előfizetőnkhöz került lapunk újabb nyereménye A hirdetéseket is mindig alaposan átböngészik ISTENMEZEJE, EGER Nemrég indí­tott különleges akciónkban már számos előfizetőnket leptük meg 15 ezer forint értékű vásár­lási utalvánnyal. Olvasóinknak levelet postázunk és telefonon is értesítjük őket, a legtöbbjük persze először alig hisz a sze­mének és a fülének. Igazi meglepetés érte isten- mezejei nyertesünket, Bőgős Já­nost is, aki régi előfizetője a Hír­lapnak, ráadásul többször is be­mutattuk már egy-egy kisebb portréban. Jánost, a helyi általá­nos iskola volt igazgatóját szinte mindenki ismeri és tiszteli a fa­luban. Generációkat nevelt, okí­tott, s aktív éveiben valameny- nyi közösségi megmozdulásban részt vett. Még 1963-ban került Istenmezejére, ahol évtizedekig matematika-fizika szakos ta­nárként tanított, majd igazgató­ként irányította az iskolát. Két éve Tóth Margit helyi védőnővel együtt ők érdemelték ki a tele­pülés díszpolgára címet. Meséli, hogy lapunk elődjét, a Népújságot már az édesapja is járatta, így gyerekkora óta szin­te minden nap kezébe került az újság. Nyugdíjba vonulása után elő is fizette a Hírlapot, amit a mai napig minden családtag elő­szeretettel forgat. Tanárként, később igazgató­ként sokat tett azért, hogy az is- tenmezejei tehetséges fiatalok tovább tanuljanak. Bőgős János örömmel vette át lapunk nyereményét- Az 1960-as években a lá­nyokat nyolcadik után nem szí­vesen engedték a szülők to­vábbtanulni, inkább summás- nak küldték őket. Sokat kellett a családokkal beszélgetni, hogy a jobb képességű gyerekek foly­tathassák tanulmányaikat...- emlékezik pályája kezdetére. János azt is elmeséli, hogy az 1970-es években igazi fénykorát élte a település. Akkoriban még működtek a környékbeli bá­nyák, téeszek, kisebb üzemek. Mindenkinek volt biztos megél­hetése, az emberek egy-egy kö­zös célért örömmel dolgoztak társadalmi munkában. Számos intézmény akkor épült meg, az iskolában több mint 200 gye­rek tanult. Aktív sportélet folyt, amelynek szervezésében ő is részt vállalt. Nyertesünk egyébként há­rom gyermeket nevelt fel. A fi­ai gépészmérnök és informati­kus végzettséget szereztek, míg a lánya Miskolcon tanít mate­matikát és számítástechnikát. Öt unokájára nagyon büszke. A legnagyobb öröme az utóbbi években, hogy a felesége több súlyos betegségből felépült, a legnagyobb bánata, hogy infor­matikus fia jó ideje hiába keres álláslehetőséget. Épp ezért la­punk böngészését minden reg­gel az álláshirdetéseknél kez­dik, abban bízva, hogy csak rá­bukkannak a megoldásra. B. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom