Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-29 / 202. szám
4 A Ml TELEPÜLÉSÜNK 2015. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu Egerszólát sokáig - igaz szegényesen - a földből élt. A hetvenes években kezdte hozni a pénzt a magára találó téesz, illetve a csehi és a nánai bányákban végzett munka. A „li- bás téesz” azonban megszűnt, az iskolát, beleértve az alsó tagozatot sem tudják már működtetni. Mindezek ellenére nem találkoztunk szólátival, aki panaszkodott volna. Lehet, hogy nem jól kerestük? EGERSZÓLÁT Készülve a faluriportra, e sorok írója előbb azon gondolkodott, miért is tud olyan keveset erről a Mátra felé „útba eső” településről. Talán mert ifjú korában, amikor gyógyszertári leltározóként bejárta a megyét, Szóláton nem működött patika, és valamilyen okból az úgynevezett „orvosi szekrény” leltározása sem hagyott emléknyomokat benne. A megyeszékhely közelsége miatt a helybeni gyógyszerellátást az itt élők ma sem nagyon hiányolják, pontosabban: megszokhatták már, hogy nincs, eszükbe se jut, hogy jobb lenne, ha lenne. Nem így áll a helyzet a mező- gazdasági termelőszövetkezettel. Azt mondják, akiket kérdezünk, hogy bizony a hetvenes évek közepétől az kezdte el hozni a pénzt, az akkoriban egyébként szegénynek mondható faluba. A téeszelnök, Dér József nevére is sokan emlékeznek, főként az idősebbek. Ennél a pontnál munkatársunk is „rá tud kötni” a témára, hiszen abban a helyzetben volt anno, hogy az akkor Ho Si Minh-nek nevezett egri főiskola képviseletében legalább kétszer megfordult az egerszóláti Ho Si Minh Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökének irodájában. Megtapasztalhatta: itt készül a világ legjobb ludas kásája, valamint a legjobb túrós rétese. A „repi” asztalra kitett szóláti rizling akkoriban ugyancsak kuriózumnak számított. Bíró Balázs még fiatalember, ezért-vele a téeszkorszakról nem nagyon tudunk nosztalgiázni. Hallott ugyan róla, de sok emléke nincs. A két fiú - Ádám és Dávid - édesapja, akárcsak felesége, Egerben dolgozik.- Én ide születtem, és úgy gondolom: mindenkinek a saját faluja a legszebb. A gyermekkoMegkérdezzük előfizetőinket - szeretnek Egerszóláton lakni vállaltnál programozóként foglalkoztatott férjét Egerszalókról „hozta”.- Nagyon szeretem a környezetet, a benne élő embereket. Itt nőttem fel, a patakban, .játszottam sokat, meg az erdőben. Amikor gyerek voltam, még az iskola is működött itt, onnan ballagtam el. Nagyon kis létszámú osztályok voltak, a miénk például kilencfős. Úgy látom, elég sokan maradtak az egykori osztálytársak közül, de olyanok is vannak, akik elmentek Pestre, ide-oda, ám közülük is számosán itt vettek házat hétvégi használatra. Húznak a falu felé. Az is jelenthet valami jót, hogy főleg fiatalok vesznek házat itt. Verebélyi György Bata Róbertné azzal indokolja a faluhoz való erős kötődését, hogy ide született, 46 éve él itt, sehol máshol nem lakott. Az egri tanárképzőben tanult, majd 18 évig, az iskola megszűntéig tudott a faluban tanítani, most Kömlőn tagintézmény-vezető.- Mindennap 90 kilométert utazok, hogy ide jöjjek haza- mondja, majd rákérdezünk, vannak-e problémák is.- Munkahely nem sok, az ön- kormányzat is kevés embert tud foglalkoztatni, az is probléri élmények közül u focipálya a biciklizés ugrik be, meg a Como- dore 64, amin felnőttünk. Aztán a domboldal, a Préda-hegy lábánál lakunk, 50 méterre a természettől, illetve 20-30 méterre tőlünk egy kis focipálya is van - mondja Balázs, aki szerint sok minden épült az utóbbi évtizedben, például az ide vezető közút is, bár annak a vízelvezetése katasztrofális, esőben átfolyik. Az egyik szállítmányozócégnél irodai munkát végző fiatalember szerint a fiatalok Egerbe járnak bulizni.- Hogy miért jó itt élni? Édesapám kamionsofőr volt, időnként magával vitt az útra. Tizenhárom éves koromig Szólát számomra a világ közepének számított. Apukám elvitt magával egyszer Németországba, Tarnaszentmária felől jöttünk vissza. A látvány hatására elsírtam magam. Ennek az „Egerbe járnak bulizni a fiatalok” gondolatnak a jegyében betérünk érdeklődni az élelmiszerbolt szomszédságában található vendéglátóhelyre. A jelek szerint a szombat délelőtt nem az az időpont, amikor a pultnál italért sorba állók tolon- ganának. Egy biliárdasztalon és a bútorzaton kívül Császár urat találjuk még a helyiségben, ő a pultban tesz-vesz, és elmondja: bizonyos rendszerességgel renközmunka van. A bejárás „nem kunszt”, még busszal is negyedóra. A kötődésem oka: itt nőttem fel. Hogy mi rossz van a faluban? A csapadékvíz-elvezetés problémájára kellene figyelni. Túl ezen: az út új, a faluház felújítva - mondja, majd megtudjuk tőle, hogy bár a férje informatikai mérnök, méhészete van. Krisztina asszony pedig évek óta segít.- A méhek számára is jó hely Egerszólát. Sok akácos hely van a környéken. piacra, de megpróbálnak kultú- ráltabb körülményeket teremteni, nem messze onnan, hogy ne a templom előtti téren legyen ez a kirakodás. Hamarosan egy névrokon is kerül a képbe: a 74. életévét taposó Sike János, aki elmondja, hogy bizony élnek itt is Sikék. Ő maga tősgyökeres szóláti, és úgy emlékszik, hogy a Rákosi-érá- ban a földből éltek.- Elég szegény falu volt Sirok és Szólát. Gyenge aranykorona értékű itt a föld, de azért megéltek belőle. 1960 telén a téeszbe szorították be a népet. Az 1970- es évek kezdetén Dér Jóska lett az elnök, ügyes ember volt. Libával kezdtek foglalkozni. Megindult a bányászat is Egercsehi- ben, Kisnánán. Akkor kezdődött bejönni a pénz a faluba. Dér József felvitte a falut. Utána még három téeszelnök következett, de nem bírták már összeszedni a szövetkezetei, amikor kibukott a liba - emlékezik az iparos ember, aki gyerekkorától kőművesként dolgozott, s Szóláton sok ház viseli a keze nyomát.- Végig merek menni az utcán nappal is meg éjjel is. Csinálom feszt, míg bírom. Este egykét pohár bor, vagy főbb, amíg az asszony meg nem unja. Czikóné Prokaj Csilla egy egri ügyvédi irodában dolgozik. Egy Bata Róbertné Prokaj Ildikó, az Egerszólátért Közalapítvány kuratóriumának elnöke szerint, amikor alsó tagozat is megszűnt - 2011- ben pálcát törtek felette -, az volt a nagy kérdés, hogy mi lesz a közösség összetartó ereje. Alulról szerveződőén a sport lett az. Bebizonyította azt a budapesti főiskolára járó, az orvos, a rendőrtiszt és sok más itt élő fiatal, hogy össze tudnak fogni. Magát a focicsapatot is mintha kicserélték volna: a megyei kettőben 2014-ben bajnokok lettek. Most viszont az ezüstérem jutott nekik. Ildikó szerint a lényeg az, hogy külső beavatkozás nélkül önmagukat szervezték. A sport lett a közösségi erő ma, hogy megszaporodtak az elhanyagolt telkek. Megvették, de nem költöztek ide például. Nagyon jól felújították az ide vezető utat, ugyanakkor a Tarnaszentmária felé tartót lezárta a közút. Zsákfalu lett így a település, pedig a legszebb Mátrába vezető út mehetett volna itt. Tárgyalások folynak Sirok és Verpelét önkormányzatával, hogy ez az állapot megváltozzon, hiszen így a Szalók-Dem- jén-Szólát turisztikai desztiná- cióból csak kicsi morzsák jutnak nekünk. deznek itt élőzenés bulit. Egy klsnánai bandával van szerződéses kapcsolatuk, ők járnak át muzsikálni. Megállás nélkül nyílik, csukódik viszont a bolt ajtaja. Láthatóan mindenki igyekszik letudHogy még teljesebb legyen a faluriport, beszélünk még a megyeszékhelyen dolgozó Grant- né dr. Kovács Krisztinával, akinek a férje Erdélyből jött ide. Krisztina családja viszont generációkra visszamenően idevalósi. - Szeretek itt lakni, a munkám Egerbe köt. Nagyon jó hazajönni, mert ez egy csendes falu, de sokat fejlődött. A téesz megszűnése ugyan nagy törést jelentett, bár akiket ez érintett, azóta már nyugdíjasok. A még aktív korúak Egerben találnak munkát, a faluban inkább csak ni a hétvégi bevásárlást. Szemben pedig egy mini piac látványa fogad. Ruhák, cipők edények teszik ki zömmel a kínálatot. Később Verebélyi György polgármester azt mondja erről, hogy szükség van egyfajta helyi A helyi focicsapat önmagát szervezte Három kívánság Verebélyi György polgármester a csapadékvíz-elvezetés megoldását kérné elsőnek a mesebeli aranyhaltól. Bár az idén nem volt probléma, a villámárvizek réme továbbra is fenyeget. Abban már bizonytalan, hogy kell-e hadakozni azért, hogy az idegenforgalom Demjén-Sza- lók felől elérjen ide. vagy maradjon meg ez a csendes, biztonságos falu. Szerencsére a munkanélküliség nem jellemző, közmunkásuk is csak négy van. Őket legalább értelmes feladatokkal tudják ellátni. Túri Ágnes és kisfia Jönnek a fiatalok Az úton a gyermekét toló Túri Ágnes. Elmondása szerint másfél éve költöztek ki ide az Egerben informatikai cégnél dolgozó férjével. A város közelségén túl az elsődleges ok, hogy Szólátot választották, a hely csendessége, biztonságossága volt. f T 1