Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-17 / 192. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP Idén is az újrajátszott 1552-es ostrom volt a vigasság legnépszerűbb prog­ramja, melyen ezúttal lánykérés is történt a hagyományőrzők között, amire senki sem számított, de legalább annyira örült mindenki a bejelentésnek. Tudta-e ön? Huszadik születésnapját ünne­pelte idén a Végvári Vigasságok, ebből az alkalomból a szervezők tortával és tűzijátékkal is kedves­kedtek a vendégeknek. A rendez­vény csúcspontja az ostrom volt, most azonban egy hirtelen leány­kérés is megkoronázta az egyéb­ként is látványos eseményt. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER Nemcsak magyar, hanem külföldi szemmel is lenyűgöző volt az idei Végvári Vigasságok. Kovács „Bronzi” Róbert (Char­les Bronson hasonmása, akiről nemrégiben cikk jelent meg újsá­gunkban - a szerk.) spanyol ba­rátja, Marie Carrasquedo Lebour- geois a következőket mondta el la­punknak Bronzi tolmácsolásával:- Legjobban a nemzetek íjász­versenye tetszett, de a különbö­ző bemutatókat, a Pavane zászló­forgatók produkcióját és a Maré Temporis puskalövéseit is nagyon élveztem. Sok hagyományőrző­vel beszélgettem, s nagyon jó vé­leménnyel vagyok a vendégszere­tetükről. Ami a várat illeti, látom, éppen épülőfélben van; szép dolog megőrizni a régmúlt emlékeit. A hagyományőrzők programja­in kívül is igazán élettel teli volt a vár a vigasság idején, sok impul­zus érhette a látogatókat: korabeli viseletbe öltözött hölgyek és urak tömkelegé, kézműves foglalkozá­sok, puskalövések, a vár éttermé­nek teraszáról kíváncsiskodó ven­dégek, múzeumot látogató turis­ták - ez a kép jelent meg az itt lé­vők előtt, felidézve a rendezvény hangulatát. A forróság ellenére rengetegen voltak kíváncsiak a vi­gasságra. Szombaton jöttek el leg­többen, valószínűleg ez az 1552-es ostrom újrajátszásának is volt kö­szönhető. Az ütközetnek minden évben nagy sikere van, ám ezúttal egy, az ostromban részt vevő ha­gyományőrző a csata alatt hango­san és látványosan kérte meg ked­vese kezét, a vár munkatársait és a vendégeket is meglepve ezzel. Számos külföldi és az ország más részeiről érkezett magyar vendége volt a várnak.- Jó a szervezés, nagyon han­gulatos a vásár is, mindenki mo­zog a zenére. Lenyűgöző! A mú­zeumokat körbejártuk, majd jöt­tünk az ostromra, amely fergete­ges volt. Itt különösen érezni a ma­gyar habitust; büszke vagyok rá, hogy magyar lehetek - nyilatkoz­ta lapunknak Balassa Erika, pécsi magyar-angol szakos tanárnő. Miután a programokat is megörö­kítik a média munkatársai, ezért egy egri operatőrt, Bátori Tamást is megkérdeztem a vigasságról:- Jól megszervezett volt az ost­rom, a narrációt jól összehangol­ták az eseményekkel. A felvonu­lás is nagyon tetszett, s úgy vélem, van a rendezvényben dinamika: sok impulzus ért, jól éreztem ma­gam. A pasa sátra pedig különösen szimpatikus számomra - osztotta még lapunkkal a véleményét. A hagyományőrzők fontos részt­vevői a vigasságnak. A Budapest­íj A Végvári Vigasság elnevezé­sű esemény eredetileg lovagko­ri ri fesztiválnak készült húsz esz­tendeje, 1995-ben. + Azután 2002-től vált egyértel­művé. hogy legfőképpen a tö­rök korral foglalkozik a rendez­vénysorozat. + A fesztivál körülbelül tíz éven keresztül kilenc napig tartott. + Az első vigasság íjászver­senyén franciák is részt vet­tek, sőt, a Vitézlő Oskolának az 1990-es esztendőkben volt egy francia tagja is. A rendezvény évek óta jelentősen foglalkozik a török vonallal ről érkezett, s idén a Bajvívó Ma­gyarok Egyesület tagjaként meg­jelenő dr. Igaz Levente történész a következő meglátásokról beszélt:- Én ’99-ben voltam itt utoljára, a vár ugyanaz, bár az utóbbi idő­ben a vár alja sokat változott elő­nyére. Az ostromban is részt vet­tem; szűka tér, úgy vélem, ki kelle­ne hozn i középre jobban, de egyéb­ként nagyon tetszett minden. Levente megemlítette, hogy a magyar hagyományőrzők - köz­tük az egriek is - nagy hangsúlyt fektetnek a török vonalra, ami még a törökök számára is döbbe­netes, pozitív értelemben persze. Végül a vármúzeum igazgató­jával, Berecz Mátyással beszélget­tem, aki elmondta, a nagy meleg ellenére is rengeteg érdeklődője volt a vigasságnak. Mint ahogyan visszaemlékezett az első fesztivál­ra, az is nagyon izgalmas volt, de még szegényes eszköztárral ren­delkeztek. Hozzátette: az akko­ri viszonyokat ma valószínűleg megmosolyognák. Továbbá meg­tudtuk, tavaly 11 ezer volt a láto­gatók száma, a vezetőség bízik ab­ban, hogy idén ezt meghaladják. Az új haza s*­2015. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu A világban zajló legújabb kori népvándorlás - ami a hazai köztudatban csak menekültügyként gyökereztetett meg - olyan szintre jutott, hogy még itt, Heves megyében is szí­ven üt bennünket. Pedig hazánknak e távoli északi táján nem épül kerítés, nem vécézik össze afrikai emberek a legszebb tere­inket, és még Afganisztánból jött gyerekek krétarajzai sem ékte­lenkednek az érsekkerti szökőkút körüli aszfalton. Amikor olvassuk a hírt, hogy a Líbiából indult és állítólag leg­alább 40 halottal a fedélzetén Olaszország partjaihoz ért hajóról háromszáz élő menekültet is Am az éhező szájak egyszer csak enni kérnek. kimentettek az olasz hatósá­gok, azért van okunk elgondol- kodni. Például olyan apróságo­kon, hogy ezek a más színű és más kultúrájú emberek bizto­san nem szórakozásból adják fel korábbi életüket és fullasztják meg magukat levegőtlen hajófenéken. Nyomós okaik vannak ar­ra, hogy az életüket kockáztatják - és sajnos nagy számban el is veszítik - az új haza megtalálása érdekében. Teljesen igaza van annak, aki azt állítja: a XXI. század második évtizedére előállt helyzet felett nem hunyhatunk szemet. Téved viszont, aki a problémát le akarja szűkíteni a „megállítani, más­hová terelni” kérdésre. Aki a „szép hazánkban nem akarunk ide­geneket” sémára egyszerűsít, a gond lényegét fedi el. Azt, hogy a globális kapitalizmus kizsigereli a világ legkiszolgáltatottabb térségeit, s ehhez jól jönnek a helyi konfliktusok. Ám az éhező szájak egyszer csak enni kérnek, a hozzájuk tartozó kezek pedig előbb-utóbb bekopogtatnak ajtóinkon. Erre a problémára kellene megoldást találnia a világnak. Ráadásul mihamarabb. Unokás trükkel verik át a HEVES MEGYE Unokázós csalás­nak nevezték el a trükkös bűnö-’ zésnek azt a legújabb módsze­rét, amelyről Kovács Nikoletta, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense adott tá­jékoztatást a Hírlapnak.- Azért hívjuk fel a sajtó segít­ségével az állampolgárok figyel­mét e jelenségre - közölte -, mert szeretnénk, ha nem válnának. áldozatokká a korosabb sze­mélyek. Az „unoká­zós csalás” lényege az, hogy az elkövetők közeli-rokonra - leg­gyakrabban unokára - hivatkoz­va kérnek segítséget a szépkorú- aktól. A legtöbbször a kiszemelt idős embert késő este vagy éjsza­ka a tettesek telefonon felhívják, zaklatott, síró hangon, s azt rebe- gik, hogy az unokájának nagyon sürgősen sok készpénzre, eset­leg forintra váltható értékre van szüksége. Azt is elmondják, hogy a rokon maga nem tudja átvenni az összeget vagy az értéktárgyat, hanem egy ismerősét küldi érte. nagyit De megtörtént már az is, hogy a telefonáló magát adta ki a tárcsá­zott koros személy unokájának.- A legtöbbet színlelt ok a segít­ségkérésre az, hogy az állítólagos unoka vagy hozzátartozó balese­tet szenvedett, s az okozott károk rendezése érdekében van szük­sége mielőbb készpénzre. Avagy: a rokon köl­csönt vett fel, amit sürgősen vissza kell fi­zetnie. Van, aki odáig merész­kedik az érve­lésben, hogy az unoka fogságban van, s csakis egy összegért engedik szabadon. Arra int a rendőrség, hogy azon­nal ellenőrizzék a hívás valóság- tartalmát, telefonáljanak annak, akire a telefonáló hivatkozik! Kovács Nikoletta azt is kéri, akiket így keresnek meg, legye­nek óvatosak, egészségesen bi­zalmatlanok. Ne adjanak senki­nek se pénzt, se más értéket! Ha valaki mégis bűntény áldozatává válik, értesítse a rendőrséget a 107-es vagy 112-es segélyhívó te­lefonszámok valamelyikén. Sz. Z. Ilyenkor azonnal ellenőrizzék az érin­tettek a telefonhívás valóságtartalmát! Palócok értékeivel ismerkedhettek PÁRÁD A palócföld értékeinek megismerése, kézműves mester­ségek elsajátítása, valamint Pá­rád történetének, nevezetessége­inek megismerése volt a célja az idei honismereti népművész tá­bornak, amely a napokban ért véget. Az EKMK Forrás Gyer­mek Szabadidőközpont temati­kus táborai közül évek óta ez az egyik legnépszerűbb. Mint Som­fai Tibornétól, a tábor vezetőjé­től megtudtuk, idén is „nagycsa­ládokban” éltek a fiatalok, akik­kel az egy hét során arra keres­ték a választ, hogy a népművé­szet értékei miként épülnek be a mai tárgyi kultúrába. A résztvevők délelőttönként szőttek, fontak, gyöngyöt fűz­tek, üveget festettek, kerámia szélcsengőket készítettek, dél­utánonként pedig sokat kirán­dultak a környékbeli nevezetes­ségekkel ismerkedve. Esténként Berze Nagy Já­nos Palóc mesés gyűjteményé­ből szemezgettek és adtak elő egy-egy történetet. Az idén a társasággal tartott négy hátrányos helyzetű, fogya­tékkal élő gyermek is, akik szin­tén nagy örömmel kapcsolódtak be a programokba. Többen évek óta visszatérnek a táborba, így Bassa Evelin, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója is, aki immár felnőtt segítőként oktatta a kicsiket a kézműves­ség fortélyai rp. B. K. Koncertek, gumifüstölés és habparti a strandon Felbőgtek a motorok TÁRNÁMÉRA A termálstrandon szombaton és vasárnap még in­kább átadhatták magukat az él­vezeteknek, akik frissítő kikap­csolódásra vágytak. A program középpontjában az autók álltak, melyeknek gazdái összemérhet­ték őket a szépségversenyen, de be is mutathatták egymás­nak a járgányokat. Az autólim- bó és a gumifüstölés után nem maradhatott el az autók fényezé­se sem, ezt a feladatot a hölgyek­re bízták. A fergeteges délutánt, a hab­parti után átvette az uralmat a ze­ne: DJ Revolution, Sub Bass Mons­ter, a Hősök, az Animal Canni­bals, Deniz és DJ Adam P hajna­lig fokozták a hangulatot. J. H. Felejthetetlen hétvégén tombolhattak az érdeklődők a mérai fürdőben Tűzzománc alkotónap lakosoknak EGER Az idén már többször is megtartott tűzzománcos alko­tónap utolsó állomásának a vár adott otthont. A város fontosnak tartja, hogy a lakosság megis­merkedjen e művészeti ággal. Ezúttal a Végvári Vigasságo­kon belül rendezték meg ezt a háromnapos alkotói fesztivált. A látogatók, középiskolás diákok és felnőttek egyaránt megismer­kedhettek a tűzzománckészí­tés technikájával. A vendégek­nek egy igazi különlegességgel is készültek, hiszen kipróbál­hatták a festő- és rekeszzománc technikát, mindemellett külön­böző képző- és iparművészeti, valamint kézműves tevékenysé­geket is kipróbálhattak. M. A. m"l | nykérév el

Next

/
Oldalképek
Tartalom