Heves Megyei Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-18 / 167. szám
2015. JÚLIUS 18., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD y Ha nincs nyelvvizsga, fizethet a diák Nekik már megvan a diplomájuk, ötvenezer társuk még kemény próbatétel előtt áll Nem lesz több magyar anyanyelvi óra Szlovákiában POZSONY Elutasította a szlovák oktatásügyi tárca azt a petíciót, amelyben a magyar anyanyelvi írás- és olvasásórák számának növelését és a magyar történelem oktatásának erősítését kérték a magyar tannyelvű általános iskolákban oktatási szakemberek és civil támogatóik. Az anyanyelvi írás- és olvasásórák, a szabadon választható órák növelését, a magyar történelem oktatását követelő petíciót három magyar civil kezdeményezte április végén, miután a szlovák oktatásügy szeptembertől hatályos kerettanterve a magyar nyelvű általános iskolák alsó tagozatain jelentősen kisebb óraszámot irányoz elő az anyanyelv oktatására, mint a szlovák intézményekben. A petícióban ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölését kérték. A petíciós íveket csaknem 26 500- an írták alá. Az intézkedést a pozsonyi törvényhozás nem vonta vissza, de a hatályba lépést egy évvel kitolta. Pénteken érkezett meg a szaktárca elutasító válasza. Az anyanyelvi órák alacsony számát kifogásoló pontot úgy kommentálták, hogy a magyar oktatási nyelvű általános iskolákban az anyanyelv és az államnyelv elsajátításához szükséges teljes óraszám 42 az alsó tagozaton és 48 a felső tagozaton, miközben a szlovák oktatási nyelvű iskolák kerettanterve az anyanyelv és egyben államnyelv elsajátítására ennél kevesebbet biztosít. MTI Megtévesztőnek tartják „A minisztérium válasza megtévesztő, a magyar iskolák esetében mindenütt összemossa az anyanyelvi és a szlovák órákat, amelyek így nagyobb számot adnak, mint a szlovák iskolák esetében. Közben a magyar alapiskolák első osztályában nincs szlovák írás- és olvasásoktatás, csak szlovák kommunikáció, tehát az írásra, olvasásra mindenképp kevesebb órájuk van a magyar gyerekeknek. Ugyanilyen manipulativ módon összemosták a kötelező és választható órák számát is” - mondta a szaktárca indoklására reagálva Vojtek Katalin, a petíciós bizottság elnöke. * Kilencezren jelentkeztek eddig a diplomamentő programra, 1300-an pedig már nyelvvizsgáztak is. Ők azok a sikeresen államvizsgázott hallgatók, akiknek már csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomához. Szeptember végéig jelentkezhetnek a diplomamentő programba. Kozár Alexandra alexandra.kozar@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Izabella nemrég államvizsgázott sikeresen, arra azonban, hogy diplomáját a kezébe vehesse, még várnia kell egy kicsit. Neki ugyanis még csak egy angol középfokú nyelvvizsgája van, ám mesterszakon már kettő az elvárás. Ő például beiratkozhat a diplomamentő programba, teljesen ingyen kaphat akár 360 óra angol, német vagy francia nyelvórát, s csak magáért a nyelvvizsgáért kell fizetnie. Szeptember végéig lehet jelentkezni a diplomamentő programra, amelyben azok vehetnek részt, akik már sikeres államvizsgát tettek, és csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomájukhoz. Mostanáig mintegy 9000 fő jelentkezett a programba (becslések szerint mintegy 50 ezer diákot lehet érinthet). „Eddig 1300-an kíséreltek meg nyelvvizsgát tenni, 90 százalékban sikeresen" - mondta el lapunknak Pákozdi Szabolcs, a programért felelős Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A diákoknak államilag elismert, B2 típusú középfokú nyelvvizsgát kell tenniük, írásbelit és szóbelit. A hároméves alapképzéshez egy, a mesterfokozathoz azonban már két középfokú nyelvvizsga kell. Néhány BUDAPEST Július 30-ra ígéri a felsőoktatási államtitkár, hogy nyilvánosságra hozzák az egyetemek és főiskolák átalakításának végleges változatát. Akkor fogják erről tájékoztatni a közvéleményt. Palkkovics László elismerte: az átalakítások egyik érintettje a Budapesti Corvinus Egyetem lesz. A felvételi követelmények is változspeciális szakon (például nemzetközi kapcsolatok) pedig ennél magasabb követelményeket írnak elő. Akik idén márciusig jelentkeztek, azoknak december 3J-éig kell sikeres nyelvvizsgát tenniük, akik ezután, annak jövő december végéig. Ellenkező esetben vissza kell fizetni a tandíj felét, maximum mintegy 150 ezer forintot - mondta el lapunknak Pának: az idei 280 pont jövőre minimum 300 pontra emelkedik az alap- és osztatlan képzéseknél. Azt, hogy melyik szakon milyen ösztöndíjat kaphatnak a diákok, ősszel a HÖOK bevonásával alakíthatják ki. 2020- ra várhatóan felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvvizsga az egyetemekre és a főiskolákra. kozdi. Szerinte ennek az időnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a diák nyelvvizsgát tegyen, ráadásul négy-öt nyelvvizsgaidő szak is van a tanfolyam ideje alatt. A programban 68 akkreditált nyelvi képzőhely vesz részt országos szinten, köztük olyan ismertebb nyelviskolák, mint például a Katedra vagy az Oxford. (A felnőttképző intézmények a Több nemzetközi szervezet is tiltakozott például a kulturális antropológia szak megszüntetése miatt. Erre az államtitkárság úgy reagált, hogy a kulturális antropológia alapszak megszüntetésének indoka, hogy az alapképzés látható módon nem tudott elegendő hallgatót vonzani: 2013-ban 13,2014-ben 6 hallgatót vettek fel. Ugyanakkor a program beindulása előtt pályázhattak a programba való bekerülésre.) A nyelvvizsga típusát (egynyelvű, kétnyelvű) és helyszínét a diák maga határozza meg, a vizsgadíj az ő költsége, kivéve a regisztrált munkanélkülieknek, nekik ingyenes a vizsga is az első alkalommal. Amikor a diák jelentkezik, felmérik, van-e már olyan tudása, hogy maximum 360 órával eljusson a középfokú nyelvvizsgáig, ha nem, akkor elutasítják. Voltak már olyanok, akiket elutasítottak, és azt mondták nekik, még kicsit tanuljanak... Vannak olyanok, akik már közelebb állnak a nyelvvizsgához, így elég nekik a 120, a 180 és a 240 órás képzés. mesterképzésre lényegesen több hallgató jelentkezett: 2013-ban 102 jelentkezőből 31, 2014-ben lló jelentkező közül 38 hallgatót vettek fel. Ez az antropológiai képzés magasabb szintű erősítését indokolja. „Ilyen módon sem a kutatási terület, sem az oktatási terület és így az adott tanszékek sorsa sem kérdőjeleződött meg” - közölték. MW Zöld lámpa a görögöknek: szavazott a Bundestag Nagy többséggel felhatalmazta a német törvényhozás alsóháza a német kormányt pénteken, hogy tárgyalásokat kezdjen a harmadik görög mentőprogramról. Ezenkívül hozzájárult ahhoz, hogy Németország részt vegyen a köztes időszakot áthidaló finanszírozási programban. A Bundestag rendkívüli ülésén 598 képviselő szavazott, közülük 439 támogatta, 119 elutasította a kormány indítványát és 40-en tartózkodtak. (Az osztrák parlament is jóváhagyta a mentőcsomagot.) Az euróövezeti tagországok hétfői megállapodása szerint Athén 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alapból. Amennyiben a tárgyalások a hitelről sikerre vezetnek, a Bundestagnak arról is szavaznia kell, hogy Németország részt ve- het-e az új programban. A szavazás előtti vitában Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt a görög válság euróövezeti keretek közötti kezelésének utolsó lehetőségeként jellemezte a tervezett mentőprogramot, és az év elején hivatalba lépett, a radikális baloldali Szí- riza vezette görög kormányt hibáztatta, amiért Athén ismét külső segítségre szorul az ösz- szeomlás elkerüléséhez. A kancellár jelezte, hogy a görög euróövezeti tagság ideiglenes feladását sem Görögország, sem a többi 18 tagállam nem támogatta a csúcstalálkozón. Cs.M. Furcsa: grexit helyett dexit? A görögök helyett lépjenek ki inkább a németek az eurózóná- ból - fogalmazta meg meglehetősen meghökkentő véleményét Ashoka Mody, az IMF korábbi igazgatóhelyettese (Prin- cetoni Egyetem). Szerinte a nagyon különböző országoknak eleve nem is kellett volna valutaunióba lépniük, ha pedig valakinek ki kell lépnie, akkor jobb lenne, ha azt először a németek tennék meg. Ezzel biztosan felértékelődne az újonnan bevezetett német márka, ami sokat segíthetne a periféria országainak, és sokkal kisebb zavart okozna az egész rendszernek - véli Ashoka Mody. A Corvinust biztosan érinti a felsőoktatás átalakítása 300 pont lesz a felvételi küszöb Virágzik a feketekereskedelem: több mint SO csempészbanda működik Kárpátalján Indul a harc a korrupt vámosok, határőrök ellen UKRAJNA Kárpátalja most kinevezett kormányzója elmondta, hogyan veszi fel a harcot a törvény- sértések ellen. Hennagyilj Mosz- kal szerint a két legnagyobb probléma a cigarettacsempészet és az erdőmaffia. ígéretet tett ezek felszámolására. A drog-, cigi- és embercsempészet elleni harcba bevonná Romániát, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot is. Ez kétségkívül konstruktív javaslat: nyílt titok, virágzik az illegális biznisz a határnál. A magyar kormány is szigorú vizsgálatot indított az ott szolgáló magyar vám- és határőrizeti szerveknél, mivel egyes tagjaik a gyanú szerint több kétes ügynek is részesei lehetnek. Erre utal Lázár János bejelentése: Orbán Viktor kormányfő határozott szándéka rendet tenni a végeken. Porosenko ukrán elnök - persze politikai okokból is - a lövöldözős botrány kirobbanása után azonnal leváltotta a határnál szolgáló teljes ukrán vámos stábot. De új parancsnokot nevezett ki a regionális határőrcsapatok élére is. Lecserélték a regionális műveleti-nyomozati főosztály két helyettes vezetőjét, leváltották a munkácsi és csapi határőregységek parancsnokait, elbocsátottak 14 osztályvezetőt és 260 szerződéses határőrt. Szakértők szerint továbbra is több mint 50 csempészbanda Ez a tétel semmi ahhoz képest, amennyivel próbálkoznak a csempészek Ha innen is megindulnának... A szlovákiai Új Szó szerint a magyar, a lengyel és a szlovák kormány már egyeztetett: ha Ukrajnában esetleg szétesik a központi hatalom, akkor menekülthullám várható Kárpát- aljáról. Ebben az esetben több tízezer ember befogadására is fel kell készülni. Nem hivatalos, Magyarország (Zalaegerszegen) és Szlovákia 20- 20 ezer menekült befogadására próbál felkészülni, Lengyel- ország pedig 40 ezer személyt fogadna. működik Kárpátalján. Oleg Szlo- bogyan, az Állami Határőrszolgálat sajtószóvivője szerint 2015 elejéig Kárpátalján pontosan szabályozott keretek között zajlott a csempésztevékenység, az államhatárszakaszokra volt felosztva a szervezett bűnözői csoportok között. A határőrség belső elhárítási főosztálya 91 esetben kezdeményezett belső vizsgálatot, és 11 esetben indult büntetőeljárás, 15 határőr ellen. „Közös akcióba kezdtünk a magyar kollégákkal, és kiderült, osztályvezetőink el akarták tussolni, hogy a túloldalon közel 400 láda cigarettát fogtak el" - mondott egy példát a határőrség sajtószóvivője. MW Mentsd a diplomádat! ISSHWI 11* í t\t J kW A U11 [»FyPM i 4qj|
