Heves Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-24 / 146. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JUNIUS 24., SZERDA Az egri főiskola kiemelt feladatának tekinti Észak-Magyarország szolgálatát Régi tervük egyetemmé válni Rektori ciklusának félidejéhez érkezett az egri Eszterházy Károly Főiskola élén dr. Liptai Kálmán rektor. Egy ilyen szituáció mindig remek alkalom a visszatekintésre, az induláskor kitűzött célok újbóli megerősítésére. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER - Vannak mérföldkövek a fejemben. A ciklus felezője nekem tényleg lényeges pont - fogalmaz az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Liptai Kálmán, aki úgy véli, az elődei sokat tettek azért, hogy az intézmény nagyon jól pozícionált legyen hazánkban. - Amiben új utat akartam: szerettem volna erősíteni azt, hogy nem egy főiskola vagyunk a sok közül. A félidős értékelést a rektor három nagy „kupac” szerint csoportosítja, az elsőbe a tudásközpontokat helyezve. Még 2006-ban létrejött Egerfood, majd 2011-ben indult az Innorégió Tudásközpont.- A meglévő kettőhöz hozzátettünk egy informatikai, egy élettani és egy módszertani tudásközpontot. A második „kupacban” van a pedagógusképzés, aminek külön-. legesnek kell lennie az EKF-en. A zászlójukra azt tűzték, hogy egyedi tanárképzés legyen. Az intézmény portfoliója a csecsemőgondozótól a doktori iskoláig terjedt, ám hiányzott egy kis rész.- A tanítóképzést némi vita után elindítottuk - mondja -, emlékezve a tényre, hogy 1828-ban e városban indult először magyar nyelvű tanítóképzés. Féltünk, hogy esetleg Sárospatakról elhozunk diákokat, de nem ez történt, sőt megdupláztuk a tanítóképzősök számát a Come- nius Karon. A rektor szerint elindultak azon az úton, amiben a tanárképzést a „jobb agyféltekés gondolkodással” is megtermékenyítik: szeretnék, ha beférhetne a mindennapokba a művészeti képzés, legyen ez tánc, képzőművészet vagy zene.- Azt kell elérni a ma kikerülő hallgatóval, bármilyen szintjét is képviseli a pedagógusképzésnek - magyarázza a rektor -, hogy innovatív, gondolkodó, problémamegoldó legyen. Szeretnénk magunknak olyan iskolát találni, ahol rosz- szabb körülmények között élő gyerekek körében gyakorolhatnának a hallgatóink. Dr. Liptai Kálmán az elmúlt két év nagy teljesítményének tartja az oktatói pontrendszert, amit a reményeik szerint a legközelebbi szenátusi ülésen elfogadnak. Ez többszintű, érzékeny mérőeszköz. Fontos, mert ez jeleníti meg a főiskola értékeit és azt méri, ki menynyit tesz a közös kosárba. A rektor vázolja a nyitott kapuk egyetemének a filozófiáját is, hiszen ma nem lehet a tudást, az emberekkel való kapcsolatot bezárni a felsőoktatás falai közé.- Nekünk természetes i adnak az iskolák - teszi ho: a következő a város, a régi' majd Magyarország, s nemzetközi szint. A város iskolaigazgatóival leültünk beszélgetésre. Komoly együttműködés kezdetén vagyunk. Szeretnének, és mi is őszintén szeretnénk tehetséggondozásban, továbbképzésekben és minden előre vivő jóban együttműködni. A második szint a város. Itt oktatásról, kultúráról és tudományról kell beszélnünk. Azt mondtuk, hogy minden második héten, de lehet, hogy minden héten konferenciáknak kellene lenni. Ezt egyre inkább teljesítjük. Az elmúlt hetekben itt volt egy pszichológiai nagy konferencia, rá nem sokkal a Sporttudományi Társulatnak volt kétszáz fős rendezvénye. A város számára ez örömteli, hiszen itt fogyasztanak, itt laknak, viszik Eger jó hírét. A Kepes Intézettel való kapcsolatunk fantasztikus érték, de mondhatom az egri várat is. Szívemnek na gyón kedves Kamaraopera Fesztivált rendeztünk 2014-ben. Bárhol a nagyvilágban elfogadták volna. A Kepes Intézetben Eszterházy Szalont tervezünk, építettünk oda műtermet, amit főiskolánk egyik kiválósága, Koltai Lajos nyitott meg, Az Oscar-díjas Szabó István is elismerően szólt róla. A cégek is ránk leltek. Egy pályázatban most együtt dolgozunk a Sa- natmetallal, egy másikban a HE- SI-vel és a Schneider Electrickel, támogatónk az Aventics, s a ZF-fel is kiváló kapcsolatot ápolunk. A főiskola régióbeli szerepvállalásáról a rektor azt szokta monda- ni, egész Észak-Magyarország szolgálata az EKF feladata. Tata önkormányzatával aláírtak együttműködési megállapodást.- Az országos szerepvállalásunk az, hogy tudják a partnerek, mit várhatnak az EKF-től - jelenti ki dr. Liptai Kálmán. - A Semmelweis, a Debreceni, a Nyugat-magyarországi, á Szent István Egyetemmel, majd minden egyetemmel van együttműködésünk.- Most volt egy hosszú ázsiai utunk - említi. - Újra élesztettük a vietnami kapcsolatainkat. Malajziában volt szerződésünk, az Open University of Malaysiával újat írtunk alá. Indonéziában eddig a művészeinknek voltak kapcsolataik, most úgy gondoljuk, ezt is szélesíteni fogjuk, mint ahogyan Tunéziában is továbbléptünk. Nagyon komolyan gondoljuk a török kapcsolatainkat. A török diákok csak Erasmus ösztöndíjjal jelentek itt meg eddig, de várunk onnan olyan hallgatókat is, akik itt fognak diplomát Tudta-e? „Európai egyetemet akarunk építeni Dr. Liptai Kálmán: - Sok helyen próbálom erősíteni: európai egyetemet akarunk építeni. Mindkét szónak nagy szerepe van, az európainak is és az egyetemnek is. Az európai az a kultúra, amire nagyon büszkék vagyunk. Az európaiság nekünk minőségi jelző, az egyetem pedig, amit Eszterházy ránk hagyományozott. Annak, hogy az érsek úrral együtt létrehoztuk az Eszterhazyanum Kutatócsoportot, nagyon jó a tudományos visszhangja, de nem ez a legfontosabb számomra, hanem az üzenete: az Eszterházy-örökség, ami - ahogyan az érsek úrnak, úgy nekünk is - tényleg fontos. Ezen az úton járunk, mi tényleg az egyetemet építjük. Ez akár jövőre is bekövetkezhet, de úgy gondolom, Eszterházy Károly születésének a 300. évfordulóját a főiskola egyetemként fogja ünnepelni. Dr. Liptai Kálmán: A főiskolán olyan munkahelyet teremtenénk, ahol jó élni. Odafigyelünk, hogy közösséget is építsünk, ne ..csak" egy egyetemet. Sárospatak 2013. július 1-jétől tartozik az egri főiskolához. így jött létre a jövőt képviselő kuriózum: az EKF tokaji szerepvállalása. Az átvételkor is úgy gondolták, hogy Sárospatak fölnevelhető: ott ugyanúgy megjelentek a konferenciák, azok a gondolatok, amiket az Eszterházy képvisel. Mivel ott vannak a Tokaji Borvidéken, feladatuk van. A szőlész, borász, agrárképzések irányába az Eszterházy Károly Főiskola el kíván mozdulni. Ezeket az irányokat támogatja a turizmus a vendéglátás, a területfejlesztés. Ismerik az egri intézményt a régióban és elhiszik, hogy jó szándékkal, alázattal közelítenek. Ahol szolgálnak, az erősen elmaradott vidék. Minden olyan érték, amit oda visznek, az ott is marad. Nem elvisznek, hanem hozzászerezni. A cél, ha a hallgatók 10 százaléka külföldi, fizetős lehetne. A napokban jártunk Bor- deux-ban, mert olyan szőlész-bo- rászképzést akarunk, amit a francia város neve is fémjelez. Jó kapcsolataink vannak német, finn egyetemekkel is. Az egyetem szép tervének megvalósításához a rektor szerint emberi minőség, anyagi források kellenek. Szeretnének olyan munkahelyet teremteni, ahol jó élni, s megpróbálnak odafigyelni arra, hogy közösséget is építsenek, ne „csak” egy egyetemet. Hagyományteremtő szándékkal rendeznek Heves-Alatkán többfordulós versenyt a környék pecásainak A csontira harapnak a Rab-horgásztó halai ALATKA, HEVES Mint azt korábban megírtuk, egy horgászver- seny-sorozat első fordulójával kezdődött az idén a Hevesi Nyári Fesztivál. Az önkormányzat ugyanis hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a Nagy Ho-ho-ho-horgász elnevezésű versenyt, amelynek első állomása az alatkai Rab-tó volt. A kiírás szerint a három forduló végén a legügyesebbek tárgyjutalomban részesülnek, a díjak összértéke pedig igen kecsegtető: 250 ezer forint. A megméretés második állomása az Öregbánya-hor- gásztó (július 12.), a döntő helyszíne pedig augusztus 9-én a Gúnár-tó lesz. A legügyesebb pecás egy 100 ezer forint értékű vásárlási utalványt vihet haza. Az első megmérettetés már lezajlott, s több mint húsz nevező dobta be a csaliját Alatkán. Pontyok, keszegek és kárászok akadtak nagy számmal horogra az elmúlt hét végén.- Sok horgász van itt Heves környékén, ezért gondoltuk úgy, hogy megszervezzük ezt az erőpróbát - avatott be a „kulissza- titkokba” Kovács István ötletgazda, képviselő. - Soha nem volt még nálunk önkormányzati horgászverseny, most viszont úgy döntöttünk, nemhogy lesz, hanem még hagyományt is teremtünk belőle! Az elsődleges szempont az volt, hogy a Az egyik horgász kihúzta, a másik hálóba merítette a halat heves-alatkai tavakat részesítsük előnyben a helyszínválasztásnál, és nem tévedtünk, hiszen igazán otthonosan érezte ott magát mindenki. A másik álláspont, amihez ragaszkodtunk a tervezésben az az, hogy több fordulóban bonyolítsuk le a versenyt, hogy minél több emberhez eljusson a hír. A szabályok szerint egyszerre csak egy bot lehet belógatva a tóba, és bármilyen halat kifoghatnak, a végeredményt az összsúly alapján állapítjuk meg. A versenynek még nincs vége, a második megméretésre még bárki jelentkezhet, és akár meg is fordíthatja az eddigi eredményt. Még semmi nem dőlt el - mondta el biztatókig Kovács István, aki maga is részt vett a versenyen. Mint megtudtuk, a Rab-hor- gásztónál most a hagyományos csalik futottak, így például a csontikkal sokkal nagyobb halakat lehetett elejteni, mint egy most futó új keverékkel. A legnagyobb fogás Kovács István „Füles” nevéhez fűződik - nem a főszervező -, akinek a horgára akadt egy több mint hét kilós ponty is. Az első forduló végeredménye a kifogott uszonyosok összsúlya szerint: 1. hely - Bakondi Norbert (35,4 kg), 2. hely: ifj. Angyal István (31,5 kg), 3. hely: Kovács István „Füles” (26,4 kg). A második fordulóra még lehet nevezni. SZ. E.