Heves Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-22 / 144. szám

14 INTERJÚ 2015. JÚNIUS 22., HÉTFŐ ló útra tért a javítóba küldött fiú; Az elvetemült terheltnél nem ismer pardont BÍRÓNŐ A JOGI PÁLYA CSÚCSÁN Névjegy HEVES MEGYE „Meggyőződé­sem, hogy lélektelenül nem le­het semmilyen ügyet intézni, az empátia pedig egyáltalán nem a bírói függetlenség ellentéte, hanem épp ellenkezőleg”. Ezzel a figyelemre méltó gondolat­tal foglalható össze dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella Erzsébet hivatásbeli hitvallása. Az Egri Törvényszék elnökhelyettese az ítélkezésben az embersé­get, az időszerűséget, az egy­séges jogalkalmazói gyakorla­tot, ugyanakkor a munkája köz­ismertté tételében a nyitottsá­got tekinti a legfontosabbnak. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu irányú fejlődésének az elősegí­tése. Ebben nekünk, a bíráknak igen nagy a felelősségünk.- Említene példát is az imént el­mondottakra?- Egy ügyben a fiatalkorú vád­lott betöréssorozatba keveredett elsősorban a társai befolyására. Az eljárás során láttam, hogy az ifjú „vívódik”. Nem volt rende­zett családi háttere, barátokat keresett, de sajnos rosszakat vá­lasztott. Végül javítóintézeti ne­velést alkalmaztam vele szem­ben, hiszen indokolt volt a kör­nyezetéből való azonnali kieme­lése, s a tanulását is biztosítani kellett. Ma is őrzöm a háláját ki­fejező későbbi levelét, amiben le­írta, hogy pozitívan alakult a sor­sa. Az ilyen visszajelzések jó ér­zéssel töltenek el, sikerélményt jelentenek a bírói pályámon.- Az ellenkező oldalon lévőkkel, a jó szóra kevés hallgatókkal is van gyakran dolga egy büntetőbí­rónak. Róluk vannak negatív él­ményei?- Igazából nem volt rossz élmé­nyem velük kapcsolatban. Elő­fordult, hogy „magas C-n” kezd­te a vádlottam, hőbörögve. Meg­magyaráztam neki, hogy nyu­godjék meg, mindent elmondhat, de a tárgyalás rendjét be kell tar­tani. Utána már nem is volt ve­le gond. Volt ezentúl olyan hatá­lyon kívül helyezés után máso­dik körben tárgyalt cserbenha- gyásos, ittas vezetéses ügyem, amelyben a vádlott mindjárt az elején felsorolta, hogy kiket kér megidézni. Ez már jó 15 éve volt. A belügyminisztert akarta ta­núnak, s más tárcák embere­it. Tudattam vele, hogy megvan az eljárás menete, s ha szüksé­ges, meg fogom idézni a belügy­minisztert. Megnyugodott, a vé­gén már eszébe se jutott újra kér­ni ezt.- Hogyan igyekszik kihozni az Ön elé kerülő emberekből az őszinte vallomást, hiszen büntetőeljárás­ban azért több olyan szereplő is van, akinek a legkevésbé sem ér­deke, hogy kiderüljön az igazság?- Meg kell találni a hangot az emberekkel. Felszabadultab­ban tudnak vallomást tenni, ha Dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella Erzsébet Született: Zalaegerszegen Iskolák, képzettség: a pécsi Ja nus Pannonius Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Ka­rán diplomázott 1986-ban. Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzettséget szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézetében 2006-ban. Pályája: fogalmazóként dolgozott az Egri Városi Bíróságon (1986), bíróvá nevezték ki (1990). A Heves Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának tagjává választot­ták (1991). A megyei Bírói Tanács elnökeként- Mi adta tulajdonképpen az indít­tatást Önnek a jogászi hivatáshoz, ahhoz, hogy a büntetőjogi bírásko­dást válassza?- A szüleim hivatása alapján - édesanyám védőnő, édesapám pedig agrármérnökként pedagó­gus is volt - a környezetem úgy vélte, én is az egészségügyben vagy az oktatásban képzem ma­gam tovább. Emellett furulyáz­ni, fuvolázni, zongorázni is ta­nultam tíz évig zeneiskolában, s a tanáraim ebbe az irányba ösz­tökéltek. Mindig is nagy volt az igazságérzetem, s harmadikos gimnazistaként egy lenyűgöző személyiségű joghallgató isme­rősöm élménybeszámolója nyo­mán döntöttem el végül: a jogászi pályát választom magamnak. Az egyetemi éveim alatt csak foko­zódott az érdeklődésem a bünte­tőjog iránt, köszönhetően többek között az oktatóimnak, a tárgya­láslátogatásoknak, de igen nagy hatással volt rám Victor Hugo Nyomorultak című regénye is. A végső elhatározásban, hogy bíró legyek, egyik ismerősünk, a Len­ti Városi Bíróság akkori elnöke, dr. Ferenczi György segített, aki kijelentette: a jogi pálya csúcsa a bírói hivatás. Rájöttem, hogy én éppen ezt keresem. Szerencsére Egerben - ahová egyébként a há­zasságkötésem révén kerültem a Dunántúlról - a bíróságon épp volt fogalmazói hely, tehát ide költöztem.- Már csaknem negyedszázada büntetőbíró. Milyen típusú ügyek jelentettek az Ön számára igazán nagy kihívást?- Sokáig leginkább fiatalko­rúak büntetőügyeit tárgyaltam. Ezt az elkövető kört főleg vagyon és közrend elleni bűncselekmé­nyek jellemzik. Egyértelmű ta­pasztalatom, hogy gyakran pil­lanatnyi meggondolatlanság, if­jonti hév vezeti őket ilyen bűn­tényekhez, amelyek következ­ményeivel csak utóbb szembe­sülnek. Tudom jól, hogy elég né­hány vakmerő emberke, aki az­tán rántja magával a társakat, hi­szen a többségük bizony megle­hetősen könnyen befolyásolha­tó ebben az életkorban. A velük kapcsolatos eljárás során min­den körülményt gondosan mérle­gelni kell. A büntetés kiszabásá­nak elsődleges célja pedig a fia­talkorú ne- velése, vé­delme, a helyes látják, hogy tényleg figyel rá­juk a bíró. Van, akinél kicsit ol­dani kell a feszültséget, hiszen görccsel, félelemmel jelenik meg a tárgyalóteremben, ami elég­gé idegen környezet a számá­ra. Észre kell venni azt is, ha történtesen rosszul van az ügy­fél, le kell ültetni, egy pohár vi­zet adni neki. Vallom, lélektele­nül semmilyen ügyet nem lehet intézni. Ez pedig egyáltalán nem áll ellentétben a bírói független­séggel, sőt, ellenkezőleg. Például megemlíthetem, hogy rendsze­rint állva kell a bíróságon vallo­mást tenni, de ezt nem tartom, nem tartatom be mereven, ha például idős emberről van szó, vagy látom, hogy túlontúl izgul, rendre felajánlom a helyfoglalás lehetőségét. Az Országos Bírósá­gi Hivatal támogatásával érzéke- nyítő képzéseket szervezünk a bíráknak, éppen az esélyegyen­lőség biztosítása érdekében.- Előfordulnak az Ön számára is meglepő esetek?- Az egyik vádlottamat elfo­gatóparancs alapján hozta be a rendőrség. Dönteni kellett arról, hogy elrendelem-e az előzetes le­tartóztatását. Nem volt olyan sú­lyú a tette, csak nem találtuk, ezért kellett kerestetni. Elenged­tem, s a parancsot visszavonó végzést neki átadva - akkoriban ez még nem elektronikusan tör­tént - a lelkére kötöttem, feltétle­nül őrizze meg, ugyanis, ha iga­zoltatják, gond lehet, mert az idő rövidsége miatt még nem kapja meg más hatóság a végzést. Más­nap, amikor jöttem be, itt állt a folyosón. Rászóltam: nem meg­mondtam, hogy vigyázzon a pa­pírjára?! Azt felelte: nagy baj tör­tént bírónő! Összevesztem az asz- szonnyal, aki széttépett minden papíromat. Igazoltattak, s nem hitték el, hogy el tetszett enged­ni. Közöltem vele viccesen: ej­nye, ejnye, nem jó ez az asszony, le kell cserélni... Tíz év múlva a polgári irodában futottam össze vele. Örömmel újságolta: bírónő, megfogadtam ám a tanácsát. Le­cseréltem az asszonyt, azóta min­den jól megy... Jó útra tért, dolgos, becsületes ember lett belőle. tevékenykedett (1999-től 2012 márciusáig). Megyei bírósági bíró (2003 szep­tembere). Az Egri Városi Bíróság elnöke (2011 áprilisa). Az OBH elnöke kinevezésével az Egri Törvényszék elnökhelyettese (2014 novembere). Elismerések: Miniszteri Elismerő Oklevél (1994), OBH elnöki köszönőlevél a bírósá­gi ügyvitel megújításáért végzett munkájáért (2015) Család: a férje 25 év főügyészsé­gi szolgálat után most a közigaz­gatásban dolgozik, gyermekei, Tamás és Fruzsina nem jogászi hivatást választottak- maguknak. Hobbi: színházlátogatás, népi ha­gyományok őrzése, régi használa­ti eszközök, dísztárgyak gyűjtése.- A felek, akár a vádlottak, akár a polgári ügyek résztvevői, általá­ban osztályozni szokták határo­zottságuk alapján a bírókat. Mit gondol, Ön az ítélkezésben a szi­gorúak közé tartozik?- Úgy vélem, nem vagyok fö­löslegesen túl szigorú. Van, ami­kor nincs mese, a törvény szigo­rát alkalmazni kell. Nagyon sú­lyosnak tartom, amikor Idős, el­esett emberek sérelmére követ­nek el bűntényt, rájuk törik az aj­tót, elveszik az értékeiket, de ez még nem elég, hanem meg is ve­rik őket, ne adj isten megölik. Az efféle ügyekben nem is nagyon lehet enyhítő körülményeket ta­lálni. Ilyenkor az ítéletben is meg kell nyilvánulnia a bűncselek­mény tárgyi súlyának, az elkö­vető elvetemültségének. Ám pél­dául fiatalkorúaknál vezető elv, hogy elsősorban intézkedést, ha az nem célra vezető, felfüggesz­tett szankciót kell alkalmazni, s végső esetben szabadságelvo­nást. Náluk a javítóintézeti neve­lés nagyon jó intézkedés. Azt val­lom bíróként is: az emberi méltó­ság megtartása, a személyiségi jogok tiszteletben tartása elen­gedhetetlen. Volt olyan csoportos rablási ügy, amikor elég kemény ítéletet hozott a tanácsom, s bár a kihirdetésekor felszisszentek, de hang nélkül hallgatták végig az indokolást - elismerve az eljárás korrektségét -, s a végén higgad­tan jelentették be a fellebbezést.- Bírósági vezetőként miket tar­tott, tart a legfőbb alapeiveknek e munkában, hogyan érvényesí­ti ezeket?- A jogbiztonság alapvetően fontos, ehhez lényeges az egysé­ges jogalkalmazói gyakorlat. Eb­ben óriási szerepük van a Kúri­án túl az ítélőtábláknak, de a tör­vényszéki szakmai kollégiumok­nak is. S megvan az egyes bírák felelőssége is a joggyakorlat folyamatos figyelemmel kí­sérésében. A szakmai ál­lásfoglalások, az egye­di döntések segíthet­nek abban, hogy ma­gunk kezdeményez­zük az egységes állás­pont kialakítását. Ki­emelkedik az alapelvek sorából az ügyek ésszerű időn belül történő elbírálá­sának a követelménye, amit szigorúan számon is kérnek tőlünk. Igaz, ehhez elenged­hetetlen az ügyfelek együtt­működése is. Ha az állampolgá­rok minél gyorsabb döntést vár­nak a bíróságtól, akkor nekik is határidőkön belül, pontosan ele­get kell tenniük a bírósági felhí­vásoknak. Lényeges szempont a szakmai színvonal folyama­tos emelése. Ennek érdekében rendszeres képzéseken vesz­nek részt a bírák, s az igaz­ságügyi alkalmazottak. Oktatási felelősként ar­ra törekszem, hogy a felgyorsult jogalko tás közepette nap­rakész informá dókhoz jussa­nak a kollé­gák. Megalázó fotó a halott művészről, megállapította a sajtó felelősségét Különösképpen emlékezetes ma is az elnökhelyettes asszony számára az az ügy, amely azért indult, mert a híres, tragikus kö­rülmények között elhunyt elő­adóművész emberi méltósághoz és a hozzátartozók kegyeleti ér­zéshez fűződő jogát kellett meg­védeni. Kijelöléssel, másodfokú elbírálásra érkezett ez a bűnper a hajdani Heves Megyei Bíróság­ra. mégpedig két hatályon kívül helyezés után. A népszerű éne­kesről titokban készült fotón őt- A pályázataiban fontos szerepet szán a nyitott bíróságoknak, a pol­gárbarát ügyintézés erősítésének. Mit takarnak e fogalmak?- Az életben mindenütt lénye­ges az egymás közötti kulturált kommunikáció. A megfelelő kap­csolatteremtés az ügyfelekkel se­gíti a bíróságok munkáját. A tör­vényszékünk kiemelt figyelmet fordít a Nyitott bíróság, a Gyer­mekközpontú Igazságszolgálta­tás, a Tanúgondozás nevű prog­ramokra, a mediáció (a bírósá­gi közvetítés) népszerűsítésére. Az OBH támogatása révén már több megyebeli bíróságon van gyermekkorúak meghallgatásá­ra szolgáló külön szoba. A tanú­gondozókat gyakran felkeresik személyesen vagy a technika se­gítéségével az ügyfeleket, felvilá­gosítják őket a jogaikról és a köte­lezettségeikről. A nyitott bíróság keretében tárgyalásokat látogat­hatnak diákok, megismerhetik a munkánkat, a bíróságok épüle­tét, izgalmas perszimulációkon vehetnek részt. Tájékoztatást eléggé megalázó körülmények között ábrázolta az egyik lap. A vádlott ebben a jogesetben a főszerkesztő volt. aki a meghalt ember házastársának kifejezett tiltása ellenére adott engedélyt a kép és a cikk megjelenésére. A bírónő vezette tanács megál­lapította az illető büntetőjogi fe­lelősségét. mivel a sajtószabad­ság gyakorlása nem valósíthat meg bűntényt, nem sértheti a közerkölcsöt, mások személyi­ségi jogát. kapnak alapvető jogi ismeretek­ről. Több oktatási intézménnyel van együttműködési megállapo­dásunk, gyakornokokat is foga­dunk.- Tettek-e lépéseket a bíróságo­kon az információáramlás még gördülékenyebbé tételéért?- Ezek sorában említhetem mindenek előtt az online pa­naszbenyújtó alkalmazást. Az ügyfelek a bíróságok mű­ködésével összefüggő igazga­tási panaszaikat lényegében a nap mind a 24 órájában bead­hatják internetes felületen. Lé­tezik pertartam-kalkulátor, ami az adott ügy várható idejéről tá­jékoztat az előző esztendő sta­tisztikai adatai alapján. Az ál­lampolgárok e-mailen és SMS- ben is kérhetnek értesítést, illet­ve betekinthetnek peres ügye­ik legfőbb adataiba. Tájékozta­tást kapnak az eljárási cselek­ményekről, a tárgyalás kitűzé­séről, elhalasztásáról, a szakér­tői vélemény, a jogorvoslati kére­lem beérkezéséről, arról, hogy elkészült a tárgyalás jegyző­könyve. Az informatikai rend- \\ szert minden ügyfélkapu- regisztrációval rendelkező , ' , használhatja. így lénye- V- gesen csökkenthető az irodáinkban informá­ld \ ciószerzésre fordított idő, az elhalasztott tárgyalás miatti fölös­leges utazás, átlátha­tóbbá, kényelmesebbé !/ tehető az ügyintézés. Ügyfélcentrum létreho- . zását is tervezzük, ami- < vei még tovább egysze- f rűsödhet az ügyfelek, s még más eljárási részt­vevők kapcsolattar­tása a bírósággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom