Heves Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-02 / 127. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 2., KEDD A kis településen még a mai napig is őrzik emlékezetükben az Attila-legendát Nagyon örülnek a rendelőiknek, kisboltot is szeretnének Szajlán Szajlán a nyár beköszöntével megpezsdül a falu élete. A köz­munkások a közeli földterüle­teket művelik, a nyaralók pedig lassan újra benépesítik a régi paraszti portákat. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu SZÁJ LA Májusi eső aranyat ér - tartja a mondás, amit a hétszáz lelkes Szajlán is gyakran em­legetnek ebben az évszakban. Az elmúlt napok nagy esői azon­ban lassan több kárt okoznak, mint hasznot. A napokban mi is zuhogó esőben látogattunk el a faluba, hogy szétnézzünk, mi­ként várják a nyarat az itt élők. A takaros, rendezett utcákon csak egy-két emberrel találko­zunk a kora délelőtti órákban. Kenyeret, tejet vásárolnak, vagy a buszmegállóban várakoznak a pétervásárai járatra. Érdeklő­dünk, mi újság van mostanság errefelé.- Semmi különös. Csak az van itt is, mint minden hasonló kis faluban. Szegénység, munkanél­küliség. Szerencsére itt a tavasz, és ilyenkor egy kicsit jobban re­ménykedünk, mert minden vi­rágba borul - mondja az idősebb férfi, aki épp a boltba tart. - Tud­ják, a palántáknak jól jött a csa­padék, azonban ez már egy ki­csit sok. Napok óta nem tudunk kimenni a kertbe gyomlálni, a füvet sem lehet rendesen leka­szálni, mert minden csupa víz - bök esernyőjével az útmenti árokra. Amikor a nevét kérdez­zük, mosolyogva elfordítja a fe­jét: - azt már nem, nem akarok én sztár lenni.... Márpedig a településen nem­csak panaszra, hanem örömre is van ok mostanában. Mindkét részén, Új-Szaján és Ó-Szajlán is elkészült az orvosi rendelő, ami­ket a napokban avattak fel ünne­pélyesen. 2014-ben nyert 38 mil­liót forintot az önkormányzat a felújításukra. Nyílászárókat cse­réltek, akadálymentesítették az épületeket, s új bútorok, beren­dezések is kerültek a létesítmé­nyekbe. Ottjártunkkor Ó-Szajlán az utolsó simításokat végezték a közmunkások a megújult he­lyiségekben. Takarítottak, s a parkos előkertet csinosítgatták, már amennyire az eső ezt lehe­tővé tette. KA LAS CSABÁ- NÉVAL mun­ka közben vál­tottunk néhány szót. Elmesél­te, hogy itt szü­letett, és jelen­leg is itt él a csa­ládjával. Az elmúlt években sok minden megváltozott. A lakos­ság nagy bánatára már rég be­zárt az iskola, az a szerencse, hogy legalább az óvoda megma­radt, ahol biztonságban tudhat­ják a kicsiket. Mivel a két tele­pülésrész közel másfél kilomé­terre van egymástól, az ó-szajla- iak nagyon örülnének annak, ha újra kinyitna a kisbolt. Sajnos a vállalkozó tavaly bezárta az üz­letet, s azóta mindenért Új-Szaj- lára kell kerékpározni. Ez szép A megújult orvosi rendelőt a község óvodásai is felavatták a maguk módján. A megszépült épületben a kedvünkért minirendelést is tartottak. időben nem gond, de télen elég kényelmetlen. A közelben álldogáló asszo­nyok is bekapcsolódnak a be­szélgetésbe. Mondják, az is nagy változásnak tekinthető, hogy az elmúlt időszakban az ország leg­különbözőbb részeiből érkeztek ide nyaralni, pihenni vágyó em­berek, akik sok régi paraszthá­zat megvásároltak és felújítot­ták azokat.- Pestről, Békéscsabáról, Me- zőberényből, Szolnokról is ér­keztek ide családok, akik a sza­badságukat általában itt töltik - mondja Tóth Zoltánná, aki azt is hozzáteszi, hogy annak különö­sen örülnek, hogy az új betele­pülőkkel jó viszonyban vannak a tősgyökeres szajlaiak. Év közben gyakran a hely­ben élő szomszédokra bízzák a porták gondozását, a fűnyírást. A közbiztonság is sokat javult, hála a jól szervezett polgárőr­ségnek, s a nemrégiben felsze­relt térfigyelő kameráknak. Akadt itt olyan év, amikor egy­mást érték a betörések, tolvajlá­Az ó-szajlai temető székely kapuját Németh Ferenc mintázta meg sok, ami a jóérzésű, nyugalomra vágyó embereket nagyon felhá- boríotta. Szerencsére az önkor­mányzat a polgárőrökkel együtt minden követ megmozgatott, hogy változzon a helyzet. Köz- biztonsági fórumot szerveztek, a polgárőrök kaptak egy új jár­őrautót, s végül kikerültek a ka­merák is. Sokkal nagyobb biz­tonságban élünk, és ez manap­ság nagy szó - zárja a beszélge­tést egy idősebb nő. Tudunk olyan családról is a faluban, akik az Alföldről érkez­tek ebbe a szép kis faluba, s né­hány éve Szajlát tekintik máso­dik otthonuknak. SUSZTERICS GYULA és felesé­ge évekkel ezelőtt egy hirdetés útján bukkantak a csendes kis falu egyik házikójára, amelybe azonnal beleszerettek. Amikor először jártak a faluban, az el­ső pillanatban elvarázsolta őket a környék. Súlyos asztmás pa­naszaik már az első időkben je­lentősen enyhültek. A jó levegő azonnal éreztette hatását. CSINGER GYULA és felesége, A hun fejedelem legendája Az Ó-Szajla határában lévő Atti- la-domb ellipszis alaprajzú, 130 méter a hossza és 17,5 méter a magassága. Szabályos formá­ja miatt feltételezik, hogy mester­ségesen kialakított képződmény. A halmot körárok övezte, amely­nek nyomai ma is láthatók, s ame­lyet a korabeli népek a szellemek sírtól való távol tartására építettek. A legmagasabb részen egy kőha­sáb található, ami utalás lehet a sírhelyre. Ez az itt élők emlékezete szerint valaha kőkereszt volt. A környék legmódosabb települése volt A szajlai születésű Oravecz Imre 2003-ban vehette át a Kos- suth-díjat a Magyar Köztársaság elnökétől költői és műfordítói élet­művéért. Az észak-hevesi kis falu­ból induló, majd a világjárás évti­zedei után oda az elmúlt években végleg visszaköltöző 60 eszten­dős alkotó műveiben maradandó emléket állít a táj emberi és lel­ki kapcsolatának. A ma is Szajlán élő költő gyermekkori emlékeiről, a szülőhelyhez való kötődéséről így fogalmazott: - A gyermekko­ri faluból már semmi nincs. A mai állapotokhoz képest az akkori idill az idők folyamán szertefoszlott. Szajla valaha a környék legmódo­sabb települése volt. Míg a gaz­dák a saját földjeiket művelhet­ték, virágzott a mezőgazdaság, hí­res volt a falu lovairól, búzaföldje­iről. A gyatrább képességű szom­széd falvak irigykedő népe csak „hülye tótoknak” nevezett ben­nünket. A hatvanas évek erősza­kos téeszesítésével azonban meg­fosztották földjeiktől, javaiktól a helybeli gazdálkodókat. Hiába volt a makacs ellenállás... Itt az eredménye - mutat körbe a vége­láthatatlan, műveletlen mezőkön. - Ezzel a folyamattal kezdődött a gazdaság, majd a kultúra hanyat­lása. Tartok tőle. hogy ez vissza­fordíthatatlan. Anikó Szolnokról költöztek ide. A tiszta levegő és a bükkszéki Salvus víz sokat segített egész­ségük visszanyerésében. A betelepülők kivétel nélkül állítják: itt nyugalom van, csend és tiszta levegő. Ennél jobb or­vosságra senkinek nincs szük­sége. VINCZE IMRÉ­NÉ, a község polgármester asszonya né­hány éve idézte fel először a fa­lunapon a Csa­ba névnaphoz kötődő, a hu­nok fejedelméről szóló legendát. Ma is úgy gondolja, hogy érde­mes lenne tudományos magya­rázatot találni a Nagyhalom rej­télyére.- A rendelkezésre álló írá­sos anyagok szerint - fejti ki - a Nagyhalom Attila sírját rejti, ahol a község emlékhe­lyet hozott létre. A legenda sze­rint Csaba királyfi a Tarna-pa- tak mentén, a mai Szajla terüle­tén talált alkalmas helyet arra, hogy Attilát, a hunok fejedel­mét eltemettesse. Tény, hogy 1913-ban 1200 aranykoronát ajánlott fel a Magyar Tudomá­nyos Társaság a legenda gyöke­reinek feltárására, ám az első világháború kitörése meghiúsí­totta a terveket. Tudjuk, sokan, sokfelé vélték már úgy, hogy rá­leltek Attila sírjára. Mi szajla­iak mégis úgy hisszük, hogy Attila maradványait a Nagyha­lom rejti. Ennek emlékére állí­tottunk kopjafát az első faluna­punkon. Ezután pedig emlék­táblát helyeztünk el a legenda írásos anyagával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom