Heves Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-09 / 108. szám

2 jr MEGYEI KÖRKÉP 2015. MÁJUS 9., SZOMBAT Munkaügyi fronton szabálykövetőnek bizonyultak a megyei cégek ellenőrzés A legnagyobb mértékben Heves megyében csökkent a munkaügyi és munkavédelmi bírsággal súj­tott vállalkozások száma. Egy év alatt 111-ről 46-ra esett a nyilvánosan elmarasztalt cé­gek száma - írja a feketelista, hu a hatóság adataira hivatkoz­va. A hivatal honlapján tavaly 2529 ügyet hozott nyilvános­ságra, 29 százalékkal keveseb­bet, mint 2013-ban. A portál szerint az ellenőrök tavaly 18 ezer magyar cégnél több mint 13 ezer jogsértést állapítottak meg. Három és fél ezer vállalkozása szabtak ki bírságot, ami jócskán elmarad az egy évvel korábbi 4600-tól. Az 526 millió forint bírság ösz- szege is 142 millióval alatta maradt a 2013. évinek. A legtöbb gond a munka­idő-nyilvántartással volt, itt az esetek harmadában találtak hi­bát a revizorok. Jelentős volt a bejelentés nélküli foglalkozta­tás, 11,5 ezer munkavállalónál tárták fel ezt a szabálytalansá­got. Idén az ellenőrök kiemelt feladata az ilyen visszaélések felderítése lesz. A hatóság idén a nagyjából százezer cégre ki­terjedő ellenőrzések legalább 15 százalékát az építőiparra és 10 százalékát a vagyonvédelmi ágazatra irányítja. ■ T. B. Ne dőljenek be az erőszakos ajánlattevőknek! kerecsend Az önkormányzat arra hívja fel a lakosság figyel­mét, hogy egy kft. alkalmazot­tai járnak házról házra. Fon­tos, hogy ők nem a Tigáz Zrt. alkalmazottai. A lakásokban levő flexibilis csöveket szeret­nék ellenőrizni, amire nem jogosultak. Akinél megnézik ezeket a csöveket, a lecserélést szinte „elrendelik”. De ez a cse­re legfeljebb ajánlott lehet. Ha a tulajdonos is úgy gondolja, lecseréltetheti, de ez nem köte­lező, ahogyan ezt állítják. A szerződést egyből meg­írják a házaknál, s előleget is kérnek. Ám ha valaki később meggondolja magát, az előleget nem kapja vissza. ■ B. K. Mindennapos a kórházi agresszió kutatás Alig akad olyan kórházi ápoló, aki nem lett az áldozata valamilyen inzultusnak A szakdolgozókat többnyire a betegek hozzátartozói bántalmazzák, ám agresszív megnyilvánulásokra inkább a betegek részéről lehet számítani. Nem hozott érdemi ered­ményt az a jogszabály- változás, ami fokozottabb védelemben részesíti az egészségügyi dolgozókat. Erről tanúskodik az a nem­régiben végzett kutatás, amit Vörösmarty Attila, a hatvani Albert Schweitzer Kórház ápolási igazgatója az Ápolási szakmai kollégium felkérésére készített 2420 ápoló megkérdezésével. Munkatársainktól Amint az a kutatásból kide­rült, az ápolóknak csupán 13 százaléka nem lett az áldozata valamilyen kórházi agresszió­nak. A szakdolgozók több mint felét egyszer-kétszer, 29 száza­lékát többször is érte már atro­citás. Hét százalékuk pedig azt mondta, mindez rendszeresen előfordul a munkája során. Még ennél is rosszabb a hely­zet, ha az agresszió megnyil­vánulási formáit vizsgáljuk: az ápolók 37 százaléka fizikai támadással, közel 8 százaléka pedig szexuális zaklatással is találkozott. A szakdolgozókat legtöbbször a betegek hozzá­tartozói bántalmazzák, jólle­het agresszív megnyilvánulá­sokra inkább a betegek részé­ről lehet számítani. Az egészségügyiek az ilyen esetek zömében maguk pró­bálták megoldani a helyzetet. Harminc százalékuk segítsé­get hívott, míg 12 százalék egy- zerűen elhagyta a helyszínt. Közülük sokan - a megkérde­zettek 15 százaléka - már arra is gondoltak, hogy távoznak az egészségügyből, mert a mun­kakörülményeiket nem tartják biztonságosnak. Ezeket tudva nem meglepő, hogy a megkér­dezettek 3,7 százalékának már betegállományt is igénybe kel­lett vennie a munkahelyi bán­talmazás következtében. Ismert, hogy az egészség- ügyi dolgozók egy jó ideje köz­feladatot ellátó személynek minősülnek, így fokozottabb büntetőjogi védelmet kapnak. Ezért a vizsgálat rákérdezett e törvénymódosítás hatásaira is. Nos, az ápolók 81 százaléka nem érez semmiféle változást, s 15 százalékuk is csak rész­ben. Azaz mindössze 4 szá­zalékuk vélekedett úgy, hogy a jogszabály-módosítás ered­ményt hozott. A szakdolgozók többségének egyébként lesújtó a véleménye az intézkedésről (kétharmaduk szerint az nem érte el a kívánt célt), s mindösz- sze öt százalék mondta, hogy számukra biztonságot jelent a jogszabály. Az agressziót elszenvedő ápolók többnyire a kollégáik­tól vagy a biztonsági szolgálat­tól kapnak segítséget, s csak 3 százalékuk hívta a rendőrsé­get. Arra a kérdésre, bántal­mazás esetén feljelentenék-e a beteget, az ápolók 34 százalé­ka válaszolt igennel - szerin­tük ugyanis ezzel felhívnák a figyelmet az ellátás közbeni erőszakos cselekedetekre. Ám a döntő többség ezt nem tenné meg, mert vagy fél a következ­ményekről, vagy úgy gondolja, fölösleges minden, hiszen az elkövető úgysem kapná meg a megérdemelt büntetését. A vizsgálat kitért arra is, vajon mi is váltja ki a betegek és hozzátartozóik részéről az agresszív viselkedést. Az ápo­lók szerint az erőszak forrása legtöbbször a kulturális kü­lönbségekkel, a média egész­ségüggyel kapcsolatos negatív hatásával, a betegjogok meg­változásával és a megnöveke­dett várakozási idővel hozható összefüggésbe. A Hírlap kíváncsi volt arra is, vajon vannak-e megoldási javaslatok? rni ’r'■ -<4rt V ' hilt) Vörösmarty Attila a hírlap a kutatási eredmé­nyeken túl - természetesen - kíváncsi volt arra is, hogy a kutatást végző Vörösmarty Attila véleménye szerint vajon milyen megoldások is képzel­hetők el az ápolók védelme ér­dekében. Nos, mint az érintett elmondta, munkája során több olyan javaslatot is összegyűj­tött, amelyek révén minden bi­zonnyal csökkenthető lenne az agresszió. elsősorban is kockázatelem­ző modelleket kellene kifejlesz­teni, továbbá legalább ennyire szükség lenne az agresszió ke­zelésének a tanítására. Leg­alább ennyire fontos fontos lenne az ápoltak kultúrájának megismerése, amiként az inté­zetekben tapasztalható zsúfolt­ság és hosszas várakozási idő elkerülése is, nem különben a látogatási idő újraszabályo­zása. Lényeges, hogy az egész­ségügyi dolgozók ne egyedül legyenek szolgálatban, ott pe­dig, ahol ez nem megoldható, kamerá(ka)t kellene elhelyezni az ellátóterületen. a médiának is rendkívül lé­nyeges szerepe van: egyrészt, hogy ne csupán a negatív tar­talmú egészségügyi híreket. mutassa be, másrészt, hogy adjon tájékoztatást arról is, milyen (jogkövetkezmények­kel járt, ha egy-egy egészség- ügyi dolgozót bántalmaztak. Hasznos lenne továbbá a por­taszolgálatok felcserélése biz­tonsági szolgálatokra, azokon a helyeken pedig, ahol gyakor­ta tapasztalhatók agresszív megnyilvánulások, pánikgom­bot kellene elhelyezni. Mind­ezek mellett különféle módo­kon támogatni kellene az ag­ressziót elszenvedő dolgozókat (wellnesshétvége, stresszkeze­lő tréningek, és így tovább), és biztonságosan el kellene külö­níteni az agresszív betegeket. Mindezeken túlmenően ap­róbb változtatások is sokat se­gíthetnének: így többek között a kódolt ajtózárak, valamint a látogatói kitűzők. Akit már fenyegetettek egy gázpisztollyal Tóth Tímea A MARKHOT FERENC KÓRHÁZ sür­gősségi osztályán dolgozók ezer és egy történetet mesélhetnének a „hétköznapi” agresszióról. Mint mondják, az „egyszerű” verbális fenyegetések minden­naposak, ám sokszor súlyosabb események is előfordulnak. Mint tavaly, amikor egy - tudatmódo­sítószerek hatása alatt álló - öt­ven év körüli, polgárőrként dol­gozó férfi pisztolyt fogott az őt ellátókra. És bár később kide­rült, „csak” egy gázpisztolyról volt szőj az eset mindenkit meg­viselt. így Tóth Tímea ápolónőt is, aki elmondta, nagyon nehéz volt feldolgoznia a történteket.- sajnos, egyre gyakrabban va­gyunk az elszenvedői agresszió­nak - mesélte a 25 éve e szak­mában dolgozó hölgy -, amely- lyel többnyire azt szeretnék el­érni a páciensek, hogy hama­rabb lássuk el őket. Aztán ott vannak azok a 16-18 év körüli fiatalok, akik egy-egy buli nyo­mán érkeznek hozzánk, s nem ritkán ilyen-olyan tudatmódosí­tó szerek hatása alatt állnak, s azoknak megfelelően is visel­kednek. Úgy vélem, egy tájékoz­tató tv, ahol nyomon követhet­nék, mikor kerülnek sorra, illet­ve az orvosok számának növelé­se sokat segíthetne a helyzeten. Látványos érsekkerti futamok várhatóak pneumobil Sok-sok újítással és a korábbinál gyorsabb gépekkel érkeztek a csapatok Programok sokaságát kínaija a Tisza-tó napja A gépátvétellel, a felvonulással és a kvalifikációs futammal tegnap megkezdődött a VIII. Nemzetközi AVENTICS Pneu­mobil Verseny. Idén 46 sűrített levegővel hajtott járgány köröz majd az egri Érsekkertben.- Két csapatnak az utolsó na­pokban alkatrészgondjai adód­tak, a többiek viszont itt van­nak, s a tervek alapján elmond­ható, ismét emelkedett a műsza­ki színvonal. Új megoldásokat hoztak a csapatok a karosszéria, a kormánymű kialakítása, illet- a ve a motor elhelyezése terén, f Hogy ezek mennyire válnak f be, szombaton kiderül - mond- J ta el a Tamás Endre, a verseny £ egyik szervezője. Megjegyezte, Tegnap a sportcsarnokban sor került az ilyenkor szokásos gépátvételre... idén is tovább fejlődtek a tele­metria rendszerek, amelyeknek szerepük lesz a látványosabbra tervezett ügyességi versenyen. A továbbjutó csapatok feladata egyre nehezebb lesz: hosszabb pályákon kell menniük, s spó­rolniuk kell a levegővel.- Idén a gyorsulási kategóriá­ra megyünk rá, a gép 220 méte­res távon a kéthetes teszt során 47 kilométeres óránkénti se­bességet ért el. Átalakítottuk a masinát, az agyváltót másképp helyeztük el, mint tavaly, de a váz is strapabíró, az ügyessé­gi futam esetleges ütközéseitől sem félünk - mondta a szegedi Diff-Air csapat két tagja, Aszta­los Tamás és Kéri Tamás. ■ T. B. tisza-tó A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság évente megrendezi a Tisza-tó körül a vízszintava- tó váltófutást, amelyre május 14-én, csütörtökön kerül sor a gátkoronán, s amelyen a térség településeinek iskolái, intézmé­nyei vesznek részt. Fejes Lő­rinc, a kiskörei szakaszmérnök­ség elmondta: a mezőnyt most is Hídvégi Üstös Pál, a világjáró sportoló, a Tisza nagykövete ve­zeti, aki különleges velocipéd- jével tekeri le a 65 kilométert, többen pedig a félmaraton táv­ját küzdik le a nap során. A Tisza-tó napján egy másik sportrendezvény is zajlik a gá­takon: A Belügyminisztérium futóversenyén rendőrök mérik össze állóképességüket, edzett­ségüket. Ám a máskor egy na­pos rendezvény idén egész he­tes programmá nőtte ki magát. Hiszen a Tisza-tó ünnepe már a rendőrtriatlonnal kezdetét vet­te, majd a Tour de Tisza-tó ke­rékpáros, görkorcsolyás sport- eseménnyel folytatódik ma. Május 11-én, hétfőn a víz­ügyi igazgatóság szakemberei nyílt napot tartanak a kiskörei hallépcsőnél. A szakaszmér­nökség vezetője szerint csopor­tok jelentkezését várják, akik szakmai vezető segítségével ismerkedhetnek meg a halak közlekedését elősegítő vízügyi műtárggyal. ■ A. SZ. I. Á * tt V 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom