Heves Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-06 / 105. szám
2 A NAP TEMAJA 2015. MÁJUS 6., SZERDA Tao A kormány elkötelezett a sport iránt - Az elmúlt négy évben számos forrásból milliárdok áramoltak a klubokhoz - A sporttámogatási rendszer sokakban nagyon komoly kétségeket kelt TÁRKÁNYBAN „PÁLYA” A FEJLESZTÉS A parlament 2011 nyarán fogadta el azt az új sporttámogatási törvényt, amely szerint a hazánkban működő nyereséges cégek esetében az állam lemond a vállalkozások társasági adójának egy részéről (tao), amennyiben azt az adott cég sportegyesület támogatására kívánja fordítani. Sike Károly A pénzek elosztása sokakban rengeteg kérdést felvet. Néhá- nyak azt állítják, ellenőrizhetetlen és logikátlan az egész támogatási rendszer. Számos internetes cikk látott napvilágot a témában, amelyek az anomáliák afféle „állatorvosi lovaként” emlegetik a Felsőtárkány SC-t. Némelyek úgy vélik, hogy a sokáig egy (ál)brókercég nevét viselő csapatnál komolyabb ellenőrzések nélkül markoltak fel irdatlan összegeket, a pénzeket pedig olyan fejlesztésekbe ölték (többek között megújult az élőfüves játéktér, két, kisméretű műfüves pálya létesült, s az öltözőépület is jelentős bővítésen ment keresztül), amelyek teljességgel indokolatlanok egy igencsak vérszegény utánpótlással rendelkező, kicsiny település számára. A beruházások összértéke meghaladta a százmilló forintot. Az eset kapcsán több pontatlan vagy félinformációkra hagyatkozó írás született. A taopénzek felhasználásáról, a kimondott-kimondatlan vádakról Csáti Sándort, a klub első emberét kérdeztük.- A felsőtárkányi labdarúgás 1951-ben szerveződött, azóta a futballt a szívükön viselő helyiek töretlenül dolgoztak azért, hogy a mai napig működjön a sportklub, ne a gyom, a gaz eméssze az infrastruktúrát, és ne a múltról kelljen anekdotáz- ni, mint az ország megszámlálhatatlan pontján - magyarázta Csáti Sándor, a Felsőtárkány SC elnöke. - Egyesületünket a „falusi” jelző ellenére Magyar- ország legjobb nyolcvan klubja között tartják számon, Hatvan és Gyöngyös mellett a megye labdarúgásának élvonalában. Sajnos, sok támadás és alaptalan vád ér bennünket az elmúlt időszakban a sporttelepen megvalósult beruházások kapcsán, noha az „ellendrukkerek” nem kellően tájékozódtak. Sport- szervezetünk egyesületként, nem pedig gazdasági társaságként működik, a taoforrásokat Azt senki nem vitatja, hogy az utánpótlás szélesítése kulcskérdés a magyar labdarúgás (szebb) jövője szempontjából. így látják ezt a bükkalján is... a sportegyesület nyerte el, nem külsős cégek vagy magánszemélyek. Minden infrastrukturális fejlesztés önkormányzati tulajdonon valósult meg, és az egyesület könyveiben szerepel nyilvántartásban. Ez a hozzáadott érték remélhetőleg még évtizedeken át biztosíthatja a megfelelő sportolási lehetőséget a helyi és környékbeli lakosok számára az óvodásoktól a nyugdíjasokig. Felsőtárkány önkormányzata mindig is támogatta a helyi labdarúgást, de évek óta nem vállal aktív szerepet a csapat működtetésében, amely a szponzorok feladata. Az infrastruktúra a településé, a felső- tárkányiaké. Megkapjuk, hogy minek egy három és fél ezer lelket számláló községnek sportpálya és öltöző, ráadásul miért ilyen drágán...?! Utóbbira egyszerű a válasz: mert ennyibe kerül. Európában a pár száz lelkes településeknek saját sportpályájuk van, példa erre Felsőtárkány németországi testvér- települése, Dickenschied. Pedig ott futballcsapat sincs. -^Gsak” kulturált lehetőség a sportra, az egészségmegőrzésre. Úgy, mint nálunk. A taós törvény bevezetése óta több milliárd forint áramlott a magyar sportba, nagyrész a labdarúgásba. A futball mellett az öt látványcsapatsport- ág további négy képviselője, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong részesülhet a támogatásokból, amelyek révén új lehetőségeket nyíltak a klubok számára. A pénzek felhasználása azonban szigorú szabályokhoz kötött, fordítható utánpótlás-nevelési feladatok ellátására, versenyeztetéssel összefüggő költségek viselésére, személyi jellegű kiadásokra, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint képzéssel összefüggő feladatokra. Ezeknek -köszönhetően az ország számos pontján kaphattak új impulzusokat az egyesületek, épülhetett új stadion, csarnok vagy uszoda. A kormány sportfejlesztési törekvéseinek az infrastruktúrában kézzel fogható eredményeit tapasztalhatjuk. A korszerűsítés során használt tárgyi eszközök kapcsán is markáns mondatokat fogalmazott meg Csáti Sándor.- A beruházások során az eszközöket, többek között a gépeket, építőanyagokat nem az internetes piactérről, esetleg kéz alól, „okosban” szerzik be a pályázat nyertesei, hanem az írásba foglalt, szigorú szabályoknak megfelelően járnak el - folytatta a sportvezető. - A pályázatokkal kapcsolatban tévhit, ami a médiában, de leginkább az internetes kommentelők elképzeléseiben él, miszerint ellenőrizhetetlenül szórt pénzek vándorolnak a klubokhoz. A taoforrások fel- használása során és az azt követő években szigorú pénzügyi és számviteli fegyelemmel tartoznak a klubok a pályázatok elszámolásánál. Ezek keretében könyvvizsgáló és az MLSZ - előzetes, projekt kivitelezése közbeni és utólagos - ellenőrzését, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyását követően tekinthető egy sportfejlesztési program lezártnak. Egyesületünk pénzügyi helyzete stabil. Negyedévente küldjük az MLSZ-nek a NAV és az önkormányzat nemleges adókimutatását. Ennek hiányában a bajnokságban sem szerepelA „csúcsévet” a 2012-es esztendő jelentette, amikor az Egri Futball Club 212 milliója vitte a prímet A 2011-ES BEVEZETÉS ÓTA több mint 1,3 milliárd forint jutott a labdarúgás fejlesztésére megyénkben a társasági adót (tao) is felhasználó sporttámogatási rendszernek köszönhetően. A nyitó év 388 milliója után 2012-ben jelentősen megnőtt (634 millió) a szőkébb ha- zánkbeli sportszervetekhez jutott támogatás összege, míg 2013-ban a két évvel korábbi alá csökkent a forrás (379 millió) - szerepel a Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján (mlsz.hu). Ám a minden részletre kiterjedő összeállítás arról nem ad tájékoztatást, hogy a jóváhagyott kereteket hogyan tudták feltölteni, ■illetőleg felhasználni a klubók. A nyilvános adatokból kiderül, hogy 2011-ben az FC Hatvan (117 millió), az Egri Futball Club Kft. (62 millió) és az An- dornaktálya SE (38 millió) szerepelt a megyei dobogósok listáján. A 2012-es „csúcsévben” az Egri FC 212 milliója vitte a prímet, míg tavaly az FC Hatvan 65 milliója jelentette a legnagyobb tételt. A Felsőtárkány 2011-ben 30, 2012-ben 62, míg 2013-ban 35 milliós kerethez jutott. A 2014-es összesített adatokról nem szerepel információ a honlapon. A pályaépítési program keretében szőkébb hazánkban 2014ben hét új játéktér épült, közülük a legnagyobb költsége a gyöngyösi, nagyméretű műfüves pályának volt; amit 137 millióból hoztak ki. Érdekesség, hogy Mátraházán élőfüves és műfüves pálya is létesül, 150 milliós összköltséggel. A 2013- as esztendőben hat új játékteret adtak át, melyek közül a hatvani 22x42 méteres, műfüves borítású pálya került a legtöbbe: 32 millió forintból építették. hetnénk, nem is pályázhatnánk. A beruházási elemek tekintetében minden érdeklődőnek állunk rendelkezésre, és ameny- nyiben igény mutatkozik rá, tételesen is be tudjuk mutatni fejlesztéseinket. A megújult sporttelepet a felnőttcsapatunkon kívül nyolc utánpótlás-együttes és az öregfiúk gárdája használja. Büszkék vagyunk arra, hogy településünkön a taotá- mogatások hatására ha nem is „százmilliókkal”, de több mint százmillióval tudtuk fejleszteni az infrastruktúrát. Az elmúlt 64 évben egyszer volt öltözőépítés és pályarekonstrukció, 2013-ban. Igaz ugyan, hogy már nem hat, hanem csak két métert lejtett a pálya az egyik kaputól a másikig, de úgy gondoltuk, ez még mindig sok. Falun is... A támogatások sarkalatos pontja az utánpótlás. A klub korosztályos csapatai elsősorban a gyenge szereplés miatt kerülnek fókuszba. A véleményezők szerint felesleges a rájuk fordított pénz.- Mindenek előtt köszönettel tartozunk a gyerekeknek, akik ilyen nehéz bajnokságban is odaadással küzdenek, és veszik fel hetente a csukát az NB I-es és akadémiákon nevelkedő játékosokkal szemben - adta meg a tiszteletet a klubvezető. - A mi merítési bázisunkat a helyi gyerekek és a környékbeli települések fiataljai jelentik. A lehetőségek tekintetében hátrányból indulunk velük szemben. A benyújtott program céljainak az MLSZ fejlesztési stratégiájában szereplő célokkal összhangban kell állnia. Az MLSZ elsődleges törekvése a magyar labdarúgás tömegbázisának nagy mértékű szélesítése. A „tömegesítés” programja valamennyi korosztályban és szegmensben. Az utánpótlás tekintetében csak a társaságiadó-támogatás eszköz- rendszerén keresztül tudunk forrást bevonni a fenti cél eléréséhez. Ezt a „falu” nem bírná el és nem is feladata erőn felül támogatni a sportegyesületet. Az önkormányzat által is elfogadott sportkoncepcióban kitüntetett szerepet kap az utánpótlás-nevelés, a szabadidős labdarúgás támogatása, melynek megfogalmazásával és hosszú távú végrehajtásával, működtetésével a kialakult együttműködések hozzájárulnak helyi szinten a lakosság egészségügyi állapotának javításához, az egészséges életmód kialakításához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, az esélyegyenlőség biztosításához - zárta szavait Csáti. Aki csukát húz, kiváló körülmények között sportolhat Felsőtárkányban A fejlesztések révén a helyiek sportolási lehetősége sokáig biztosított.. A nézők vevők a minőségi labdarúgásra és a kulturált körülményekre
