Heves Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-22 / 119. szám

12 A NAP TÉMÁJA 2015. MÁJUS 22., PÉNTEK Türk Attila: Ma sem tudjuk pontosan, miért indulhattak őseink nyugat felé HAMAROSAN ÁTÍRHATJÁK A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKET A régészet hozhatja meg az át­törést a magyar őstörténetben- vélekedik az egri származá­sú szakember, Türk Attila. Egy­re több magyargyanús lelet ke­rül elő Kelet-Európábán. A ma­gyar történelem szempontjá­ból fontos keleti kapcsolatokat újra kiépítő régészt kérdeztük a legfrissebb eredményekről. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu- Megnőtt az érdeklődés mosta­nában az Ön által is kutatott ma­gyar őstörténet után. Mi lehet az oka annak, hogy eddig viszony­lag keveset foglalkoztak ezzel a té­mával?- A magyarság eredetének kér­dése valójában mindig is szoro­san kötődött az identitásunkhoz, ezért kiemelkedik a történeti ku­tatások közül. Az utóbbi évek­ben ugyanakkor komoly előrelé­pésekről számolhatunk be mind a szakmai, mind pedig a vizsgá­lódásaink szervezeti kereteinek fejlődésében. Három évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadé­mia (MTA) egy- A szenzáció fogalmát szá­momra nehéz megítélni, ponto­san meghatározni. Már alapve­tően szenzáció az is, hogy újra­indultak a keleti terepi régészeti kutatások, immár magyar rész­vétellel. Legutóbb a 1970-es évek­ben voltak ilyen irányú vizsgá­latok. Abban azonban biztos va­gyok, hogy a történelem minden területén folyamatos előrelépésre van szükség, hiszen ez is egy tu­domány, amit művelnek. Ameny- nyiben ezt jól csinálják, akkor minden történelemkönyvet mó­dosítani kell idővel az új eredmé­nyek fényében. A magyar őstör­ténet kérdése pedig nem pusztán magyar belügy és főként nem ér­zelmi alapon történő választás kérdése, hanem egy nemzetközi­leg releváns tudományos kérdés. - Hol találtak magyarokra utaló le­leteket? Illetve hol van az a terület, ahol a korábbi feltételezések elle­nére nincs ilyen?- A honfoglalás kori leletek­hez igen közeli párhuzamok vál­tak ismertté az elmúlt 6-8 évben immár nagyobb számban a Dnye­per folyó középső folyása mentén, melyet az etel­Magyar Őstör­téneti Téma­csoportot ho­zott létre, illet­ve ezzel pár­huzamosan a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékén specializált képzés in­dult ebben a témában.- Ön miért választotta ezt a kuta­tási területet? Mi ösztönözte?- Honfoglalás koros régész­nek készülve mindig is érdekelt a Kárpát-medence X. századi anya­gi műveltségének keleti kapcso­latrendszere. Különös motivációt jelentett számomra, hogy az Urál és a Kárpátok közötti terület ko­ra középkori régészeti hagyatékát a rendszerváltás óta csak kevés­sé ismertük és kutattuk, így sok meglepetés várt ránk. Az én vára­kozásaimat is felülmúlta az, ami az elmúlt 6-8 esztendőben előke­rült. Komoly ösztönzést jelent az is, amikor nem is magyar, ha­nem keleti: orosz, ukrán és moldáv régész-kollégák szorgalmát és eredmé­nyeit látom a magya­rok elődeinek törté­netével kapcsolatban.- Milyen szenzáci­ós eredményekről le­het beszámolni? Ideje lesz átírni a történe­lemkönyveket? A Kaukázus északi előterében tovább­ra sincs „magyar­gyanús” anyag közi szállások­kal azonosít­hatunk. Ennek jelentősége az, hogy mi­közben egy­értelműen ki­mutatható benne a dél-uráli ere­det, akár konkrét, onnan szár­mazó tárgyakban is, világosan felismerhetőek már a honfogla­lás kori anyagi műveltség gyö­kerei is. Ennek épp’ az lehet a magyarázata, hogy viszonylag gyorsan kelhettünk át a terü­leten, így nem volt idő jelentős kulturális átvételekre, s talán a magyar nyelv is ugyanezért maradhatott fenn. A Don és Do- nyec folyóknál, illetve a Kauká­zus északi előterében ugyanak­kor továbbra sincs „magyar gyanús” anyag. A sza­marai Volga kö­nyöknél, il­Türk Attila régész legnagyobb vágya |j az őstörténeti kutatásával kapcsolatban az, hogy egyszer §8WBÍ minden részletet pontosan megtudjon a magyarok vándorlásáról. BHHHI egy szubbotyici típusú ember- ábrázolásos övveret vagy csat felbukkanása a honfoglalás ko­ri leletanyagban, nos ezek ko­moly örömmel töltenének el. Ha az etelközi és a hohfoglalás-ko- ri hagyaték embercsont anya­gán megindult összehasonlí­tó archaeogenetikai vizsgálatok esetleg biológiai értelemben vett rokoni kapcsolatokat mutatnak ki, akkor minden eldőlt és ennél nagyobb eredményt nem is tud­nék elképzelni.- Egerben nőtt fel, milyen emlékek kötik ehhez a városhoz? Itt is vol­tak ám a közelmúltban érdekes ré­gészeti felfedezések...- Az új egri, főként középkori régészeti eredményeket termé­szetesen követem a neten. Eger­ben nőttem fel, az egri vár „test- közelsége” és családi barátunk, Fodor László régész inspirációja döntő jelentőségű volt számom­ra. Őszintén szólva mindig is a történelem érdekelt és régésznek készültem a kezdetektől, más­hoz nem is értettem soha, bár középiskolában egy ideig komo­lyan kacérkodtam a filozófiával. Ugyanakkor mindig is meghatá­A legnehezebb a Volgán való átkelés okára választ adni hezen képzelhető el, hogy ez a Ka­zár Kaganátus „jóváhagyása” nél­kül ment végbe. A honfoglalást, vagyis a kárpát-medencei megte­lepedést pedig ma már nem egy­két év eseményének, hanem egy néhány évtizedes folyamatnak tekintjük, nagyjából 860-907 kö­zött, természetesen továbbra is 895 körüli hangsúllyal. A Kár­pátok hágói környékén ugyanakkor valóban nem találjuk régé­szeti nyomát a beköltözés­nek, ezzel azonban csak arra szerettem vol­na felhívni a figyelmet, hogy bár logikus feltevés, de régészetileg ez a kérdés még egy további kuta­tást, illetve magyarázatot igényel.- Milyen vizsgálatoknak érdemes még alávetni a leleteket, ami akár 100 százalékban bizonyíthatóvá tenné a rövidebb vándorlást?- A régészet legfontosabb alap­ja a pontos és részletes időrend. Ezt ma már a hagyományos, a stí­luskritikai megközelítésű régé­szeti kronológiai módszerek mel­lett a radiokarbon kormeghatáro­zás is segíti. A kettő kombinálá­sával sokkal biztosabbat mond­hatunk a magyarok elődeivel kapcsolatba hozott uráli eredetű leletanyag kelet-európai feltűné­sével kapcsolatban. Nem én talál­tam fel a spanyol viaszt: a keleti anyagot első kézből ismerő orosz és ukrán régészeti kutatás való­jában mindig is a magyarok IX. századi európai feltűnésével szá­molt. Ez összhangban van egyéb­ként az írott források adataival.- Legközelebb mit terveznek, hol ásnak és milyen céllal?- Idén nyáron szintén augusz­tusban tervezzük a 3. Orosz- Magyar Uráli Régészeti Expe­díciót, mely két korábbi - Csel- jabinszk, Perm - helyszín mel­lett két újabb ásatással és part­nerintézménnyel bővül remé­nyeink szerint, a szamarai és az izsevszki egyetemekkel.- Mi a legnagyobb vágya az őstör­téneti kutatásával kapcsolatban?- Hogy egyszer minden rész- i letet pontosan megtudjak! Ad- I dig is egy kusnarenkovói tí- |k pusú kerámia előkerülése ' a Volgától nyugatra, vagy letve Baskíria és a Dél-Urál térsé­gében szintén ígéretes újabb lele­teket ismerünk. Sajnos, ezek egy részét gyakran fémkeresős lelő­hely-fosztogatók internetes olda­lain találjuk... Ez korunk problé­mája, de az anyaggyűjtésből ma már ezeket sem hagyhatjuk ki.- Hozna pár példát néhány szeren­csés véletlenre? Úgy tudom, volt pár ilyen...- Igen, például a meteoritről is híres Cseljabinszkban a múzeu­mi raktárból került elő egy 40 éve kiásott, de azóta sem publikált leletegyüttes, melyben az ara­nyozott, palmettás díszítésű ló­szerszámveretek kiemelkedőek. Szergej G. Botalov, egy nálunk is több alkalommal megfordult ré­gész első pillantásra felismerte a magyar honfoglalás kori leletek­kel való hasonlóságot. Rövidesen ennek nyomán került elő a szen­zációs uelgi lelőhely, nagyon sok, a honfoglalók kultúrájával köze­li párhuzamot mutató lelettel. Ez az egyik legnagyobb magyar vo­natkozású felfedezés mostaná­ban. Bár a sírok többsége még a föld alatt van, és a többségüket már a középkorban megbolygat­ták, kirabolták, egyértelmű, hogy _ sok itteni tárgy nagyon-nagyon hasonlít a X. századi Kárpát-me­dencei sírókban találtakhoz. Mi­vel ráadásul nagyjából egyidő­sek is velük, szintén a IX-X. szá­zadból valók, könnyen lehetnek a Volga-Urál térségében maradt ke­leti magyarok bizonyítékai is.- Kutatásaik szerint mikorra te­hető a honfoglalás? Mennyi időbe telt a vándorlás? Mi a helyzet a Ve- reckei-hágóval, a Volgán való át­keléssel? Mi in­díthatta el egy­általán a nyugat felé való megin­dulást?- A legnehe­zebb választ ad­ni a Volgán va­ló átkelés okáTa - ez az egyik leg­nagyobb őstörténeti rejtély -, má­sodsorban pedig az időpontjára. Az előbbi esetében munkahipo­tézis szintjén mindenképpen va­lamilyen politikai-katonai kény­szer hatására gyanakodhatunk, ismerve a térség kora középkori történetét. Talán nem tévedünk nagyot, ha ebben a Dél-Urál tér­ségében a mai Kazahsztán terű-’ letérői a VIII. század legvégén fel­tűnő besenyők hatását sejtjük. A magyarok egy részének IX. szá­zad közepi európai átköltözése nagy valószínűséggel egyből a Dnyeper vidékére irányult, és ne­rozó emlék marad számomra egyko­ri egri iskolám, a Lenkey János Ál­talános Iskola és kiváló tanáraim. Hacsiné Barbócz Il­dikó orosz szakkörön nekünk sütött pirogja­inak íze és illata később gyakran eszembe jutott kint Moszkvában, vagy épp az Urál vidékén, amikor az ere­deti változatokat kóstoltam. Ter­mészetesen azóta is az övé a leg­finomabb... A feltárásokon készült fotókat a heol.hu-n láthatják NÉVJEGY: Név: Türk Attila Születési hely és idő: Eger, 1973. Családi állapot: nős. egy gyer­meke van Iskolái: Piarista Gimnázium, Kecskemét: Szegedi Tudo­mányegyetem BTK. történe­lemtanári szak. régészet-ma­gyar őstörténet Tudományos fokozat: PhD; Disszertációja: A magyar ős­történet és a szaltovói régésze­ti kultúrkör Munkahelye: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régé­szeti Tanszék, adjunktus; MTA BTK Magyar Őstörténeti Téma­csoport tudományos főmun­katársa Szakmai tagságok: Magyar Ré­gész Szövetség, alapító tag: Magyar Bizantinológiai Társa­ság, International Committee of Finno-Ugric Congresses, ma­gyar elnökségi tag; MTA Köz- testületi Tag Díjak: Kristó Gyula-díj « > r f 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom