Heves Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-19 / 116. szám

4 EGER ÉS KÖRZETE 2015. MÁJUS 19., KEDD A megyeszékhelyhez köze­li két település, Ostoros és No- vaj számos területen dolgo­zik együtt. Mondják, hogy min­den párkapcsolatban vannak hullámvölgyek, de ha erősek a szálak, a problémák megoldód­nak. így lehet ez a részben egy­másra utalt települések közös dolgaival is. Sike Sándor sandor.sike@mediaworks.hu OSTOROS Az Eger közeli két köz­ség együttműködésének számos látható jele van. Elég arra gondol­ni, hogy a környéken meghatáro­zó munkáltató részvénytársa­ság, az Ostoros-Novaj Bor Zrt. ezt a cég nevében is megjeleníti, és ugyanez érvényes a sportegyesü­letre, amely a közelmúltban ren­dezte meg az első gulyásfőző ver­senyt és a halottlátó Katyi emlé­két őrző ezoterikus napot. Ä 17 csapatot megmozgató megméret­tetésen a helybeli indulók közül az Ostoros-Novaj Vadásztársa­ság szerepelt a legsikeresebben. A rendezvény kapcsán mond­ta a rendező falu polgármeste­re, dr. Darvainé dr. Kádár Ka­talin, hogy a fiatalok megtartá­sa az alapvető cél az ilyen színes eseményekkel, de a települések közötti együttműködés erősíté­se is fontos. Nem titkolt szándé­kuk volt, hogy minél több em­bert csábítsanak ide a környező településekről is. Ostoros polgármestere, Kisa- ri Zoltán, aki az önkormányza­tiság kezdeteitől települése el­ső embere, illetve az egy időben igen sikeresen működő többcélú kistérségi társulás vezetője is, úgy fogalmazott: komoly múlt­ja van a kapcsolatoknak. A na­gyon hosszú időkre visszatekin­tő „egymás mellett élést” érde­kesen befolyásolta a többcélú társaságok megjelenése. Újragondolják az együttműködést, hogyan tudnak együtt dolgozni.- Sok siker kísérte a miénk működését, egyebek közöt hosz- szú ideig voltunk az észak-ma­gyarországi régió legdinamiku­sabban fejlődő kistérsége. Jel­lemzője volt ezeknek a többcé­lú társaságoknak, hogy a ko­rábbi, a települések között mű­ködő közvetlen kapcsolatokat bizonyos értelemben közvetet­té tették. A benne lévők egy ön­ként vállalt, minden résztve­vőnek azonos jogállást biztosí­tó rendsrer részesei voltak - fo­galmazott a polgármester, akit a társaság munkájának a mini­malizálása szomorúsággal töl­tötte. Ezt nagy öngólnak tartja, bánja, hogy így alakult, de ez a helyzet visszafordította a fi­gyelmet a közvetlen együttmű­ködésre, így a két falu esetében is előtérbe kerültek az önkor­mányzatok közös ügyei.- Most abban a stádiumban vagyunk, hogy újragondoljuk az együttműködés kereteit. No- vaj önkormányzata kérte a kö­zös feldatok ellátását, ami os­torosi központtal közös hiva­talt jelent. Novajon kirendelt­ség működik, ami teljes jog­körrel kiszolgálja a közösséget. Új választások után vagyunk és valóban bizalom kérdése az együttműködés. A jelenlegi kö­rülmények felvetik azt a kér­dést és felelősséget mindkét ön- kormányzat számára, hogy ott ahol lehet, milyen együttmű­ködéseket alakítanak ki. Szó­ba jöhető területek például az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy. Kérdések van­nak, amire választ kell adni mindkét településnek, hiszen a tét nem kevesebb, mint a feljő- dési perspektíva. Tudta-e? Ostoros és Novaj egymás­hoz való viszonya az elmúlt év­század során sokat változott. Az emberi kapcsolatok terén például a múltban nagyon meg kellett indokolni a családok­nak, ha leszármazottjuk a má­sik faluba kívánt férjhez men­ni. Valóság alapja nem tisztá­zott, de valamilyen dióüggyel magyarázzák a régebbi hara­got: állítólag az ostorosiak eltu­lajdonították egykor Novaj dió­termését. Igazából azonban a föld, azon belül is a szőlőbirtok egyben tartása, tehát gazdasá­gi érdek mozgatta a szálakat. A kulturális hagyományokban lévő eltérés oka is tetten élhe­tő. Mindkét falu Borsod várme­gyéhez tartozott Mezőkövesd központtal, amihez Novaj volt közelebb. Erősebb is ezért ná­luk a matyó vonulat. Az már külön kuriózum, hogy egymást régen - de kicsit még ma is - kölcsönösen gyufafe- jűeknek nevezték mindkét fa­lubeli ifjak. Állítólag egy bál­ból távozni akart egy legény, de nem vette észre, hogy befelé nyílik az ajtó, így sokáig rugdos­ta azt. Méghozzá kifelé... Közös érdek Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu régi időkben a szomszédos falvakból nem nagyon volt il­domos eljárni egymás búcsúiba, különösen az esti bál­ba. Ha valaki mégis vette a bátorságot, hogy idegen he­lyen tegye a szépet valamelyik eladó sorban lévő lánynak, köny- nyen megüthette a bokáját, a szó szoros értelmében is. A „su- sinkások” utálták a „káposztásokat”, azok pedig a „lecsósokat” és visszafelé is érvényes volt ez a megvetés. Szép sorrendben: a Noszvajon, Felsőtárkányon és Felnémeten élőket illették ezek az egymásra aggatott finomságnevek. Szerencsére a világ megvál­tozott. A föld, mint védendő, a falu közösségéhez tartozó, fel nem darabolandó „ősvagyon” egy idő után nem állt már a fi­atalok közé, így ha megtetszet­tek egymásnak, nem kellett magyarázkodni, miért megy férjhez a lány idegen településre. Kezdetben a téeszesítés, a városiaso­dás, később a mind szélesebb körű iskolázottság, az információs technológia felpörgése oldotta az évszázados gyökerekkel bíró tá­volságtartást, majd mára teljesen megszüntette azt. A különállás valamikori hangsúlyozása gazdasági érdekek­ből fakadt, mint ahogyan egyfajta gazdasági kényszerből jön az együttműködés mai előtérbe kerülése is. A kisebb, egymás­sal szomszédos települések elemi érdeke, hogy közös erővel, így kisebb ráfordítással oldjanak meg bizonyos feladatokat: az isko­lát, a szociális ellátást, az egészségügyet, vagy minden mást, ami együtt költséghatékonyabb. Létezik persze, hogyne létezne ma is a lokálpatrióta büszkeség. Ezt azonban nem kell feltétlenül sutba dobni, amikor a jobb életkörülményekért együtt dolgozik két falu. Gazdasági kényszerből jön az együttműködés. Elkészült végre az egészségház OSTOROS A napokban fejeződött be az egészségház építése. A het- venmilliós összköltségű épület­fejlesztési program 58 millió fo­rintos támogatással zajlott, ami­nek nyomán egy többfunkciós létesítmény jött létre, ami bizto­sítja az egészségügy alapfelada­tainak ellátását, illetve a közét­keztetési feltételeket elsősorban a napközi az óvoda, és a szociá­lis ágazat számára.- Régóta vágytuk, most sike­rült. Jó erős fél év alatt készült el a beruházás, úgy, hogy a téli időszak időjárási viszonyaira is tekintettel kellett lenni. Hason­ló nagyságrendű, ám száz száza­lékban támogatott programunk a közvilágítási rendszer felújítá­sa. Ez a program pillanatnyilag a közbeszerzési szakasznál tart - mondotta Kisari Zoltán polgár- mester. s. B. s. Ők is szedték, és jól érezték magukat NOVAJ A település is részt vett az országos önkéntes szemétgyűj­tési akcióban. A TeSzedd kereté­ben három találkozási helyet re­gisztráltak. Az akcióban megkö­zelítően hetvenen vettek részt, majd befejeztével Bartók Zsolt vendégelte meg a társaságot egy bogrács étellel. A Polgárőr Egyesület és a Ha­gyományőrző Egyesület üdítők­kel, a Faluvédő Egyesület tízóra­ival kedveskedett a szorgalmas önkénteseknek. A Zöld Szíves csoport az új tagok felavatásá­val kötötte egybe a rendezvényt. Akörnyezettudatosságot erősíte­ni hivatott program fő koordiná­torai Gál Zsuzsa tanárnő az isko­lai zöldszívesek részéről és Har- csáné Garancz Eszter környezet- védelmi mérnök voltak. A nap végén elégedetten állapíthatták meg: megérte a fáradtság. Az újra önállósodó városrész „vinné” az egész Nagylapost Csendes tüntetést terveznek EGER Az egri városházától ka­pott, adókról szóló összegzés alapján Felnémeten elemzik, hogy mennyire lenne életképes önállóan a település - tudtuk meg Bódi Zsolttól, a Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület (FELO- PA) elnökétől. Mint ismert, az 1960-as évek elejéről a megye- székhelyhez tartozó városré­szen az keltett nagy felzúdulást és vezetett az újra-önállósodás kérdésének felvetéséhez, hogy kiderült: az ott élők minden til­takozása ellenére Eger uniós tá­mogatásból Felnémeten szeret­né felépíteni az új hajléktalan- szállót. A terv miatt lakossá­gi fórumokon adtak hangot elé­gedetlenségüknek a felnémeti­ek, az említett egyesület aláírás- gyűjtésbe is kezdett, ä városrész széles körű támogatását élvezve. Bódi Zsolt elmondta: a régi közigazgatási határokkal szá­molnak, ami azt jelenti, hogy a régi Shell-kút vonalától Felné­met felé eső területről van szó, magyarán az újra önálló Felné­met „vinné” az egész Nagyla­post, az ott működő nagyáru­házakkal, üzletközpontokkal és azok adójával együtt. Az elnök elmondta, hogy az időközben el­készült objektív gazdasági fel­mérés eredményét ismét lakos­sági fórum keretében szeretnék megosztani a közvéleménnyel. Bódi Zsolt sajnálja, hogy til­takozó akciójuk nem ért célt és Tudta-e? Az elemzést látva úgy tűnik: a vá­rosrész elszakadására nem sok remény van, hiszen hiányoznak a különválás feltételei. Már a gaz­dasági környezet sem ígér sok jót, hiszen a vitatott Nagylapos átadása nélkül kétszáz milliós hi­ánnyal kellene számolni az önál­lóvá lett településnek. Márpedig a jogszabályok - meghatározó értelmezések szerint - nem te­szik lehetővé ennek a területnek az átadását. A jogi háttértanul­mányozásakor úgy tűnik, hogy a jogalkotó szándékosan állíthatott a kiválni szándékozók elé szinte teljesíthetetlen kritériumokat. Eger Megyei Jogú Város köz­ben kiírta a közbeszerzést a tervezett hajléktalanszálló fel­építésére. Ezzel kapcsolatban az egyesület polgári engedet­lenséget nem tervez, de törvé­nyesen bejelentett, a jogszabá­lyoknak mindenben megfelelő, csendes demonstrációt szeret­nének tartani, ha a munkate­rületet átadják a kivitelezőnek, árulta el a Hírlapnak a FELO- PA elnöke. A közbeszerzés egyébként még nem zárult le, mivel ren­geteg érdeklődő volt a mun­ka iránt, számos kérdés merült fel, így információink szerint tíz nappal meghosszabbították a beadási határidőt. Emlékhelyegyüttes SZARVASKŐ Magánjellegű kezdeményezés nyomán épült meg egykor a településen található emlékhelyegyüttes a kettős kereszttel és a kő­ből kirakott Nagy-Magyarország térképpel. Az emlékmű és környezete az összefogásnak köszönhetően már megújult, jelenleg az ünnepség megszervezése, a programok összeállítása folyik a településen. * I l if ^ -Mm mgma %m<&w # W& &Mm!mmáM&' JHHwBBMBBMwawMBBBBBBBi A két település együttműködésének legkézzelfoghatóbb 1 területe a gazdaságban mutatkozik. Az Ostoros-Novaj Bor Zrt. «Sf? I mindkét falu lakói számára biztosít munkát, és vele i| ~iMt , a megélhetést. A cég novaji palackozó üzemében tölti a finom * | nedűt a helybeli Kurunczi Józsefné (b.), az ostorosi Husi Attila (k.) gj I és az ugyancsak novaji Csuhajné Bartók Helga (j.). § I WB ÉM

Next

/
Oldalképek
Tartalom