Heves Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-25 / 97. szám

2015. ÁPRILIS 25., SZOMBAT HORIZONT 5 „Ifjú szíveket éltetek az egri főiskolán...” sajtószabadság díjas Az elhívás útján hittel, alázattal szolgálja a közösségét az irodalomtörténész tanár A Petőfi Sándor Sajtósza­badság Díjjal ismerte el a Magyar Újságírók Közössége dr. Ködöböcz Gábor írói, szerkesztői, irodalomkritikusi és folyó- irat-teremtő munkásságát március 15-i ünnepünk alkalmából. Az Eszterházy Károly Főiskola docense szerint e díjjal voltaképpen az életművét becsülik meg. Sike Sándor Dr. Ködöböcz Gábor: - A most kapott díj talán azt is jelenti, hogy a Jóistentől kapott talentumokkal nem sáfárkodtam rosszul...- A laudációban elhangzottak szerint ez a díj az életművének szól. Miként fogadta, s hogyan ér­tékeli a kitüntetést?- Az indok értelemszerűen azt is jelenti, hogy igencsak elszálltak fölöttem az évek, meg azt is, hogy a lóistentől kapott talentumokkal talán nem sáfárkodtam rosszul. Jól­lehet ez a kitüntetés már csak a névadója, Petőfi Sándor sze­mélye miatt is nagyon becses számomra, úgy élem meg a dolgot, hogy egy okkal több a szerénységre. (És ezzel együtt a serénységre is.) Aki az el­hívás útján jár, és hittel végzi a szolgálatot, annak magától értetődő, hogy mindent úgy kell tennie ezután is, mintha mi sem történt volna. Csak egy dolog számít igazán: képes vagyok-e arra, hogy nap mint nap a saját színvonalamon te­gyem a dolgom.- Emlékeim szerint három év­tizeddel ezelőtt érkezett tanítani az egri főiskolára. Mit jelent az életében az intézmény?- Jövőre immáron harminc éve annak, hogy családommal együtt szeretett váro­somban, Egerben élek. A három évtized alatt az EKF-en kívül más munkahelyem nem volt. Mivel szere­tem a munkámat, kiválóan megértetem magam a hallga­tóimmal, és harmonikus vi­szonyt ápolok a kollégáimmal, alapvetően jól érzem magam az intézmény falai között. Legfőképpen azért, mert ifjú szíveket éltetek a főiskolán, az ifjú szívek pedig éltetnek en­gem. Mondom, jól érzem ma­gam a bőrömben, noha soha nem tartoztam az úgynevezett PR-emberek, illetve a dédel­getett kedvencek közé. Nem szeretnék senkit sem megbán­tani, de az évek során voltak néhányan, akik túl sok jót tet­tek velem ahhoz, hogy rosszat mondhatnék, és túl sok rosszat ahhoz, hogy jót mondhatnék róluk. Soha nem futamodtam meg az embert próbáló felada­toktól, és mindig erő­sen hittem abban, hogy a szívós, ■f'zj kitartó mun­ka előbb-utóbb mindent legyőz. Nem vagyok ugyan munkamániás, de a jól végzett munka oltalmazó de­rűjénél nemigen ismerek kü­lönb érzést. Hivatásszerűen irodalommal foglalkozó em­berként Goethével értek egyet: a siker titka legföljebb tíz szá­zalékban múlik a tehetségen, kilencven százalékban kő­kemény munka. Voltaképpen szerencsés ember vagyok, úgy is mondhatnám, hogy a tenye­rén hordoz a Fennvaló, mert számomra a munka (a tanári, irodalomtörténészi, szerkesztői tevékenység) a szeretetteljes elmélyültséget, a létben és emberségben való szüntelen gazdagodást jelenti. Mindezért végtelenül hálás vagyok az Úrnak, de imáimban mindig köszönetét mondok drága jó szüleimnek és szeretve tisztelt tanáraimnak is. Hasonlókép­NÉVJEGY: NÉV: Dr. Ködöböcz Gábor (az Eszterházy főiskola docense született: Vásárosnamény, 1959 iskolái: Vámosatyai Általános Iskola; Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza; debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem; PhD-fokozat, 2005 munkahely: Bocskai István Gimnázium, egri főiskola pen feleségemnek és egyszem fiamnak, akik a szeretetteljes családi hátteret, a biztos tá­maszt nyújtják számomra.- Milyen a viszonya az egriekhez, a barátokhoz, ismerősökhöz?- Az egriekhez fűződő vi­szonyom nyitott, közvetlen és barátságos, amibe - hál’ Isten­nek - a sajtó és a polgármesteri hivatal is beleértendő. A ked­ves ismerősök mellett sok jó barátom is van a városban, kö­kötetei: hat kötete jelent meg megbízatásai: Líceumi Paletta alapító főszerkesztője (1995- 1998); Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesület elnöke, az írószövetség tagja, a Tokaji írótábor kuratóriumi tagja, az MTA köztestületi tagja, az Agria című folyóirat alapító fő- szerkesztője, az Észak-magyar­országi írócsoport titkára zöttük jó páran egykori hallga­tóim, magántanítványaim, régi és jelenlegi főiskolai kollégáim. Nem egyszer előfordul, hogy a Líceumtól a postáig fél óráig tart az út, mert jólesik szót vál­tani a szembe jövő emberekkel. Akárcsak istentisztelet alkal­mával gyülekezeti társaimmal a Deák Ferenc úti református templomban, avagy kulturális programok ürügyén a Kál­vin Házban, a Bródy Sándor Könyvtárban és a Bartakovics Közösségi Házban. Az utóbbi időben a Magyarok Vásárát szervező egriek és ostorosiak között is több jó barátra leltem. A velük való együttlét mindig örömmel tölt el, társaságukban valóban csak a derű óráit szá­molom. Hasonlóan a Szantófer Vendéglőben, amikor picikét oldottabban, elengedettebben vagyunk együtt a hozzám leg­inkább közel álló emberekkel. Időnként erre is szükség van, mert aki nem tud ellazulni, nem tud megfeszülni sem. ÁHét jQimbßre- Gyakran vendégeskedik a Kál- vin-házban. Van ennek valami különleges oka?- Őseim a 16. századig visszamenőleg református vallásúak, közülük többen ku­rátorok és presbiterek voltak; így például mindkét nagyapám és édesapám is. Jómagam 1998 óta tartozom az egri reformátu­sokhoz, 2000 óta presbiterként is szolgálom a gyülekezetét. * Valóban gyakran megfordu­lok a Kálvin Házban; sokszor programszervezőként és házi­gazdaként, nem egyszer pedig előadóként is. Költő, műfordító barátom, az áldott emlékű Cseh Károly helyettem is megfogal­mazta az ide illő hitvallást: „Fény és öröklét a szolgálat”. Ezt a szolgálatot szinte szere­lemből, de feltétlenül tiszta szívből végzi az ember egy olyan különleges kisugárzású helyen, mint Eger. Ez a „párja nincs ékszerdoboz” térterápiá­nak sem utolsó. S ezen belül a szakrális tartalmakat közvetítő Kálvin-ház - a Líceummal, a Bazilikával és a várral együtt - érthetően nagyon kedves a szí­vemnek.- A munkán, a hivatáson túl mi­vel foglalkozik még szívesen a szabad idejében?- Amikor átmenetileg ki­szabadulok a határidős dol­gaim közül, vagy éppenséggel elfogynak az agriás kéziratok, nagyon szívesen nézem a különféle sportcsatornák mű­sorait. A fiammal együtt nagy Barcelona- és Fradi-drukkerek vagyunk. Az olimpai játékok idején pedig próbálom min­dig úgy alakítani a dolgaimat, hogy lehetőleg valamennyi fontos eseményt láthassak, kiváltképpen a magyar spor­tolók szereplését. Ha valamely világversenyen - főleg, ha egy olimpián - felhangzik a ma­gyar himnusz, az számomra magát a kozmikus derűt jelen­ti. A közös dicsőség pillanatai­ban mintha zenélne bennem a létezés öröme. És az sem szégyellnivaló, ha olykor-oly­kor legördül egy-egy könny­csepp. Azt hiszem, Pilinszky János mondta, hogy egyetlen könnycsepp mérhetetlenül töb­bet tudhat az emberi létezés mélységeiről, mint akár a leg- tudósabb értekezés. Három kulturális közmunkás Mátraderecskén Amatőrök képei, plasztikái, tűzzománcai Eger Változatos anyagot mutat be az Ezüstidő egyesület által rendezett kiállítás Régi diákokat is várnak az alatkai eperfesztiválra közfoglalkoztatás Mátrade- recskén évek óta mintaszerűen működik a közmunkaprogram. Idén mintegy hetven személy jut ilyen módon munkalehe­tőséghez, ezáltal rendszeres jövedelemhez. Ők mezőgazda- sági tevékenységet folytatnak, gombát termesztenek, sertést nevelnek, hozzájárulva a hely­ben megtermelt javakkal a la­kosság ellátásához. Egy ideje három kulturális közmunkást is alkalmazhat az önkormányzat. Ők a tavaly átadott civil házban segítik a helyi szervezetek munkáját, s a helyieknek nyújtanak se­gítséget a hivatalos ügyek inté­zésében. ■ B. K. Az idei év volt a hetedik, ami­kor is az Ezüstidő Szabadidős Egyesület megrendezte a hevesi megyeszékhelyen az Agria Aut Art kiállítást, amelynek ezúttal a Dobó téri Szent Hedvig Kol­légium kiállítóterme adott ott­hont. A tárlaton több mint fél­száz amatőr művész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Az „amatőr” jelzőt ez esetben nem pejoratív, hanem valódi ér­telmében kell használnuk, lé­vén a kiállítók egyike sem űzi hivatásszerűen azt a mester­séget, amelynek eredményeit most bemutatták. Ám mindez egyáltalán nem látszik az al­kotásokon, amelyek nívójával a kényesebb ízlésűek is elégedet­Az egri amatőr alkotók kiállítása a holnapi napon még megtekinthető tek lehetnek. A kiállítók nagy számának köszönhetően rend­kívül változatos és élvezetes anyagot láthatnak az érdeklő­dők: így festményeket, grafiká­kat, kisplasztikákat, tűzzomán­cokat. Fűrész János, a szabadidős egyesület elnöke hangsúlyoz­ta: fontosnak érzik, hogy teret adjanak az amatőr alkotók be­mutatkozásának. Mindezt a hitvallásuk is tükrözi, amely így szól: „Indulj, menj tovább, és segíts másokat is elindítani!” Nyolc év távlatából sikeresnek értékelik tevékenységüket, hi­szen nem egy alkotójuk az évek során már önálló kiállítással is jelentkezett. ■ H. M. heves Jelentős rendezvényre készülnek Alatkán. Mint azt megírtuk, a közös múlt megidé- zéséhez az önkormányzatnál olyan régi fotókat, képeslapokat gyűjtenek, amelyek a telepü­lésükről készültek. Azzal a céllal, hogy a beérkezett felvé­teleket május 23-án, az akkorra tervezett elszármazottak és az egykor ott tanult diákok talál­kozóján kiállítsák a régi iskola- épületben. De nem csupán erre készülnek, lévén ezen a napon eperfesztivált is tartanak. A rendezvény elnevezése utal a városrészben elterjedt eperter­melésre. Lesz főzőverseny, és fellép a hevesi Sarkifény Zenei Csoport is. ■ SZ. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom