Heves Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-16 / 89. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2015. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Sose késő új tudásra szert tenni képzés A munkavállalók aktív életpályája hosszabb lehet, mint szakmájuk élettartama Termelés az egri Aventics Kft.-nél... A hazai munkavállalók zöme arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is dolgoznia kell majd. A szeretetszolgálat bővíti tarnabodi bontóüzemének tevékenységi körét fejlesztés Üveg- és műanyag- hulladék feldolgozásával bővíti tevékenységét Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat elektronikai bontóüzeme. Ezzel egy több mint 250 millió forintos fejlesztési program va­lósul meg a hátrányos helyzetű kistelepülésen: új üzemcsar­nok épül, s tervek szerint öt új munkahely is létesül. Kilenc éve a helyi, hosszú ideje állástalan és a munkaerő- piacon - sok körülmény miatt - esélytelen emberek foglal­koztatására hozták létre a ki­selejtezett számítógépek, tévék, rádiók bontását végző gyárat, amit a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat Befogadás Nonprofit Kft. működtet. Emlékezetes, hogy a volt istállóépületben ki­alakított harmincfős üzembe több mint százharminc tarna­bodi jelentkezett dolgozni. A mostani fejlesztés a bon­tás és a könnyen hasznosítha­tó anyagok kinyerése után a telephelyen visszamaradó üveg és többféle műanyaghulladék feldolgozását célozza. Az új technológia finomra darált üvegszemcsék és elkülönítve válogatott, előkészített mű­anyagok adagolásával nagyobb szilárdságú, tartósabb betont állít elő, ezáltal piacképes új termékeket hoz létre. ■ SZ. E. A magyarok 77 százaléka véli úgy, még nyugdíjas korá­ban is dolgoznia kell, de gon­dot jelenthet, hogy a mun­kavállaló aktív életpályája gyakran hosszabb, mint egy | szakma élettartama. Hírlap-információ Az Eurostat előrejelzései szerint az EU 28 tagállamában a 65 év­nél idősebbek 2013 elején mért 18,2 százalékos aránya 2050- re 28,1 százalékra emelkedik, miközben az aktívak részará­nya 66,2 százalékról 56,9 szá- j zalékra csökken. A Randstad Workmonitor kutatása szerint a magyarok 77 százaléka arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell, hogy meg tudjon élni. Minden 6. válaszadó úgy látja, valószí­nűleg csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát. Csak a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul. Ilike kis nyugdíja miatt kény­telen dolgozni, máshogy nem | tudná kifizetni a számláit. - Iro- | dákat takarítok esténként, bár mind nehezebben bírom, de mit csináljak, kell a pénz - mondja. - A fiatal lányokkal szemben én alapos vagyok, így talán sokáig megtart a főnököm.- Nagyon sok a fiatal, a pályakezdő, de a tapasztalt, idősödő, akár nyugdíjas mun­kavállalók motiváltságával, feladatorientáltságával nem vehetik fel a versenyt - nyilat­kozta Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetségének Szolnok megyei elnöke. - Ők tényleg elkötele­zettek, a feladat megoldását tartják szem előtt, nem azt né­zik, mint a pályakezdők, hogy mikor ér véget a munkaidő. De szem előtt kell tartaniuk az élethosszig tartó tanulást, hogy ne maradjanak le a szak­mai ismeretek terén. Tény, hogy sok idősebb mun­kavállaló nem kezeli biztonság­gal a számítógépet, de legalább van bennük akarat. Akinek vi­szont elavul a szakmája vagy váltania kell, nagyon figyelem­mel kell kísérnie, milyen lehe­tőségek adódnak új ismereteket tanulni, OKJ-s végzettséget sze­rezni. - Sajnos, szembesülünk vele, hogy sok ötven felettit a kora miatt leépítenek, pedig ez­zel a lépéssel a munkaadók jár­hatnak rosszul, hiszen még egy 50-60 éves szakmunkás is tel­jesen jól el tudja látni a felada­tát és megbecsülésnek örvend fiatalabb kollégái körében. Vi­szont nálunk csak a multiknál léteznek az idősebb korosztály foglalkoztatását segítő progra­mok - összegzett az elnök. A Randstad Workmonitor szerint hazánkban a munkálta­tók 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglal­koztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál. A felmérésből az is kiderül, a magyarok többsé­ge szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan haté­konyan tudják végezni a mun­kájukat, mint a fiatalok, és be­tegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alat­ti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idő­sebbeknek már nehéz új isme­reteket szerezniük, ami kihat­hat a munkavégzésre is. Tény­leg nehezebben tanulnak az idősebben? Bizonyos dolgokat valóban, ha nem folyamatosan frissített ismeretekről van szó. Hajléktalanszálló: a város már kiírta a közbeszerzést ► Folytatás az 1. oldalról euer Rázsi Botond, aki a város­rész egyéni önkormányzati képviselője is, hangsúlyozta: Egert a hajléktalanszálló meg­építésére kötelezi a közgyűlés döntése és a beruházás pályá­zati támogatásával kapcsolat­ban aláírt szerződés is. Ám a közbeszerzés nyertesének ki­hirdetése nem jelenti az összes akadály elhárulását, lévén a döntés megtámadható, s létez­het polgári elégedetlenség is. A felnémetiek lakossági fó­rumokon adtak hangot ellen­érzéseiknek a szálló miatt, s sokan Felnémet Egerről történő leszakadását sürgették. ■ R. M. Az informatikai tudás az időseknek is kell a felnőttképzők szerint alap­vetően az idegen nyelvi, infor­matikai terület az, amelyben az ötvenes korosztály a többi­hez képest lemaradással küzd. Az OK-TAT 60-tól megtudtuk, korábban ők is szerveztek szá­mukra informatikai tanfolya­mot. A munkáltatók általában elvárják az informatikai isme­reteket, miközben sokan nem ismerik a képzési lehetősége­ket. Egy tanfolyamon való rész­vétel nem csupán az ismeretek elsajátítását, bővítését szolgál­ja, de kiváló alkalom az állás- keresést, a mindennapi életet megkönnyítő kapcsolatépítésre, jelenthet szórakozást is, segít­het megőrizni a szellemi, fizi­kai aktivitást, elkerülni a ma- I gányosságot. HAJDÚ ATTILA ÜGYVEZETŐ, OK-TAT-60 KFT.- A közhiedelemmel ellentétben tanulni nem késő 50 éves kor fölött sem. Sőt, vannak esetek, amikor kötelezőnek is mondha­tó akár, hiszen a nyugdíjkorha­tárkitolása miatt egyre többen kényszerülnek váltásra, pálya- módosításra). Az elmúlt évtize­dek munkaerő-piaci tendenciái is azt mutatják, hogy évről évre egyre több 45-50 év feletti szorul ki az aktív munka világából, így számukra gyakran az egyedüli megoldás ismeretek bővítése, új szakma elsajátítása. JUHÁSZ PÉTER ÜGYVEZETŐ, J.P. 98 FŰTÉSTECHNIKA KFT.- Dolgozóink között vannak, akik pár évvel a nyugdíjba vonu­lás előtt állnak, s őket is folya­matosan továbbképezzük. Új szakma szerzése nem jellemző, de a speciális továbbképzéseken való részvétel igen, erre mindig szükség van, akár egy hegesztői minősítésre is. A technológia fej­lődésével épületgépészeknek is lépést kell ártaniuk. Van, hogy csak rövid tréningről van szó,: ekkor hozzánk jönnek a gyártók bemutatni a legújabb termékek­hez szükséges fogásokat. FENYVES PÉTER IGAZGATÓ, MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT- Rendszeresen indítunk tan­folyamokat az ötvenes ügyfe­leink részére, bár nem ők a leg­népesebb korosztály a munka- nélküliek között. A képzésekbe bekapcsolódók körében ala­csony a lemorzsolódás, többsé­gük elvégzi a választott tanfolya­mot. Vannak felméréseink is ar­ról, hogy az új szakma megszer­zése hasznosul, hiszen a későb­bi megkéréskor kiderül: hatvan százalék (ami több az uniós el­várásnál) el tudott helyezkedni, főként piaci munkahelyen. Fontos, hogy a dolgozók frissítsék ismereteiket- sokan megróják az olyan vál­lalkozót, aki nem szeret ötvene­seket foglalkoztatni. Én sem - ismerte be egy kisvállalkozás első embere. - Azt azonban tud­ni kell, hogy van az éremnek egy másik oldala is. Az érintet­tek közül igen sokan elülnének a korábbi babérjaikon, vagyis egyáltalán nem törik magukat azért, hogy frissítsék a tudásu­kat. Ezért aztán mindenki szíve­sebben foglalkoztat olyan mun­kásokat, akik számára nem okoz gondot, hogy mondjuk be­vezesse a számítógépes nyilván­tartásba az anyagfelhasználást, netán hajlandó legyen megis­merkedni egy teljesen új gép használatával, nem pedig azon problémázik, hogy ő ezeket nem tanulta annak idején. Százéves hölgyet köszöntöttek Szűcsiben születésnapos A betegek szentségének a felvétele adott alkalmat a kis ünnepségre Megdicsérte az adózókat az egri adóiroda vezetője Szűcsiben idén nyolcvankét he­lyi szépkorú vette fel közösen a betegek szentségét, amit Hu­bai József címzetes kanonok és Utasi Vilmos tisztelendő szol­gáltatott ki számukra. A lelki- pásztorok hangsúlyozták: a betegek szentségét - amely nem utolsó kenet, hiszen több­ször is fölvehető - a szentmise keretében szolgáltatják ki, a krisztusi találkozás teljességét megélve. A már hagyomány- nyá vált rendezvény az idén is sikeresnek bizonyult; az érin­tettek elmondták, hogy fontos számukra ez a nap, hiszen ér­tük mondanak szentmisét, a betegek szentségének a kiszol­gáltatásában részesülhettek, Virággal és ajándékokkal köszöntötték a 100 éves Mikovcsák Istvánnét.. a szentmise után pedig szere- tetvendégségben a Művelődési Házban fogadták őket. Ezt az alkalmat használta fel a község vezetése - élén Ber­ta István polgármesterrel - és a jelenlévők, hogy köszöntsék Mikovcsák Istvánnét, aki 1915. február 23-án született, vagy­is nemrég töltötte be 100. élet­évét. A szentmisén virágokat, kisebb ajándékokat kapott a hí­vőktől, ismerősöktől, valamint elsősként részesült a betegek szentségéből. A település első embere és dr. Vitovszki Mária, a község volt jegyzője, jelenleg a gyöngyösi járási hivatal veze­tője emlékplakettel is kedves­kedett az ünnepeknek. ■ T. O. ► Folytatás az 1. oldalról bevétel Korsós László sajtótá­jékoztatóján beszámolt az első negyedéves helyi adóbevételek­ről is. Mint mondta, az egriek nagyon jó adófizetők, hiszen egyrészt több pénzt utaltak az önkormányzatnak, másrészt a befizetéseket túlnyomórészt önkéntesen teljesítették.- Annak ellenére növeked­tek 114 millió forinttal a bevé­teleink tavalyhoz képest, hogy nem emeltünk az adónemek mértékén, új adót sem vezet­tünk be, sőt, a telekadót meg is szüntettük. Az egész évre elő­irányzott adóbevétel 42 százalé­ka teljesült március végéig, ami jónak mondható. A befolyt 1,66 milliárd 86 százalékát a gazdál­kodó szervezetek fizették be. Magánszemélyek kommunális adójából 433 millió, idegenfor­galmi adóból 29 millió, ipar­űzési adóból 1,12 milliárd forint érkezett be - sorolta az adatokat az adóiroda vezetője. Korsós László kitért arra is, hogy melyek a leggyakoribb adónemek az önkormányza­tok körében. Első helyen az iparűzési adó szerepel, máso­dik a magánszemélyek kom­munális adója, a harmadik pedig az építményadó. Tele­pülési adót, illetve szállásdíj arányos idegenforgalmi adót csupán tucatnyi önkormány­zat vet ki. ■ T. B. * ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom