Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-06 / 55. szám

2 Yj v- JJ MEGYEI KORKÉP 2015. MÁRCIUS 6., PÉNTEK szóvivők Információs kötéltánc a munkájuk, amit védőháló nélkül végeznek. Lényeges, hogy kölcsönös és jó kapcsolatot tartsanak fenn a médiával. Nincsenek kényes kérdések, csak ügyetlen válaszok. AKIK A NAPI HÍREKBEN SZEREPELNEK Ők azok, akiknek a nevét nap mint nap látjuk-olvas- suk-halljuk a hírekben. Feladatuk, hogy a médián keresztül is tájékoztassák a közvéleményt a polgárokat érintő, érdeklő információk­ról. Munkájukat a gyorsaság, hitelesség és a tárgyilagos­ság jellemzi. Lapunk öt sajtó- szóvivőt kérdezett arról, mit is gondolnak a munkájukról. Mazurka Zita A Hírlap valamennyi munka­társa azon dolgozik, hogy mi­nél frissebb, hitelesebb és érde­kesebb információkkal lássuk el olvasóinkat. Természetesen a munkánkat több hatóság is segíti: a rendőrség, a kataszt­rófavédelem, a bíróság, az adó­hatóság. Ezeket a gyakorlatban a sajtószóvivők képviselik, akikkel mi, újságírók is napi kapcsolatban vagyunk. És bár olykor-olykor az érdekeink el­térnek egymástól, a szóvivők munkája nélkül mi sem tud­nánk megfelelően informálni olvasótáborunkat. A Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének állás­pontja szerint a szóvivői mun­ka kialakulását legalább két tényező indokolta: egyrészt a társadalom részéről megnöve­kedett a szakszerű és pontos információk iránti igény (nem különben az ezekhez való fo­lyamatos hozzáférés lehetősé­ge), másrészt a vállalatok, in­tézmények, szervezetek arra jöttek rá a saját tapasztalataik alapján, hogy véleményük csak akkor jeleníthető meg egységes formában, ha a társaságon be­lül meghatározott személyek kifejezetten erre a tevékeny­ségre szakosodnak, továbbá össze is hangolják a kommuni­kációs munkát. Jóllehet a sajtószóvivők ál­landóan ott szerepelnek a hí­rekben, tényleges munkájukról mégis keveset tudunk. Mind­ezt a hiányosságot pótlandó a Hírlap most öt Heves megyei sajtószóvivőt kérdezett arról, mit gondolnak saját „mestersé­gükről”, milyen elvek mentén végzik végzik azt. Antal Erika Antal Erika tűzoltó százados, megyei katasztrófavédelmi szó­vivő a Rendőrtiszti Főiskola ka­tasztrófavédelmi szakirányán végzett, s 2011-től dolgozik a Heves Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóságon szóvivőként..- Úgy vélem - mondja -, akkor végezzük jól a munkánkat, ha az állampolgárok megismerik a rájuk leselkedő veszélyeket, nem különben azokat a tenni­valókat, amelyeket a különböző helyzetekben követniük kell. Épp ezért a katasztrófavédelem egyik fontos feladata a lakosság hiteles, gyors és pontos tájékoz­tatása. Legfontosabb, hogy - a ■ Egy szóvivőnek mind írásban, mind pedig szóban profi módon kell kommunikálnia... tájékoztatás különböző formáit alkalmazva - megelőzzük a bajt. Ám ha ez mégis bekövetkezett, arra kell koncentrálni, hogy a veszélyről tájékoztassuk a pol­gárokat, közölve, mi a teendőjük az adott helyzetben. A helyreál­lítás időszakában pedig azt kell kommunikálnunk, hol is tart a probléma megoldása. Talán eb­ből is látszik, hogy ez a munka rendkívül összetett. Szerintem egy jó szóvivőnek nemcsak ma­gabiztosnak kell lennie, de jó kapcsolatot kell ápolnia a média képviselőivel is. Azaz folyamato­san álljon a sajtó rendelkezésre, legyen az információk birtoká­ban. És tökéletesen ismerje azt a szakmát, amiről beszél. Dr. Snellenperger Judit Dr. Snellenperger Judit, az Eg­ri Törvényszék sajtószóvivője a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 2000-ben jogászként. Büntető ügyszakos bíróként dolgozik az Egri Járásbíróságon, tavaly áp­rilis 1-jétől az Egri Törvényszék sajtószóvivője. A bírósági sajtó- szóvivők és sajtótitkárok évente kétszer „tréningeznek” a Ma­gyar Igazságügyi Akadémián.- Az Egri Törvényszéknek van egy sajtószabályzata is, ami se­gíti a munkánkat - meséli. - Ez részletesen leírja a sajtószóvi­vői és a sajtótitkári feladatokat, a bírák kötelezettségeit a sajtó­■ Igyekszünk pontos, hiteles tájékoztatást adni közérthető módon, kerülve a szakzsargont. sok tekintetében, a média tájé­koztatásának rendjét, a tárgya­lásokon való kép- és hangfelvé­tel-készítés részleteit. Sajnos, a bíróságoknak az utóbbi évek­ben nem volt túl jó a megítélése, ezért fontos, hogy tájékoztassuk az embereket a munkánkról. Fontos, hogy a szóvivő tájéko­zott legyen, s jó kapcsolatot ápol­jon a kollégáival és a sajtóval is. Lényeges a felkészültség, a ha­tározottság, a jó kommunikáci­ós készség. Az Egri Törvényszék folyamatosan nyit az emberek irányába, amivel az a célunk, hogy a polgárok jobban megis­merhessék a szervezetünket, s hogy meggyőződhessenek ar­ról: a bírák is emberek. Kovács Dorina Kovács Dorina pénzügyőr szá­zados, a NAV Észak-magyaror­szági Regionális Bűnügyi Igaz­gatóságának sajtóreferense a Rendőrtiszti Főiskola vámigaz­gatási szakán és az Eszterhá- zy Károly Főiskola gazdálko­dási és menedzsment szakos közgazdász képzésén szerzett diplomát. Nyolc éve dolgozik pénzügyőrként, s 2012 óta te­vékenykedik a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) észak-ma­gyarországi régiójának bűn­ügyi sajtóreferenseként.- Érdemes tudni -mondja -, hogy a NAV bűnügyi szóvivője dr. Sárközi Alexandra. A ré­■ Jó szemmel kell kiválasztani a „sajtóra érett” ügyeket, s érdekesen tálalni azokat. giós sajtóreferensek, így én is, egyrészt az ő munkáját segítik, másrészt tartják a kapcsolatot a régiós médiumok képviselőivel, újságíróival. Magam három me­gye (Heves, Nógrád, Borsod) új­ságíróit tájékoztatom a hatáskö­rünkbe tartozó ügyekről. Kom­munikálom az érdekes, jelentős felderítéseinket, sikeres nyomo­zásainkat, és persze, kapcsolatot tartok a médiumokkal. Nézetem szerint egy sajtóreferens eseté­ben fontos a jó kapcsolattartó képesség, a rugalmasság és a naprakészség. Emellett bármi­kor rendelkezésre kell állni, lévén az újságírók azonnali vá­laszt szeretnének kapni. Ám a leglényegesebb a hitelesség. Dr. Konkoly Thege László Dr. Konkoly Thege, a Heves Me­gyei Főügyészség sajtószóvivő­je a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán végzett jogászként. A Heves Megyei Fő­ügyészségen 2002 óta dolgozik sajtószóvivő ügyészként.- Úgy vélem - mondja -, sajtó- szóvivőként az egyik legfonto­sabb feladat, hogy bemutassuk a lakosságnak az ügyészség munkáját, annak lényegét. Másfelől tájékoztatnuk kell a polgárokat az aktuális bűn­ügyekről, amelyek érinthetik őket, s amelyek tanulságot is tartalmaznak. Vannak például ■ Olyan stílus is szükséges, ami a médiafogyasztók számára élvezhetővé teszi az információkat... olyan bűncselekmények, ame­lyekről sokan nem is gondolják, hogy azok, ezért fontos a törvé­nyi háttérre is felhívni az embe­rek figyelmét. Örök vita tárgya a szakmában, hogy a szakmaiság vagy a közvetlenség a fontosabb. Azt gondolom, a jó szóvivő meg­találja a kettő között az egyen­súlyt. A közleményeket úgy kell megfogalmazni, hogy a polgá­rok is megértsék, ugyanakkor vannak olyan szakkifejezések, amelyeket nem lehet mkikerül­ni. Lényeges még, hogy a szó­vivő tudjon szelektálni a hírek között, tudja, mi az, ami közér­deklődésre tart számot, s mi az, ami terjedelme vagy szakmai­sága miatt emészthetetlen. Soltész Bálint Soltész Bálint rendőr őrnagy, megyei rendőrségi sajtószóvivő tíz éve, 2005. március 1-jén ke­rült a rendőrség sajtókommu­nikációs területére, azóta dol­gozik sajtóreferensként, majd szóvivőként.- A közérdekű adatok közlésén túl - meséli - a legfőbb felada­tom a rendőrség tevékenysé­gének bemutatása, illetve tájé­koztatás a kollégák által elért sikerekről (így egy-egy bűncse­lekmény felderítéséről), ezzel is növelve a szőkébb hazánkban élők biztonságérzetét. Vélemé­nyem szerint egy szóvivő hiteles­sége szempontjából fontos, hogy ■ Ha egy eset megengedi, a szóvivő bátran megmutathatja emberközelibb arcát is. értse, amiről beszél, azaz legyen gyakorlati tapasztalata az általa képviselt szervezet tevékenysé­gét illetően. Legalább ilyen lé­nyeges - persze, a szakmaiság megőrzése mellett -, hogy a lai­kusok is megértsék a közlendőt. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tárgyilagosságra is, hiszen még egy életellenes bűncselekmény, avagy egy halálos közlekedési baleset helyszínén tett nyilatko­zat esetén sincsen helye érzelmi megnyilvánulásnak. Megjegy­zem, egy szóvivő számára nél­külözhetetlen a támogató családi háttér, amely nélkül ezt a kiszá­míthatatlan munkát lehetetlen lenne jól csinálni. Szerencsére számomra mindez megadatott... Újra nekifutnak a 31-esnek felújítás 2006-tól ígérik, állítólag két év múlva készen lehet Állón vágta fiának iskolatársát dormánd Egy buszmegállóban vett elégtételt a dühöngő apa Ismét jóváhagyta a kormány a . 31. sz. főút Heves megyei szaka­szának 11,5 tonnás tengelyter­helésre történő megerősítését célzó projektjavaslat támoga­tását. Á 9,6 milliárd forintos fejlesztéssel a 31. számú főút burkolatát a teljes - 23 kilo­méteres - Heves megyei nyom­vonalon megerősítik, emellett javítják a forgalombiztonságot, átépítik egyes csomópontjait, műtárgyait. A főút kétszer egy sávos marad, burkolatszélessé­ge pedig átlagosan hét méteres § lesz. A projektzárás határideje | nem nyúlhat túl 2017. március f 31-én. Az út felújítását koráb- 'í ban már többször megígérték, I legelőször 2006-ban. ■ T. B. A 31-es számú út az évek alatt egyre katasztrofálisabb állapotba került... ► Folytatás az 1. oldalról Az apa még aznap megpróbált bosszút állni. Este 7 óra előtt nem sokkal haladt személyau­tóján Dormándon, s a község­ben egy buszmegállóban meg­pillantotta azt a diákot, aki a fiával korábban veszekedett. A 46 esztendős férfi kiszállt, odament hozzá, kiabálni kez­dett vele, majd egyszer ököllel álion vágta a fiatalt. Ezután, a vádiratban foglaltak szerint, felszólította őt, hogy üljön be a kocsijába. Az ifjú persze erre nem volt hajlandó, ezért a rop­pant mód ideges apa a ruhájá­nál fogva ráncigálta a sértettet, hogy a járművébe kényszerít­se. Közben letépte a válláról a hátizsákját is, amit gyorsan behajított a lehúzott autóabla­kon át a jobb első ülésre. Ezt követően tovább dulakodtak a morcos felek, s az áldozat isko­latársának szülője igyekezett betuszkolni a megtámadott ti­nédzsert az autóba azzal a cél­lal, hogy őt ismeretlen helyre magával vigye. Ez azonban a fiú ellenkezése miatt nem si­került neki. A csetepaténak az vetett véget, hogy megjelent a helyszínen a sértett édesanyja, aki kimentette szorult helyze­téből a gyermekét. Később az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a bántal­mazás következtében a dühön­gő atya által durván kérdőre vont tanulónak kitört a balol­dali II. őrlőfoga, bal arcfelének lágyrésze zúzódott, s nyelvé­nek baloldali bevérzésese sérü­lését is elszenvedte. Mindezen sebek nyolc napon belül gyó­gyultak. A Füzesabonyi Járási Ügyészség 18. életévét be nem töltött személy sérelmére el­követett, személyi szabadság megsértése bűntettének kísér­lete, valamint könnyű testi sér­tés vétsége miatt emelt vádat az apa ellen. A vádhatóság a vádlottal szemben végrehajtá­sában próbaidőre felfüggesz­tett börtönbüntetés kiszabásá­ra tett indítványt. ■ SZ. Z. L. 1 ív é

Next

/
Oldalképek
Tartalom