Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-04 / 53. szám

MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2015. MÁRCIUS 4., SZERDA Hevesi kincsek őrzője, meglelője portré A helytörténeti gyűjtemény vezetője kötetbe rendezte a Marci-történeteket Gyermekkori álmát valósítot­ta meg azzal, hogy muzeoló­gus lett Gyimesiné Gömöri Ilona. Hevesen néprajzi kér­désekben a helybeliek min­dig hozzá fordulnak. Tavaly éremkincset talált a városi templom mellett végzett ása­táson. Szomszéd Eszter tíszanána A naptári tavasz kezdetével immár elstartolt a közmunkaprogram is a tele­pülésen. Négyféle projektre pályá­zott a Tisza-parti helység: huszonötén vesznek részt a közutak felújításában, a földterületeket további tizenöt helybeli teszi rend­be a következő időszakban. A mezőgazdasági program március 16-ával indul. Het­ven embert foglalkoztatnak a mezőgazdaságban, ők szántó­földi növénytermesztést és állattenyésztést Végeznek, valamint a kertészetet gon­dozzák majd. A tervek szerint nemcsak a napközi konyhára termelnének, hanem a sze­mes terményt is szeretnék értekésíteni. A hagyományos közfoglalkoztatásban most kilencvenen vesznek részt, ők felelnek az értékteremtő beruházásokért és a szociális feladatokért. Mint azt Tóth lózsef pol­gármestertől megtudtuk, a mezőgazdasági program részeként megpályázták egy környékbeli 6 hektáros tanya megvételét. Ezen a területen végzik majd az állatok legelte­tését, méhkaptárakat telepíte­nének és turisztikai célokat is szolgálna. Dinnyésháton is készülnek az idegeforgalmi szezonra, jelenleg apróbb felújítási munkákat végeznek, tovább erősítik a stégeket. Ha pályá­zati lehetőség adódik, akkor a strand és a kikötők bővítését, korszerűsítését célozzák meg, ha nyernek rá pénzt. ■ SZ. E. Oldalszerkesztő: Szomszéd Eszter Telefon: 06-30/435-8630. Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600. A hevesi kistérségi oldalunk legközelebb 2015. április 6-án jelenik meg.- A tavalyi évben folytak ása­tási munkálatok a hevesi főté­ren. Akkor híre ment, hogy Ön talált meg egy nagyon értékes éremkincset. Hogyan emlék­szik erre vissza?- Pályafutásom egyik leg­szebb és legemlékezetesebb időszaka volt az a feltárás - vá­laszolta Gyimesiné Gömöri Ilo­na. - De nem azért, mert én ta­láltam azt az éremkincset, ha­nem azért, mert kint lehettem a helyszínen és láthattam, mi van a föld alatt. Óriási élmény volt látni, ahogyan dolgoznak az egri kollégáim. Annyira lel­kesen tették a dolgukat, hogy szerintem ez ragadt át rám is. Volt egy földkupac, szaknyel­ven meddőhányó, és annak a tetején láttam meg egy agyag­korsót, amiben - mint kide­rült - több mint hatszáz darab ezüstpénz volt a XVI-XVII. szá­zadból.- Volt még ilyen momentum az életében, amikor azt gondolta, milyen jó, hogy ezt a hivatást választotta?- Talán még az, mikor Csá- szi Irénnel készítettük a Heves megye népművészete című kö­tetet, és abban a saját témámat dolgoztam fel. Akkoriban felke­restem a megye összes népmű­vészeti gyűjteményét. Ezeken kívül még a nyári honismereti táborok töltenek el igazán jó­érzéssel. A gyermekek mindig kellemes élményekkel gazdagí­tanak.- Hogyan került ide Hevesre, a gyűjtemény élére?- Én eredendően jászkiséri vagyok és a szüleimmel köl­töztünk ide majdnem harminc esztendővel ezelőtt, a múzeum­ban pedig 1989 óta dolgozom. Ez alatt az idő alatt elég sok mindent kellett átélni, s talán Gyimesiné Gömöri Ilona felel a helytörténeti gyűjteményért, bárkit szívesen körbevezet a tárlatokon. Kő Pál szobrai is a kiállított tárgyak között vannak. ez a legkedvesebb időszakom, mióta itt lehetünk ebben az épületben. Ezt a helyet valaha a közbirtokosság emeltette a kö­zös ügyeik intézésére. Itt min­dent gyönyörűen be tudunk mutatni: a paraszti háztartás­tól, a nemesi kúriák berendezé­sén keresztül, Kő Pál szobrain át, különböző időszaki kiállítá­soknak is helyt adhatunk.- Miért választotta éppen ezt a hivatást?- Egyértelmű, hogy a nép­rajz miatt. A jászságban éltem, s ott nagy hagyományai voltak a honismeretnek, ott ivódott belém ennek a szeretete. Szol­nokon középiskolás koromban már bejártam a múzeumba néprajzi gyűjtéseket végezni. Ez volt a vágyam, és szerencsé­re teljesült. Az egri főiskolán magyar-történelem szakos ta­nári diplomát szereztem, majd Debrecenben elvégeztem az et­nográfiát. Ott lettem néprajzos.- Úgy tudom, kutatja annak a szólás-mondásnak a gyökerét, ami így hangzik: él, mint Marci Hevesen. Hogy áll most ezzel a gyűjtéssel? Kiderült már, hogy ki volt tulajdonképpen Marci?- Igen, van egy kiadvány, amiben nyolc változata jelent meg a hevesi Marci történeté­nek. Azóta érkeztek újabbak is, így jelenleg tíz verzió létezik. Ez valójában egy folklór jelen­ség, s a legérdekesebb számom­ra az, hogy minden társadalmi réteg megteremtette a saját Marci-képét: köztük a zsidóság, azután a nemesi osztály, s még az iparosok is, akik például egy cipész képében látták Marcit.- Ez a hagyomány ma is él He­ves városában. Melyik változa­tot veszik alapul? Gyimesiné Gömöri Ilona SZÜLETÉSI HELY ÉS IDŐ: JáSZ- kisér, 1964. augusztus 18. családi állapot: házas, egy lánya van, Emese ISKOLÁI: Szolnoki Közgazdasági Szakközépiskola, Egri Tanár­képző Főiskola (magyar-törté­nelem), Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem (néprajz) munkahely: Hevesi Helytörté­neti Gyűjtemény tagintéz­mény-vezető, főmuzeológus hobbi: kirándulás, utazás civil szervezetek, amelyek­nek tagja: Hevesi Honismereti és Múzeumbarát Egyesület, He­vesi Református Gyülekezetért Alapítvány- Azt választottuk ki, amit Hegedűs Béla bácsi valamikor az 1960-as években írt le, te­hát amikor a nemes ember a dormándi út sarkánál vette fel a csavargót és elhozta Hevesre. Mindig szebbnél szebb ruhákat adott neki, aztán később a többi nemes megpróbálta elcsábíta­ni, még jobban megfizetni, aki aztán így lett Marci a leggazda­gabb ember Hevesen. Nem tett mást, mint csak üldögélt egész nap és az lett a veszte, hogy túl sok dinnyét evett. Erre fűzzük fel ma a rendezvényeinket.- Ennek az évnek mi lesz a leg­nagyobb dobása a városban?-i­•““SS-*"»-**"’'*" Kiállítás is nyílt a kincsekről- Ősszel több olyan rendez­vényünk lesz, ami a középkori bronzharangunk 550. évfordu­lójához kapcsolódik. Ezt sze­retnénk megünnepelni, mert ha a múzeumot nem is ismeri a hevesi ember - bár az igen nagy szégyen -, azt azért bizto­san tudja, hogy van egy haran­gunk, amit 1966-ban találtak meg a templom és a művelődési ház között. A harang körira­tában négy fontos információ is van: a készítés évszáma, az öntőmester neve, a templom ne­ve, amelynek készült és a váro­sunk neve w-vel.- Mit gondol, hogyan lehet be­csalogatni az embereket ma a múzeumba?- Nagyon sokféle funkció kell már egy ilyen intézmény­nek, nem elég csupán az, hogy kiállításokat rendezünk be. Nyaranta ezért mindig tartunk múzeumpedagógiai foglalkozá­sokat a helyi és a környékbeli kisiskolásoknak, sőt tábort is szervezünk nekik. Az egyik legszebb időszaka az évnek. A gyűjtés szempontjából is nagy előrelépés történt az utóbbi tíz esztendőben, mióta ebbe az épületbe, a város szívébe került a múzeum. Szívesebben hoz­nak be helytörténeti tárgyakat, és aki bejön ide, az hírét viszi ennek a funkciónak. HEVES ÉS TÉRSÉGE Korszerűsítenék a dinnyésháti strand környékét Karneváli hangulat Hevesen farsang Több száz gyermek öltözött jelmezbe a városban Hevesen idén is megrendezték a városi farsangot. Az érdek­lődés hatalmas volt, több száz gyermek öltött jelmezt. A részt­vevők maszkjaikkal és öltöze­tükkel a karneváli időszakot idézték meg, váratlan meglepe­tésként egy motoros is berobo­gott a fellépők közé. A művelődési központ igaz­gatója, Fülöp Márta kiemelte: a farsangolók feledhetetlen pillanatokat varázsoltak a szín­padra, a zsűrit nehéz döntés elé állították az igen ötletes | maskarák. ló volt látni, hogy | nem csupán Hevesről, hanem \ a környező településekről is el- J látogattak a kulturális progra- I munkra. ■ SZ. E. A „legédesebb csapat” címet a körzeti iskola diákjai kapták HIRDETÉS „A jövő tudásból és tehetségből épül” VI. Junior Expo 2015. március 6-7-én az Agria Parkban jUN/on r?«t«l vk/Mkaxii ». tir ■M >0 r,fe*0 Számos vállalkozás kap bemutat­kozási lehetőséget Egerben, a VI. Junior Expón, a fiatalok nemzetközi kiállításán Egerben, az Agria Uni­versitas Egyesület szervezésében. A kiállítás idén is átlépi az ország­határt, a Kárpát-medence szinte minden országából érkeznek kiál­lítók. Először az Expo történetében a lovagláshoz kapcsolódó tematikus kiállítást szervezünk, ahol bemutat­nak lovas-versenyöltözéket, csomó­zott kantárokat, kötélből és bőrből készült egyedi lovaskiegészítőket, kézzel készült egyedi kabátokat, melyeket a helyszínen is megvásá­rolhatnak. A színpadon divatbemutatók, sportbemutatók, táncműsorok és bemutatkozások váltják egymást, a tavalyi győztes, a Cavalliera Kft. lo­vas ruházati divatbemutatót rendez. Pénteken Varga Viktor, szomba­ton Muri Enikő ad koncertet, mind­két alkalommal 17 órától. Az Expo látogatói is értékelhetik a fiatal vállalkozókat, szavazhatnak kedvencükre. Döntésük alapján ad­juk át szombaton 18.00 órakor a Junior Expo Közönségdíját a záróün­nepségen. A szavazók között értékes tárgyjutalmakat sorsolunk ki. Idén is lesz ExpoUúra nyere­ményjáték: a sorsoláson való rész­el 6E vételért meg- határozott standokat kell felkeres­ni és a szelvényre pecséteket kérni. Expo-túra sorsolásán gazdára talál többek között a bútorrestaurátor által készített asztal, szék, Google- hirdetés, díszdobozos borcsomag, székhelyszolgáltatás, logótervezés, nemez táska. A szelvényekért keres­sék a Junior Expo információs pult­ját az Agria Parkban! További információ: www.aueeger.wordpress.com t í i » i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom