Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-24 / 70. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. MÁRCIUS 24., KEDD Gondatlanságból emberi csontok kerültek felszínre egy egri temetőben Egy nyelvvizsga lesz majd a beugró középfokon A jelenleginél sokkal nehezebb lesz bejutni az egyetemekre és a főiskolákra kegyelet A temető ősidők óta egyike a legszentebb helyeinknek. Mégis vannak emberek - mint arról e lapszámunk 1. és 3. oldalán is írunk akik kegyeletsértő módon bánnak a sírkertekben található tárgyakkal. Nos, a gyöngyösi temető- gyalázás kapcsán posztolta ki valaki a legnagyobb közösségi portálra, hogy az egri Kisasz- szony temetőben, annak is a Hősök temetője melletti elhagyatott részén kiásott emberi csontok találhatóak egy ideje. A bejegyzés nyomán a sajtó által megkeresett temetőgondnok megdöbbenéssel fogadta a jelzést, és elmondta: neki senki sem jelezte a dolgot, ezért nem is volt tudomása a valahonnan kihantolt csontokról, hiszen azonnal intézkedett volna. Mint hozzáfűzte, a temetőkert azon részében nagyon sok, a hozzátartozók által meg nem újított sírhely van, s gyakran temetkeznek ott olyan családok is, akik az anyagi lehetőségeik szűkössége miatt maguk ássák ki a sírhelyet elhunyt szeretteik számára. Minden bizonnyal a szakszerűtlen ásásnak „köszönhetően” kerültek emberi maradványok a felszínre. ■ S. B. S. Szőkébb hazánkból két erdei iskola is minősítést kapott nevelés Az Erdők Nemzetközi Napján a Budakeszi Vadasparkban megrendezett minapi ünnepségen vehették át minősítő okleveleiket az erdészeti erdei iskolák. Az elmúlt esztendőben az Országos Erdészeti Egyesülethez az erdészeti erdei iskolák minősítési eljárásába két tucat intézmény adta be a kérelmét, amelyeket egy, többek között a Földművelésügyi Minisztérium szakembereiből álló bizottság bírált el. A minősítést elnyert intézmények között van két megyénkben is, nevezetesen az Egererdő Zrt. Mátrafü- redi Erdészeti Erdei Iskolája és a Szilvásváradi Erdészeti Erdei Iskolája, amelyek egyébként fontos szerepet játszanak a környezeti nevelésben. ■ T. B. Jóllehet az egyetemre való bejutáshoz csak 2020-tól lenne kötelező egy középfokú nyelvvizsga, a kormányzati döntésnek már most is lehetnek hozadékai. Fülöp Zoltán Összesen majdnem hatvan százalékkal kevesebben kezdhették volna el az alap- vagy osztatlan képzést 2014-ben, ha már most is kötelező lett volna a középfokú nyelvtudás igazolása a felvételin - az 59 710 jelentkezőből ugyanis 34 250- nek nem volt nyelvvizsgája. Az első olvasásra döbbenetes számadatból persze hiba lenne elhamarkodott következtetést levonni, az azonban tény: öt év múlva, 2020-tól már valóban csak azok a diákok kerülhetnek be az egyetemekre, főiskolákra, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk vagy azzal egyenértékű okiratuk - így rendelkezik ugyanis a kor- many.hu-n közzétett Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia. Persze, 2020 bizonyos szempontból még messze van - ám ha azt nézzük, hogy azokat a fiatalokat, akik idén szeptemberben kezdik meg középiskolai tanulmányaikat, ez a döntés már érinti, hiszen jelentkezésükkor már villantaniuk kell, akkor máris nem a nagyon távoli jövőről beszélünk. Ráadásul a döntés több problémát is felvet. Szakértők szerint ugyanis hacsak nem reformálják meg teljesen a középiskolai nyelv- oktatást - márpedig egyelőre ilyen tervről senki nem tud -, a felsőoktatásba való bekerülés középfokú nyelvtudáshoz kötésével valószínűleg azokat fosztják majd meg a továbbtanulástól, akiknek az iskolájában ez kevésbé erős, magántanárra pedig nincs pénzük. Ráadásul a nyelvvizsga sincs ingyen: ahogy keretes írásunkból is kiderül, komoly összegeket kell fizetni egy-egy próbálkozásért. Esetleg megoldást jelentene, ha az első nekifutást minden diák esetében ingyenessé tennék - ám ilyen jellegű elképzelésről egyelőre nem esett szó semmilyen fórumon. Nyelvoktatás középiskolásoknak: az új rendszerben nem árt majd időben elkezdeni Minőséget javítanának a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítását a tavaly december 18-i Magyar Közlönyben hirdették ki, a kötelező nyelvvizsgával kapcsolatos szabály 2020. január 1-jén lép hatályba. Az indoklás szerint „a felsőoktatás működtetése csak megfelelő felkészültségű és kellő motiváltsággal bíró hallgatókkal képzelhető el”, s a szigorúbb bemeneti követelmények a képzés minőségét is javítanák. Az biztos, hogy ez lecsökkentené azoknak a számát, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják átvenni a diplomájukat. Nem olcsó mulatság bár a nyelvvizsgák árai jelentősen nem változtak az elmúlt években, még mindig mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki nekivág. Az ECL-nél az angol és a német vizsga alap-, közép- és felsőfokon is 25 000, külön a szóbeli vagy az írásbeli 15 000forint. A TELC nyelvvizsgaközpontban az akkreditált angol és német középfokú komplex nyelvvizsgáért 32 500, a szóbeliért és az írásbeliért egyenként 22 250forintot kell fizetni. Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjában letett vizsga ára a középfokú szóbeli esetében 13 000, az írásbeli 15 000, a komplex 28 000forintba kerül. Vajon hogyan vélekednek a változásról megyei pedagógusok és diákok? SIPOS ZSUZSA TANÁRNŐ, AZ EKF GYAKORLÓISKOLÁJA:- Az új törvény lehetőség, de egyben hátrány is. A gimnáziumi tanulmányok végére megszerezhető a nyelvvizsgához szükséges tudás. Van, akiknek elegendő heti öt idegen nyelvi óra, de sokaknak magántanárhoz kell járniuk. Ám a hátrányos helyzetű, de jó képességű fiatalok számára nagy gondot jelent majd a nyelvvizsga díja. PETRASOVITS ÁGNES, NYELVTANÁR, ESZTERHÁZY FŐISKOLA:- Az új törvény életbeléptével egyértelműen csökken majd a felvehetők száma, viszont csak olyan diákok kerülnek be, akikkel már elkezdhetjük - mivel megfelelő nyelvtudással bírnak- a szaknyelvtanulást. Ám a sikerhez zükség lesz arra, hogy a középiskolák növeljék az idegen nyelvi óraszámot, s új tanulásiformákat vezessenek be. SIPOS ÁGNES, HALLGATÓ, ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA:- Jó ötlet, hogy a főiskolára, egyetemre belépő fiatalok már rendelkezzenek nyelvvizsgával, mivel én is küzdők a nyelvtanulással. Megpróbáltam megszerezni a bizonyítványt középiskolai idő alatt, de a nyelvtanfolyam ellenére sem sikerült. A főiskolán is tanulom az idegen nyelvet, de elképzelhetetlennek tartom a felkészülést külön tanár nélkül. Mentenék a diplomát AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK TÁRCÁJA nemrégiben publikált egy elemzést, amelyből kiderül, hogy az elmúlt kilenc évben ösz- szesen 42 097-en nem tudták átvenni az alapszakos diplomájukat azért, mert nem volt meg középfokú nyelvvizsgájuk. A bennragadt oklevelek kiváltására indították el a diplomamentő programot: ennek keretében az érintett hallgatók ingyen végezhetnek el egy tanfolyamot, amely felkészíti őket a nyelvvizsgára. Amint az közismert, vannak olyan egyetemek, főiskolák, ahol a diákok több mint fele csúszik meg azért, mert nem tud időben letenni egy középfokú nyelvvizsgát. Don Quijote kalandjai a kulisszák mögül nyílt próba A Harlekin Bábszínház érdekes programmal csatlakozott a világnaphoz Remek külföldi utazások várják a péterkei diákokat Mintegy negyven bábszínház, független társulat, oktatási intézmény és szakmai szervezet ünnepelte a hétvégén a bábszínházi világnapot egyedi produkcióval. Üres üzlethelyiségeket,- városi tereket vettek birtokba, több helyen pedig nyílt próbával is várták a közönséget a magyar nyelvű bábszínházak határainkon innen és túl. Nos, a hevesi megyeszékhelyen Don Quijote de la Mancha lovag kalandjainak lehettek a részesei mindazok, akik ellátogattak a Harlekin Bábszínház nyílt próbájára. A társulat ezzel az érdekes rendhagyó programmal csatlakozott a világnaphoz, amelyet egyébként a Budapest Bábszínház kezdeményezett, s amelyre első alkalommal a tavalyi esztendőben került sor. Az egri érdeklődők a Harlekin most készülő darabját - amelynek a bemutatójára április 11-én, a Harlekin Kortárs Bábművészeti Napok keretében kerül majd sor - ezúttal egy különleges helyről, nevezetesen a kulisszák mögül élvezhették, méghozzá a produkció rendezőjének, egyben a bábszínház vezetőjének, Éry-Kovács Andrásnak a társaságában. Mint kiderült, a gyönyörű bábok és a különleges színészi játék már most elnyerte a nézők tetszését. ■ J. H. Don Quijote kalandjai elevenednek meg az egri Harlekin Bábszínházban utaznak Mozgalmas hónapok vártak-várnak e félévben a pé- tervásárai Tamási Áron Általános Iskola tanulóira és pedagógusaira. Nemrégiben egy programnak köszönhetően indult útnak 43 hetedik osztályos, hogy kísérőikkel a Hunyadiak nyomába eredjenek a Délvidéken. A négynapos kirándulás során ellátogattak Aradra, Temesvárra, ezt követően pedig egyebek között Versecre, Szendrőre és Nándorfehérvárra (a mai Belgrádba). Számos tanuló és tanár vesz majd részt április elején a balatonboglári testvériskolával közösen szervezett lengyelországi kiránduláson is, amelynek során megismerkedhetnek Krakkó nevezetességeivel, ellátogathatnak az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborba, illetve a wieliczkai sóbányákba. Májusban újra külföldre utazhatnak a diákok, hiszen a „Tánc összeköt” nevet viselő, a göntérházi iskolával megvalósított nemzetközi testvérisko- lai pályázatnak köszönhetően öt napot töltenek el Szlovéniában, ahol a testvériskolai programokon túl bebarangolják a kicsiny, de annál gyönyörűbb országot. Ugyanezen pályázat keretében júliusban még egy hosszabb külföldi táborozás is vár a résztvevő tanulókra és a kísérőikre. ■ B. K. t 8 *
