Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-21 / 68. szám
4 HORIZONT 2015. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Tovább dúl a vita Petőfi Sándor haláláról a nemzet költője A Megamorv-bizottság méltó temetést akar, a tudósok ragaszkodnak az álláspontjukhoz A Megamorv-Petőfi Bizottság március 15-re időzített bejelentésével újra felkorbácso- lódtak a nemzet költőjének halála körüli vita hullámai. A nagyrédei kazánfejlesztő cég tulajdonosa, Morvái Ferenc 26 éve áll ki amellett, hogy Petőfi Sándor nem a Segesvár melletti félegyházi csatamezőn vesztette életét, hanem elhurcolták Oroszországba. A tudományos akadémia cáfolja, hogy Barguzin temetőjében Petőfi földi maradványát lelték meg. Szalay ZoltánJuhász Henrietta A kiindulópont. Már több mint három évtizede, hogy felröppent a hír: a nemzet forradalmár lelkületű költője, Petőfi Sándor nem halt meg 1849. július 31-én a Segesvár melletti félegyházi csatamezőn, hanem a cári csapatok elhurcolták Oroszországba. Ott Alexander Petrovics néven élt, s halála után Barguzin temetőjében hántolták el Mások mellett a Petőfi történetét kutató író, Lőrincz L. László is erről értekezett. Ő indította el azt a folyamatot, amiben két fő nézet képviselői küzdenek egymással a mai napig. Nem mindegy, hogy az-e az igazság, amit a költőről tanítottak nemzedékeknek: a gyújtó hangú verseivel és hazafias érzületével a magyar forradalom és szabadságharc egyik szellemi Dr. Kiszely István a lelettel A szibériai, Bajkál-tóhoz közeli Barguzinban meglelt csontokat tartják a Petőfi-expedíció tagjai a költő földi maradványainak. Jobbra a barguzini temető. vezére volt, akit Félegyházánál 1849. július 31-én lemészároltak az oroszok, avagy hadifogolyként vitték orosz földre, ahol letelepedett, s Barguzinban hunyt el. Ha utóbbi bizonyosodik be, az alaposan megtépázhatja Petőfi és az előbbiekre esküt tevő szakemberek nimbuszát. A nézetek harcát lapunk és jogelődje, a Népújság is nyomon követte, annál is inkább, mivel a barguzini feltáráson kollégánk, Pécsi István is jelen volt, s akkoriban számos cikket adott közre mindarról, amit szemtanúként tapasztalt. A Petőfi-expedíció. A hivatalostól merőben eltérő álláspontot előtérbe helyezők - köztük dr. Kiszely István antropológus - népes csapattal 1989. július 13-án mentek Szibériába, hogy Barguzin temetőjében megkeressék Petőfi feltételezett sírját, s megvizsgálják a maradványokat. Az utazást, a kutatómunkát megyénkben vállalkozó, Morvái Ferenc, a nagyrédei Mega- morv Kazánfejlesztő és Kutató Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület elnöke finanszírozta. Elmondása szerint a feltárás, s a további kutatások, csatározások cégeinek 100 millió forintjába kerültek. A Népújságban annak idején az elsők között adtuk hírül, hogy a barguzini sírfeltárók álláspontja szerint 1989. július 17- én az ottani temető 7-es számú sírjában Petőfi csontmaradványaira bukkantak. Az expedícióban részt vett szakemberek - köztük oroszok, amerikaiak - a hagyományos vizsgálati módszerek alapján jutottak erre a következtetésre. Kiszely doktor arra hivatkozott, hogy méréseik, számításaik szerint az általuk meglelt maradványok esetében a testmagasság, a vékony arccsont, az előreugró álkapocs, a szemfog betegsége is igazolja: a költő csontjaira bukkantak. Nő, vagy nem nő? Akkor nem is gondolták, hogy ezzel lavinát indítanak el a hazai tudományos világban. Röviddel azután, hogy itthon bejelentették a szenzációnak szánt felfedezést, egy korabeli magyar anatómia szak- tekintély, Szentágothai János professzor közölte: „Ez olyan nő.” A Petőfi-expedíció tagjai a Megamorv-Petőfi Bizottság szerint gúny tárgyaivá váltak. Ezután a magyar és a szovjet akadémia által felállított bizottság is megvizsgálta a leletet, és megállapította: női csontváz került elő a 7-es sírból. A Har- sányi László igazságügyi orvos szakértő professzor vezette testület, benne Farkas Gyula professzor, a szegedi JATE antropológiai tanszékének vezetője, s Lengyel Imre orvosprofesz- szor a combcsont-, csigolya- és lábpercrészlet citrátvizsgálata alapján nőnek határozta meg a barguzini maradványt. Ugyanezt az eredményt kapta Valerij Palkövics Alekszejev szovjet antropológus, akadémikus, s az Alekszandr Petrovics Gromov és Viktor Nyikolajevics Zvjagin igazságügyi orvos szakértő professzor kettős. Harsányi a Petőfit ábrázoló dagerrotípia alapján arra az eredményre jutott, hogy a barguzini halottat nem a legendabeli 1856-ban, hanem 1890 és 1950 között helyezték nyugalomra. Az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete, s a Pennsylvania Egyetem által elvégzett DNS-vizsgálat a barguzini csontmaradványt 1994-ben női csontvázként határozta meg. Ezt erősítette meg később az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete által két évre rá ismételten elvégzett DNS-teszt. A Megamorv-bizottság szerint a vizsgálatot végzőket a budapesti főpolgármesteri hivatal befolyásolta. Ezért a nem egyértelmű DNS-vizsgálati jegyzőkönyvek miatt kérték, hogy engedélyezzék felbontani Petőfi családjának a fővárosi Kerepesi úti temetőben lévő sírját kontrolianyag vételezése értlekében. Ezt nem tették nekik lehetővé. Ezután 2001 májusában létrehozta Glatz Ferenc akkori MTA-elnök a témával foglalkozó negyedik szakértői bizottságot Bálint Csanád régész, akadémikus vezetésével. Ez 2001 júniusa végén megerősítette az 1990Tekintsék végre lezártnak a Petőfi-kérdést! „a barguzini Z sír csontmarad- ványait a hagyományos metrikus-morfológiai vizsgálatokkal több helyen, több szakember is - a feltárókkal ellentétben - nőnek határozta meg” - olvasható az MTA szakértői jelentésében. A csontkémiai vizsgálat a felső csontváz eltemetésének a dátumát az 1890-1950 közötti évekre, azaz Petőfi 1856-ban vélelmezett eltemetésétől jelentősen távoli időpontban határozta meg. Az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete, a Pennsylvania Egyetem DNS-vizsgálata a barguzini csontmaradványt nőnek határozta meg. A bizottság javasolja: az MTA a Petőfi-kérdést tudományos szempontból tekintse lezártnak. Emellett ma is kitart. Alapítvány, temetés, ösztöndíjak, múzeum a megamorv egyesület szeretné békésen, méltóságteljesen, Petőfi nevéhez és a szabadság szellemiségéhez méltóan a magyaremberekkel közösen eltemetni a költő földi maradványait a Kerepesi úti sírba. Ennek érdekében alapítványt akar létrehozni, amely megszervezné Petőfi Sándor temetését. Vállalná egyúttal a kegyeleti hely rendszeres gondozását. Pető- fi-emléknapot kíván szervezni, s megtartani az egész országban. Részt szeretne venni a költő nevéhez, emlékéhez fűződő ösztöndíjak és díjak alapításában. A tervei között szerepel Petőfi Kutatási Múzeum létrehozása is. Mindezt annak reményében, hogy a 26 évi munkájuk nem volt hiábavaló. ■ Megtépázza-e Petőfi nimbuszát az új DNS-teszt? Szavazzon hírportálunkon vasárnap 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. es jelentés megállapításait (első keretes írásunk). A vizsgálat folyatódott. A Megamorv-Petőfi Bizottság nem hagyta ennyiben a történetet. Kondoroson több hektár földet felásva jutottak el Petőfi öccsé- nek, Istvánnak a sírjához, de az ott lelt csont használhatatlannak bizonyult. Felkutatták a költő vér szerinti rokonait, az anyakönyvi kivonatokat, a családfát. Közjegyző előtt vérmintát vettek Petőfi rokonaitól. A barguzini sír maradványaiból - amiket malévos (!) dobozban csempésztek ki, nehogy jeltelen sírba temethessék - kontrollanyagot vételeztek. Elvégeztették a kínai Igazságügyi Minisztérium Sanghaji Orvos-szakértői Intézetében újra a DNS-vizsgálatot. S a március 13-ai bejelentés értelmében - állítják hivatalos dokumentumokkal is gazdagon alátámasztva - bebizonyosodott, hogy 99,9 százalékos azonossággal igenis Petőfi Sándor maradványait találták meg 1989-ben Barguzinban. > ... A Megamorv-bizottság egyesület támogatást kért a magyar kormánytól céljai valóra váltásához (erről második keretes írásunkban olvashatnak), de a korábbiak ezt elutasították, a mostani még nem adott rá választ. Az egyesület úgy véli: Petőfi Sándor ügye nem vallási- és nem is pártkérdés, hanem magyar ügy. Petőfi fejfája Barguzinban Mády Judit, Eszterházy Károly Főiskola- Történelmünkben vannak olyan mozzanatok, amelyek nem biztos, hogy úgy történtek, ahogy a tankönyvekben szerepelnek. Ilyen a Nemzeti dal keletkezésének, elszavalásának ideje. Érdekelnek a kutatások, bár azt gondolom, Petőfi Sándor kultusza átértékelődne az eredmények bebizonyosodásával. Knerli Viktória, Eszterházy Károly Főiskola - Nekem a történelmi tanulmányaim során is feltűnt, hogy nem tudni, pontosan hol esett el Petőfi Sándor, nehéz is volt elhinnem, hogy valóban Segesvár lehet a helyszín. Úgy tudom, Petőfi rokonai is hisznek abban, hogy Barguzinban találták meg csontjait. Ám történelmünket ezzel átírni nem lehet. Szlatky Bence, Eszterházy Károly Főiskola- Úgy tudom, hogy a DNS-vizsgálat alapján már bebizonyították, hogy valóban az ő csontjait találták meg Szibériában. Lehet, hogy komplexebb bizonyítékokkal már tényleg hitelessé és hihetővé válik majd a kutatás. A történelmünk és Petőfi szerepe ezzel mit sem változik majd, nem ezen van a hangsúly. Pintér Miklósné dr. Eőry Vilma főiskolai docens, Magyar Nyelvészeti Tanszék - Mint kutató, úgy érzem, az érvényes kutatási eredményekben hinnünk kell. Azok a történelmi tudatunkon, a legendán mit sem változtatnak. Nem is ez a szándék, hanem az igazságkeresés. A tiszta tudományos bizonyítékok meghosszabbítják, többágúvá teszik legendáinkat. Dr. Kozári József főiskolai docens, Új és Jelenkori Történeti Tanszék- Ismerem a kutatás eredményeit, akár igazak is lehetnek, de engem még nem győztek meg. Úgy hiszem, bárhogy is alakuljon a kutatás, bármi legyen a végeredménye, a történelmi tudatunkon ez már nem fog változtatni. Petőfi Sándor szerepe múltunkban megkérdőjelezhetetlen. Dr. Kusper Judit főiskolai docens, Magyar Irodalomtudományi Tanszék- Nem valószínű, hogy a kutatások eredményei befolyásolnák az irodalmi művek interpretációit. A szerző és a lírai én más fogalmak, Petőfi műveinek értelmezését nem változtatja meg, hogy Segesvárnál vagy Bargu- zinnál esett-e el, bár kultuszkutatás szempontjából fontos. I * t f « Megkérdőjelezhetetlen Petőfi megkérdeztük Hisznek-e az új vizsgálati eredménynek? Marad a művei értelmezése megkérdeztük Megváltozik-e Petőfi Sándor legendája?
