Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-20 / 67. szám
HORIZONT 5 2015. MÁRCIUS 20., PÉNTEK A filozófus, ha jól végzi a dolgát, kritikus pozíció A nyolcvanéves Vajda Mihály akadémikust az egri főiskolán is köszöntötték pályatársai Vajda Mihály akadémikus előbb Debrecenben hozott létre filozófia tanszéket, majd Egerben is tanított Vajda Mihály akadémikus nyolcvanéves lett. Ebből az alkalomból az Eszterházy Károly Főiskolán konferenciát rendeztek nemrégiben a filozófus tiszteletére. A főiskola egykori tanárát a tanácskozás előtt kérdeztük. Sike Sándor- A nyolcadik X-be lépve miként tölti mindennapjait?- Eltelnek a napok, néha írok valamit. Szisztematikus művön nem dolgozok. Korábban is, mindig valahogy ösz- szejöttek a dolgok. Az ember nagyjából 80 éves korára tudja, 2 meddig jutott gondolkodásig. | Nekem már nem olyan fontos, hogy továbblépjek a gondolkodásban.- A rendszerváltás óta eltelt 25 év, lett-e értelme a váltásnak a filozófia szemszögéből?- Kezdetben nagy volt az ázsiója a filozófiának. Kilenc- ventől Debrecenben szerveztem a filozófia tanszéket. Sok érdeklődő', sok más szakos is átjött szakra. Azok közül, akik nálunk végeztek, legalább tízen a filozófiában léteznek, elismertek. Később az ázsió csökkent, nem csak nálunk, a világban is jellemző ez, de nálunk különösen. Orbán Vik- torék óta még rosszabb lett a helyzet. A filozófus, ha jól végzi a dolgát, kritikus. De nem csak a filozófiának, a bölcsészkaroknak is általában nehezebb lett. Vonzereje a filozófiának tehát csökkent, a fiatalok közül talán nem is a legjobbak jönnek. De lehetséges, hogy ennek megítélése már túl van az én kompetenciámon.- Milyen kézzel fogható jelei vannak az „elnehezülésnek”?- A pozsonyi székhelyű Ka- ligramm kiadó például kiadta a Névjegy VAJDA MIHÁLY ANDRÁS, Szé- chenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja SZÜLETETT: Budapest, 1935. február 10. család: Nős, egy fiú- és egy leánygyermek édesapja, két unokája van DÍJAK, ELISMERÉSEK -.Alföld-díj (1993); Deák Ferenc-díj (1997); Széchenyi-díj (1998); Csokonai-díj (2000); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005); Hevessy Józef-díj (2008) KUTATÁSI TERÜLETE: pályafutása elején a 20. századi fenomenológia, Edmund Husserl és Max Scheler munkássága, később a társadalomelmélet. A rendszerváltás után a posztmodern filozófia lehetőségének vagy lehetetlenségének kérdése foglalkoztatta. válogatott műveim első kötetét, a második kész van, de senkitől sem kap rá pénzt. Többen megmondtuk, hogy nem jól van így. Én már nem nagyon akarom ezt tovább mondogatni. Az egész filozófiai vonal szétverése azzal kezdődött, hogy négy projektet megtámadtak, hogy ott gazdasági bűncselekmények folytak. A rendőrség végül bejelentette, hogy bűn- cselekmény hiányában abbahagyja. De nem is ez volt a lényeg: azzal, hogy ügy volt, port vert fel, a filozófia egész frontját, a filozófusok közéletét olyan mértékig megérintette ez a dolog, hogy azóta a filozófia nagyon rossz pozícióba került.- E nélkül a támadás nélkül is van baj elég...- Élünk egy világban, ahol egyetlen érték a gazdasági növekedés és a pénz. A filozófia nem hoz pénzt, senkinek sem kell. Nem tudom, más országokban mennyire csökkent az a pénzmennyiség, amit az állam juttat. Pontosabban az államnak nem is kellene juttatni. Nem vagyok híve az állami finanszírozásnak. De akkor kik finanszírozzanak? Az újgazdagok nem fognak. Németországban a Volkswagen alapítványa például ad pénzt, ha kell. A könyvet még megvesszük, vagy megveszik a könyvtárak. Elolvassuk a könyvet is. Papír is van, ceruza is. Igen ám, mégsem olyan egyszerű: konferenciákat kell szervezni és az pénzbe kerül, könyveket kiadni, kinyomtatni. Egyetemi fizetésekből ez nehezen rakható össze. De nem nyafognék, én már kívül vagyok ezeken. Örülök, hogy a barátaim csinálják, és nem adják fel Budapesten, Pécsett, Szombathelyen, Szegeden, Debrecenben természetesen. Mind részt vesznek a filozófia életben tartásában.- Milyen emlékeket őriz Egerről?- Tíz esztendeje Debrecenben lettem nyugdíjas öt éve már Egerben sem tanítok. Egerről nagyon jó emlékeim vannak. Mint város egyike Magyarországon a legszebbeknek és legkellemesebbeknek. Hoztam is ide külföldről barátot. Egert szeretem. Amikor itt tanítottam dr. Hauser Zoltán volt a rektor, s ő nagyon határozottan kiállt a filozófia mellett. Nem mintha a mostanival bajom lenne.- A rendszerváltásig nyugaton élt. Élnek még azok a kapcsolatok?- Németországba rendszeresen visszajárok, de ez már nem szakmai. Abszolút személyes kapcsolatok okán megyek már csak. Felével nőtt az építőipar teljesítménye eredményeket kevés, főként nagy vállalkozó érzékeli Kevesebb lakás épül mostanában a megyében, több magánberuházásra volna szükségük a cégeknek. Hatszázötven új állásra lehetett jelentkezni Heves megyében támogatások Az idei év első hónapjában a foglalkoztatók összesen 23,4 ezer üres álláshelyet jelentettek be az országban, ennek valamivel több, mint a feléhez, 13 ezerhez igényeltek támogatást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a legtöbb új munke- rőigény Borsodból érkezett, de jelentős volt az új álláshelyek száma Hajdú-Bihar, Szabolcs és Baranya megyékben, valamint a fővárosban is. A keleti megyékben főleg támogatott munkahelyekre lehetett jelentkezni. Ezek elsősorban egyszerű ipari, mechanikai gép-ösz- szeszerelő, egyéb szolgáltatási és szállítási, egyszerű erdészeti és bolti eladó foglalkozások voltak. Heves megyében a korábbi hónapokhoz képest kisebb volt a munkaerő-kereslet, összesen 657 új álláshelyre lehetett pályázni, ezeknek csaknem feléhez, háromszázhoz nem igényeltek támogatást a munkaadók. A nem támogatott állások száma kismértékben emelkedett decemberhez képest, a támogatott munkahelyek száma viszont harmadával csökkent. Az egész januárt tekintve több mint 1600 állás- lehetőség közül válogathattak az érdeklődők, a hónap végére 690 maradt betöltetlenül. Mindeközben az első hónapban rég nem látott csoportos létszámleépítések is voltak, 390 embert bocsátottak el ily módon. ■ T. B. HEVES MEGYE A SZÓp A megye építőipara januárban sokkal jobban teljesített, mint tavaly, de a mikro- és kivállalkozások kimaradtak a jóból. Tóth Balázs ■ A Heves megyei építőipar teljesítménye 57,6 százalékkal javult tavaly januárhoz képest/, 925 millió forintról másfél- milliárd forintra nőtt. A régiós növekedés meghaladta a 25 százalékot, az elvégzett munka értéke 4,26 milliárd forint volt. Januárban az építőipar termelése országos szinten nyolc százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az épületek építményfőcsoportban a termelés 6,7, az egyéb építményeké 10,1 százalékkal nőtt. Utóbbiak jelentős gyarapodása - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - az ország több területén folyó útépítési, vasútfelújítási munkákkal, valamint a közműfejlesztésekkel függött össze. A szép eredmények azonban a megyében is leginkább a nagyberuházásoknak köszönhetők, és ebből a kisebb cégek, mikrovállalkozások semmit sem éreznek. Az egyik cégvezető szerint az uniós beruházások tavaly ősszel kifutottak, s bár jelenleg is folynak nagy építkezések, felújítások, ezeket elnyerni a kisebb piaci szereplőknek nem volt esélyük, hiszen a kivitelezők főleg a nagy, neves cégek. A vállalkozó szerint a kicsik az életükért küzdenek, sajnos a magánberuházások nem indultak be, kevés lakás épül, nincsenek felújítások és még az államilag támogatott panelprogram, valamint az épületenergetikai korszerűsítések sem kezdődtek meg. A magasépítéssel foglalkozó kisebb, magyar tulajdonú cégek a tartalékaikat felélték, kérdéses, hogy leépítések nélkül ki tudnak-e tartani az év második feléig, amikor talán több munkájuk lesz. Hogy mikor lehet nagyobb változás, nem tudni. A 2015-2016- os évektől nem lehet csodát várni, az önkormányzati beruházások beindulását is inkább a 2017-2018-as esztendőkben lehet remélni. Az építőipari vállalkozók nehéz döntések előtt állhatnak, főként, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megkötött új szerződések volumene csökkent, 28,7 százalékkal kisebb volt, mint 2014. első hónapjában. Kevésbé drasztikusan esett vissza az épületek építésére kötött kontraktusok értéke, az egyéb építményekre vonatkozó szerződéseké viszont több mint negyven százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbitól. Az elmúlt hónapokban tapasztalható folyamatos visz- szaesés miatt az építőipari vállalkozások a tavalyihoz képest jóval kevesebb munkára rendelkeztek megbízással, ezek értéke ötödével esett vissza egy év alatt. Az építőipar teljesítménye Heves megyében Időszak Termelési érték (millió Ft) 2012. január 651 2013. január 680 2014. január 925 2015. január 1490 FORRÁS: KSH A munkáltatók tizede tervez létszámbővítést a régióban felmérés Az idei második negyedévében a magyar munkaadók 18 százaléka tervez létszámbővítést, öt százalékuk elbocsátással számol, háromnegyedük viszont nem változtat a munkavállalói létszámon a Manpower felmérése szerint. A cég 750 munkáltatót kérdezett meg, s a kapott visszajelzések szerint főleg a nagy, illetve a közepes méretű vállalatok terveznek bővítést. Az ágazatokat tekintve az építőiparban és a feldolgozóiparban lehet felvétel. Reménykeltő adatok érkeztek a vendéglátó- iparból, valamint a közlekedés, raktározás és a kommunikáció területéről is. A következő negyedévben minden régió munkaadói növekvő felvételi kedvvel számolnak. A legnagyobb mértékű bővülést a közép-dunántúli munkaadók várják: itt a felvételt és elbocsátást is mutató index 13 százalékos pluszon áll. Észak-Magyarországon kilenc százalék a mutató értéke, amellyel a régiók között az ötödik. Az előző negyedévhez képest öt régióban nőtt a felvételi kedv. Leginkább a Dél-Dunán- túlon, ahol 10 százalékpontos a növekedés. Két régióban viszont csökkent, s leginkább pont Észak-Magyarországon, ahol a munkaadók jelentős, 9 százalékpontos visszaesést jeleztek. Éves összehasonlításban viszont mind a nyolc régió mutatója erősödött. ■ T. B.
