Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-14 / 62. szám

5 2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT HORIZONT Akit korán elvarázsolt a hatvannégy mező feketén-fehéren Közel fél évszázada van jelen a megye sakkéletében a versenyszervező, sakkoktató Rauch Ferenc: - Jó sakkozó abból lesz, akinek szuper memóriája van, kreatív és kitartó. Ám mindez semmit sem ér, ha nyuszi lakik az emberben... Rauch Ferenc szervező­ként, versenybíróként, oktatóként a megyei sakk­élet meghatározó alakja. A Finomszerelvénygyár volt konstruktőrét abból az alka­lomból kérdeztük, hogy is­mét ketyegnek az órák az eg­ri városi csapatbajnokságon, amit évtizedek óta szervez. Sike Sándor- Fővárosi gyerekként került el Szolnok megyébe, majd Egerbe. Tudatos választás volt ez, vagy „így alakult"?- Budapesten születtem, ahol 1951-ig éltünk. Tiszaföld- várra másodikos koromban került a család, itt 1958-ban végeztem el az általános is­kolát, majd Szolnokon jártam gépipari technikumba. Ak­koriban szokás volt, hogy az iskola elhelyezte a tanulóit. így kerültem a Finomszerelvény- gyárba az osztálytársaimmal, hetedmagammal. Lényegében rosszkor érkeztem Egerbe, mert éppen akkor szűnt meg a városban a sakkszakosztály.- Ezek szerint már ifjúként is meghatározóak voltak a feke­te-fehér bábuk?- Igen, hiszen negyedikes koromban már megnyertem az iskolai bajnokságot, máso­dikos középiskolásként ugyan­csak iskola bajnok lettem. Az itteni kapcsolatom a sakkal 1968 után kezdődött, amikor is Kovács Károly szakosztály- vezetőt visszahelyezték Pest­re. 1970-ben vettem át tőle az irányítást azzal a biztatással, hogy „csináld, amíg nem talá­lunk jobb megoldást!”. Rá hét esztendő­vel jött létre az Eger Sport Egyesület, 1982 környékén kerül­tünk fel az NB Il-be, nyolc évvel később az NB I-be. Utoljára 1992-ben játszot­tunk az első osztályban, ak­kor vették él a pénzt. Az ESE feldarabolása után a kis szak­osztályok a Kolacskovszkyhoz kerültek. Ismét NB I-esek lettünk, háromszor is. Ami­kor már negyedszer is meg­nyertük az NB I/B-t, anyagiak hiányában nem tudtunk elin­dulni az első osztályban.- A versenyzés mellett, amelyben 2230 Élő-pontig jutott, mikor kós­tolt bele a versenyszervezésbe?- Nagyon hamar elkezdtem sakkversenyeket szer­vezni. Az Agria Sakkfesztivált immár 39. alka­lommal tartjuk majd. 1987-ben ez a verseny volt a magyar nyílt bajnokság, ame­lyen 236 versenyző - közöttük Almási Zoli 10 évesen a C cso­portban játszott - indult. De rendeztünk rendszeresen IM címszerző körmérkőzéseket is. Kiss Pál például Egerben lett nemzetközi mester. Jöttek a versenyekre játékosok más or­szágokból - közel húszból - is. Egyszer szerveztünk nagymes­teri versenyt, 2002-ben. A kis­körei születésű Seres Lajos, az egyetlen Heves megyei nagy­mester itt szerezte meg az első normát. Ő a Wignerben tanult, szenzációs tehetség volt. Élete legelső versenyén teljesítette a nemzetközi mesteri normát: a Névjegy név: Rauch Ferenc sakkoktató, versenybíró család: nős, négy gyermek (Edina, Izabella, Zsófia, Gábor) édesapja iskolái: általános iskola: Buda­pest, 2. osztálytól Tiszaföldvár; szolnoki gépirari technikum munkahelyei: Egri Finomsze- relvénygyár; közben másfél évet töltött Cibakházán, majd visz­FIDE feliratkozási szint akkori­ban 2200 pont volt.- Kikből lesz jó sakkozó?- Hát, ez elég összetett... A tehetségen kívül kell hozzá szuper memória, kreativitás, kitartás..., hogy nem adom fel. De adott esetben mit sem ér a szatért a Bervába; félig nyug­díjasként a megyei könyvtárban dolgozott nyolc évet kitüntetések: Heves Megye Sportjáért (2009); Heves Megye Sakksportjáért; Heves megyé­ben egyedüliként, aki FIDE-ver- senyeket vezethet sakk: csillagos első osztályú mi­nősítése volt, 2230 a legmaga­sabb Élő-pontja. csodálatos memória, ha nyuszi lakik az emberben. A szülők gyakran kérdezik, tehetsé- ges-e a gyerek. Persze, hogy az, hiszen már eljár sakkozni. De hogy mivé válik, az nagyon sok dologtól függ... Most pél­dául nagy tehetség Majoros Rozi, aki 11 éves, s tavaly már diákolimpiái bajnok volt. Őt kö­veti a 9 éves Murányi Pétiké, aki a legfiatalabb értékszámos. Gledura - sajnos - már kinőtt bennünket:15 évesen IM 2461 értékszámmal a megye leg­erősebb játékosa. Most kapott amerikai ösztöndíjat a szuper- tehetségek iskolájába. Ő lehet a következő Rapport Ricsi. Nagymester lesz, az biztos, de hogy 2500-as, netán 2600-as nagymester-e, vagy teszem azt 2700-as szupernagymester, majd még elválik. Benne van ez utóbbi is, s napi 12 órát dol­gozik érte...- Milyen indíttatásból kezdett be­le a sakkoktatásba?- Lerobbant a lábam, kap­tam egy protézist. Közhasznú munkában elkezdtem sakkot oktatni, viszont így ez képezte a nyugdíjalapomat. A huszonki- lencezer forint miatt csaknem elsírtam magam, de ez magával hozta a nyugdíj melletti tanítás, édes kényszerét is. Nagy öröm, hogy két óvodában és három iskolában taníthatok. Rájöttem: ahhoz van érzékem, hogy ki­szúrjam, kiből lehet jó sakkozó. Az induló tehetségeket felisme­rem, de a későbbi sikerhez kel­lenek a szülők is.- Említette, hogy szabad idejét is a sakk tölti ki. De azért biztos elő­fordul, hogy az agyat is meg kell pihentetni...- Van egy kiskertem, abban tevékenykedem. Na, és a csa­lád... Három lányom és egy fiú gyermekem van. A kisebbik, Izabella Debrecenbe ment férj­hez, a vejem FIDE-mester, az unokáim is sakkoznak. Edi­na gyermekei közül viszont egyik sem. Szoktunk rendezni családi sakkversenyeket... Hét unokám van, évente egy- szer-kétszer sikerül összejön­ni, olyankor zajos lesz a ház. Két unokám is kiváló sakkozó. Feleségem logopédus és író is, ő miskolci, de itt, Egerben is­merkedtünk meg 30 éve.- Kis híján három évtizedet töl­tött el a Finomszerelvénygyárban. Milyen emlékei vannak...?- A Berva örök emlék maradt: 29 évet és 269 napot töltöttem ott munkában. Még ma is ál­modok néha-néha a gyári fel­adatokról. Technológus nagyon szerettem lenni. Olyan nehéz feladatokat megoldani, mint a hatszögű imbusz fejű csavarok gyártásának automatizálása. A sakknak, pontosabban az ahhoz köthető térlátásnak is volt szerepe, hogy képes vol­tam megoldani „lehetetlen” fel­adatokat, például a hatszögvé­sést. Volt egy kolléga, aki hete­kig rajzolta, hogyan jönne ki. Én meg becsuktam a szeme­met, és láttam. Mindig a nehéz feladatok izgattak, sohasem azok, amikért jól fizettek. ÁHet Ijmbere Premier lelkűkből táncolnak az Utolsók művészei Bemutatóra készül a színház tagozata. Gergely Attila koreog­ráfiáját, az Utolsókat ma játssza a társulat. Az előadás a változni akarás folyamatába enged bete­kintést. A GGTánc Eger megfo­galmazza, milyen is a gyűlölet, a ragaszkodás, az együttérzés.- Talán a gyűlölet mutat­ja meg leginkább, mennyire szenvedünk valaminek a hiá­nyától - mondja a koreográfus. - Félünk a fájdalomtól, ezért bántunk másokat, rombolunk magunk körül. Ha nem gyű­lölünk, nem tudunk szeretni sem. Egy alak lelki fejlődését látjuk a darabban, de a szerep­lők mindegyike átmegy ezen a folyamaton.- Minden embernek az éle­tében vannak döntések, ami­ket meg kell hozni, és vállalni annak következményeit - fo­galmaz Tóth Karolina tánc­művész. - Számomra az elő­adás arról szól, vajon képesek vagyunk-e saját magunkkal szembenézni. Schlégl Andris a főszereplő, rajta keresztül próbálunk hét állapotot meg­jeleníteni, különböző élethely­zeteken keresztül megmutatni, hogy az ember a gyűlölettől a szimpátián át hogyan jut el a szeretetig. Én a „társtelke” va- Tóth Karolina Schlégl András „társlelke" a darabban gyök, végigkísérem őt az elő­adáson, hol hús-vér nőként, hol transzcendens állapotban jele­nek meg - meséli Karolina. Schlégl András szerint van­nak jelenetek, amikor kívülről nézi, mi zajlik a színpadon.- Az előadás a lelkemet ábrá­zolja különböző helyzetekben. Mindez megvisel egy kicsit, hi­szen beleélem magam, de talán jó is ez, hiszen el kell „játszani”, hogy a néző az arcunkon is lás­sa ezen érzelmeket.- A telkünkből táncolunk - véli Karolina -, a mozgás csak eszköz, amivel kifejezzük ezt, hogy megérintse a nézőket. ■ Új magyar dráma az egri színpadon Ünnep„hogy új magyar mű bemutatásával tisztelgünk a magyar dráma előtt - mond­ta Blaskó Balázs, a Gárdonyi színház igazgatója a Görgey olvasópróbáján, hozzátéve: a színháznak elő kell segítenie új drámák születését. Görgey Gábor darabját március 27-én tűzi műsorra a teátrum a direktor rende­zésében, a címszerepet Kele­men Csaba játssza.- Görgey tábornok szemé­lye ma is ellentmondásos. Görgey Gábor műve pedig mélyen átélhető, s emberi fe­leletet ad - véli a rendező. ■ v r

Next

/
Oldalképek
Tartalom