Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-13 / 61. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. MÁRCIUS 13., PÉNTEK Újabb buszjáratot szeretnének tömegközlekedés Egy napig ingáznak a bükkszékiek, ha gyógyulni szeretnének Bükkszéken Terpesen és Szajlán is panaszkodnak, hogy túl körülményes eljut­ni a parádfürdői kórházba. Úgy tűnik, a Volán partner a megoldásban. Barta Katalin Bükkszékről telefonált egy el­keseredett olvasónk, aki elpa­naszolta, sokszor egy napjukba is beletelik a helyieknek, amíg a parádfürdői kórházban meg­látogathatják beteg hozzátarto­zóikat. Azok sincsenek könnyű hely­zetben, akiknek valamilyen szakrendelésre, esetleg egy egy­szerű vérvételre, röntgenre kel­lene eljutni az intézménybe. Sok bükkszéki, terpesi, szajlai csa­ládban nincs személyautó, így ők kizárólag autóbusszal tudnak útnak indulni. Nem is volt addig gond ezzel, amíg Egerben a megyei kórház­ban fogadták őket, ám a járások 2012-es megalakulásával a Pé- tervásárai járás húsz települé­sén élők egyik napról a másikra a Parádfürdői Állami Kórház el­látási területéhez kerültek. Ezzel alapjáratban nem is lenne gond, hiszen a parádfürdői kórház szolgáltatásaira nincs panasz. A szakrendeléseken jól felkészült, remek gyógyítók várják a bete­geket, a fekvőbeteg részlegen pedig komfortos körülmények között, empatikus orvosok, ápo­lók dolgoznak. Az viszont egyre jobban bőszíti a fenti települé­seken élőket, hogy autóbusszal csak nagyon körülményesen lehet megközelíteni a gyógyító intézményt. Akinek vérvételre van szüksége, kénytelen a haj­nali járattal elindulni. Koska Istvánná férje tavaly december végén került sztrók­Józsa Ernő bükkszéki lakos szerint tarthatatlan, hogy a busszal közlekedő, beteg embereknek órákba telik, míg eljutnak a közeli Parádfürdői Állami Kórházba. kai a parádfürdői intézménybe, azóta is ott kezelik, segítik a fel­épülésben. A feleség ha tehetné, naponta látogatná, ám munká­ja, otthoni kötelezettségei miatt ezt nem mindig teheti meg. Ha mégis, akkor már az indulás­kor görcsbe rándul a gyomra, mert tudja, hogy a látogatásra az egész napja rámehet. Azt mond­ja, általában a reggel fél nyolckor induló busszal indul a közeli Sí­rokba, ahol 45 percet kell várni ■ Sokszor egy napjukba is beletelik a helyieknek, amíg meglátogathatják beteg hozzátartozóikat. a csatlakozásra. Mivel a község­ben nincs váróterem, télen, a kemény mínuszokban ez meg­lehetősen kényelmetlen. Mehet­ne a 10.45-kor induló járattal is, de ilyenkor jó esély van rá, hogy Hamarosan új járat indulhat a bükkszékiek panaszát mi is eljuttattuk az Középkelet-ma- gyarországi Közlekedési Köz­pont Zrt. illetékesének, Menkó Mihály forgalmi igazgatónak, aki úgy tájékoztatott, hogy az olvasók által megfogalmazott utazási igényt eddig nem is­merték. Az utóbbi két év Járá­si Menetrendi Értekezletein sem került hasonló probléma megfogalmazásra. A társaság soron kívül felveszi a kapcso­latot az érintett települések önkormányzataival egy opti­mális eljutási alternatíva ki­alakítása érdekében. A közös álláspont kialakítását köve­tően a társaság továbbítja a közvetlen, átszállás nélküli utazási igényét az ellátásért felelős részére. lekési a csatlakozó buszjáratot, s akkor újra órákat állhat várakoz­va. Ha mégis időben odaér a kór­házba, a visszafelé vezető út sem egyszerű, mivel fél három előtt tíz perccel jön a pesti járat, ami­ről szintén átszállással ér haza. Ilona azt mondja, ő mindenhez megpróbál alkalmazkodni, hi­szen mindennél fontosabb, hogy gondoskodhasson beteg férjéről, ám az elmúlt hónapokban na­gyon belefáradt az egésznapos ingázásba. Hétvégenként telje­sen reménytelen a buszos látoga­tás, így ilyenkor néha ismerőst kér meg, hogy autóval átvigye. Bármilyen jószándékúak is az ismerősök, ezt nem teheti meg minden alkalommal. Nagy Lászlóné is azt panaszol­ja, hogy számára is nagy gondot jelent a kórházba való eljutás.- Súlyos cukorbeteg vagyok, reggelente 35 egység inzulinnal kezdem a napot. Többször műtöt­ték már, így egyébként is nehe­zen közlekedem. Gyakran kelle­ne különböző kontrollvizsgálato- kon megjelennem Parádfürdőn, de már előre rettegek ezektől az alkalmaktól. Szerencsére Pétervásárán is elvégzik a vér­vételt, oda egyszerűbb busszal eljutnunk, de előfordult már az is, hogy ezért is Párádra kellett utazni. Mivel hazajutni is csak átszállással lehetséges, már elő­re félek az ilyen napoktól. Józsa Ernő és felesége úgy fo­galmaznak, hogy ez nemcsak néhány ember problémája, ha­nem az egész községé, s a szom­szédos szajlai és terpesi lakosoké is:- Télen a feleségem erős váll- fájdalomra panaszkodott. Az előző években ilyen esetekben kora reggel bebuszoztunk Eger­be, ahol a vérvétel után megcsi­Húsz település lakóit érinti a változás A járások megalakulását kö­vetően (2012 vége) a Pétervá- sárai Járásban lévő húsz te­lepülés lakóit a Parádfürdői Állami Kórházban fogadják. A járóbeteg-szakrendelések­re ide utalják őket, s kórházi kezelésben is itt részesülnek. A változáshoz minden telepü­lésen máshogy alkalmazkod­tak. Ahol önkormányzati kis­busz működik, ott időnként ezzel szállítják a szakrende­lésre beutalt betegeket az in­tézménybe, a legtöbb község­ben pedig már az átszerve­zést követően menetrendi módosítást kértek a buszköz- lekedési vállalattól. Remé­nyeink szerint a bükkszékiek gondja is hamarosan meg­oldódhat. sPlfeJmZli ■ Ön elégedett a tömegközlekedéssel? Szavazzon hirportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. nálták a röntgent is. Igaz, sokat kellett várni, de dél körül csak hazaértünk, hiszen volt autó- buszjárat. Most, hogy a parád­fürdői kórházhoz tartozunk, nem ilyen egyszerű a helyzet. Mi például a vérvételt Pétervá­sárán csináltattuk meg, s ezt követően indultunk a parádi kórházba röntgenre. A lehetet­len közlekedés miatt az egész napunk ráment. Gondolhatják, mit éreztünk, amikor kiderült, hogy ilyen körülmények között kell rendszeres fizikoterápiás kezelésen megjelenni. A fiunk­nak van autója, tehát egy-két al­kalommal meg tudtuk oldani az utazást, de a legtöbbször maradt a buszozás. Nem kívánom senki­nek ezt a tortúrát - meséli Ernő. A község polgármestere Zagy­va Ferencné szerint a közleke­déssel kapcsolatos panaszok idén télen sokasodtak meg, így hivatalosan is megkérik az '.il­letékes Volán-társaságot, hogy vizsgálják felül a menetrendet és lehetőség szerint állítsanak be egy járatot Parádfürdőre. Közel hatszáz embert ért baj a munkahelyén tavaly Hevesben veszély Az egy évvel korábbinál tizedével több munkabaleset történt tavaly Heves megyében. Míg 2013-ban 540 esetről ké­szült jegyzőkönyv, addig 2014- ben 588-at jelentettek be a ható­ságnál. Kevesebb volt viszont a halálos kimenetelű munkabal­eset, három helyett egy, a súlyos esetek száma mindkét évben négy volt, csonkulással viszont 13 helyett csupán feleannyi járt. Országosan is hasonló volt a tendencia, az egy esztendővel korábbi 17,2 ezer baleset után tavaly 19,6 ezer embert ért baj munkavégzés közben. Igaz, a halálos kimenetelűek száma saj­nos növekedett, 75-ről 78-ra. Az országban tavaly összesen 172 súlyos munkabaleset követke­zett be, s 265 járt csonkulással. A Nemzetgazdasági Minisz­térium által készített beszámoló szerint a férfiakat kétszer gyak­rabban érte baj munkahelyü­kön, mint a nőket, s a halálozási statisztikában is ők vannak döntő többségben: a tavaly mun­ka közben elhunyt 78 dolgozó közül 74 férfi volt. A súlyos kimenetelű balesetek elszen­vedői kilencven százalékban férfiak. A legveszélyesebb ága­zat a kiskereskedelem, majd az élelmiszergyártás, a szállítás, a fémfeldolgozás, s közigazgatás, védelem következik. ■ T. B. Cikkünk nyomán kártalanítják a panaszost ► Folytatás az 1. oldalról- Szeretnénk a panaszos höl­gyet biztosítani arról, hogy amennyiben társaságunk mun­katársa tudott volna az utazási igényről, megtette volna a lépé­seket hazajuttatása érdekében. Bízunk benne, hogy hasonló eset a későbbiekben nem fordul elő - fogalmazott Végh Marian­na. - Utasunkkal felvesszük a kapcsolatot annak érdekében, hogy ügyében kompenzációs lehetőségeinket megvizsgálhas­suk. Sajnáljuk a történteket, s az esetben érintett utas számára okozott kellemetlenség miatt ezúton is elnézést kér társasá­gunk - tette hozzá. ■ B. K. Ismét lobog majd a nemzetiszínű zászló a várban Jótékonysági bálon mulattak Eger Összetartó közösséget alkot az Eszterházy-család A város is támogatja a Johnson Electric terveit egér A Dobó István Vármú­zeum (DIV) az idei március 15-ei városi rendezvényen egy régi hagyományt szeretne fel­éleszteni Egerben. A várban lévő zászlódombon hosszú évtizedek óta nem lobog a nemzetiszín lo­bogó, ezért az ünnep alkalmából zászlófelvonást tartanak a hely­színen. A momentumot ágyúlö­véssel koronázzák meg. Berecz Mátyás, a DIV igazgatója la­punknak elmondta azt is, hogy délelőtt a fiatalabb korosztályt várják kézműves foglalkozások­kal. Ők papírvitézeket, 1848-as huszárokat készíthetnek, a nap további részében eredeti, a sza­badságharc során használt fegy­vereket is bemutatnak. ■ SZ. E. Hatodik alkalommal rendezték meg az egri Eszterházy Károly Gyakorlóiskola jótékonysági bál­ját, melyet a főiskola rektora, egyben az est fővédnöke, dr. Lip­tai Kálmán nyitott meg köszöntő­jével. A rektor szerint a 250 éve élő Eszterházy-család eszmeisé­gét táplálni kell, s az ilyen ese­mények alkalmasak arra, hogy találkozzanak azok az emberek, akik hisznek ebben a közösség­ben. A bál védnöke volt Csathó Csaba kancellár. Az esten bemu­tatkoztak a tehetséges hallgatók, ezt követően pedig a hangulat fokozásában segédkezett Pásztor Gabriella és Pásztor János tánc- bemutatójával és műsorral ké­szült a Pince Színház is. ■ J. H. A tehetséges diákok is műsorral kedveskedtek a vendégeknek HATVAN A Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara közre­működésével Szabó Zsolt fej­lesztés- és klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, valamint Horváth Richárd, Hatvan pol­gármestere meglátogatta a Johnson Electric Kft. hatvani üzemét, ahol Juhász Róbert ügyvezető ismertette az elmúlt időszak fejlesztéseit. A cég nagy hangsúlyt fektet hozzá­adott érték növelésére. A vállalat középtávú céljai között szerepel a gépépítő csa­pat kialakításának folytatása. A cégcsoporton belül egyedül­álló az ilyen integráció, mely a teljes folyamatot - tervezést, folyamatfejlesztést, eszközfej­lesztést és készítést, termék­tesztelést, valamint a terme­lést - magába foglalja, egy telephelyen belül. Ha bővítési és innovációs terveiket sikerül megvalósítani, akár több száz mérnökre lehet szükségük a jövőben. Az államtitkár és a polgár- mester vázolták a céget segítő helyi gazdaságfejlesztési pon­tokat, iparterület fejlesztési lehetőségeke. A megvalósu­lást a Terület- és Település- fejlesztési Operatív Program (TOP) illetve a Gazdaságfej­lesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP) forrásai se­gíthetik. ■ T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom