Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-21 / 44. szám
4 2015. FEBRUAR 21., SZOMBAT KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN El kellett a lápét távolítani a zebrán elütött gyalogosnak Tudták: vannak fiktív gyerekek büntetőper A vád szerint be sem íratott tanulókra vették fel a költségvetési támogatást ► Folytatás az 1. oldalról vádindítvány A vádhatóság bíróságnak benyújtott hivatalos dokumentuma azt is megfogalmazza, hogy az ütközés hatására a sértett először az őt elütő gépjármű bal elejének és első szélvédőjének ütődött neki, ezután pedig az úttestre zuhant. A későbbi igazságügyi orvos szakértői szakvéleményben az szerepel, hogy a balesetet elszenvedett ember bal felkarja eltört, amiképpen mindkét szeméremcsontja Is. Ezek a sebek is nyolc napon túl gyógyulóak, azaz súlyosak voltak. Ennél is komolyabbnak bizonyult azonban, hogy a gázolás nyomán a gyalogos lépe is megsérült, mégpedig olyan nagy mértékben, hogy ezt a szervét utóbb el kellett ■ Járművel a kijelölt gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. műtéttel távolítani. Ez pedig a jog nyelvén maradandó fogyatékosságot jelent. A több mint egy éve elvégzett nyomozás és az ügyészségi vizsgálat végül arra a következtetésre jutott, hogy az | említett sérüléseket előidéző baleset azért történt meg, mert az immár vádlott autóvezető figyelmetlen volt, s megszegte a KRESZ idevágó előírásait. Nevezetesen azt, hogy járművel a kijelölt gyalogátkelőhelyen a ' gyalogosnak elsőbbséget kell adni. S azt is, hogy a zebrát csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy ha szükséges, az előtt a sofőr a kocsijával kellő időben meg is tudjon állni. Az Egri Járási Ügyészség mindezek alapján maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat a személygépkocsival közlekedő egri lakos ellen. A vádhatóság a vádiratában a vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozza, s kéri, hogy a bíróság mellékbüntetésként tiltsa el őt a közúti járművezetéstől. Az ügyben első fokon az Egri Járásbíróság dönt. ■ SZ. Z. Folytatódott az Egri Törvényszéken Sz. A. és 19 társának októberben kezdődött büntetőpere, ami költségvetési csalás miatt indult. A három tárgyalási napon előbb a vádlottak kihallgatását fejezte be a büntetőtanács, majd tanúkihallgatások következtek. Sike Sándor Társastánc. Az iskola tanárait az ötödrendű vádlott készítette fel a táncoktatásra. A bűnüldözőknek nem is ezzel volt problémájuk. Képünk illusztráció Az Egri Törvényszék dr. Jávori Tünde vezette tanácsa kedden befejezte a 20 vádlott kihallgatását a költségvetési csalás miatt indult bűnperben. A hatodrendű vádlottól felfelé a terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem vésznek részt a további tárgyalásokon, ezért az ítéletet | távollétükben hozza meg az el- | sőfokú bíróság. Kötelező viszont | a jelenléte az I-V. váldottaknak. 1 Az elsőrendű, Sz. A. egyébként is előzetes letartóztatásban van. A csütörtökre idézett tanúk kihallgatása is megmutatta, hogy hét év távlatából mit kellene „kibogoznia” a bíróságnak abban az ügyben, amelyet a Hírlap is igyekszik nyomon kö vetni a kezdetektől. Hat és fél éve hallgatta ki a Vám- és Pénzügyőrség Heves Megyei Nyomozó Hivatala az Agria Alapfokú Táncművészet-oktatási Intézménynél korábban pályakezdő grafikus fiatal hölgyet. E héten a büntetőtanács is kikérdezte, illetve a tanács elnöke ismertette ezt a bizonyos - 2008. szeptember 23-án jegyzőkönyvbe vett - vallomást. Lévén, hogy az egykori alkalmazott a tárgyaláson ennyi idő távlatából már nem mindenre emlékezett visz- sza, szükség is volt az akkori és a mostani állításai között meglévő ellentmondások feloldására. A tanú úgy látta: a tanintézménynél, bár hivatalosan az igazgató a harmadrendű vádlott, B. R. volt, mindenre „Sz. A. mondta rá az áment”. Még a tanári értekezleteket is az elsőrendű vádlott vezette. A névlegesen igazgatóként tevékenykedő B. nem is élt Egerben. A helyettes a negyedrendű terhelt, J. M., a gazdasági vezető a másodrendű D. V. volt. A tanú szerint J. döntéseket nem hozhatott, gazdasági vezető státusban elméletileg D. volt, de a pénzügyeket is Sz. A. vitte. Gyakran előfordult, hogy a toborzásokon hibásan töltötték ki az adatlapokat a jelentkezők, s ezeket gyakorlatilag újra kitöltötték az iskolában, a szülők aláírását pedig ráhamisították az eredeti jelentkezési lapról, átvilágítós technikával.- Nekem ment a legkönnyebben, hiszen grafikus voltam, illetve a lámpával alulról való megvilágítást én találtam ki. E lapok kitöltése részletekben történt: voltak, akik a fejlécet, mások a törzsadatokat, megint mások az aláírást intézték. Nem nagyon tetszett ez az egész többeknek, de én sem mertem szólni. Amit elém tettek, arra rámásoltam a szülői aláírást. Az állását félthette ■ A naplóba - amelyek nem voltak a tanároknak kiadva - később kerültek be az osztályzatok. mindenki - hangzott el a tanú felolvasott vallomásában. Az is kiderült, hogy nagy számú „javításról” volt szó, illetve olyan is előfordult, hogy korábban írt jelentkezési lapokat kellett átmásolni. A naplóba - amelyek nem voltak a tanároknak kiadva - csak később kerültek be az osztályzatok, mint ahogyan a jelenléti ívek is hasraütészszerűen készültek - állította a tanú. - Nyilvánvaló volt, hogy vannak úgynevezett fiktív gyerekek, de szólni nem mertünk, mert következménye lett volna. Meghallgatta az Egri Törvényszék az iskola egykori pedagógiai asszisztensét is, akinek a vallomásából kiderült, hogy egy-egy csoport 10-15-20 tagú volt. Arra a tanácsvezető bírói kérdésre igennel válaszolt, hogy az általa csak tanév végén látott naplóban szereplő gyerekek száma eltért-e a csoportok tényleges létszámától. Ám arra már nem emlékezett: rákérdezett-e arra, hogy mi az oka ennek.- Rendes naplót nem kellett magunkkal vinni a foglalkozásokra. Jelenléti ívünk volt, azon tüntettük fel, hogy ott volt, vagy sem valaki - közölte. Szintén bírói kérdésre a tanú kijelentette: ő is toborzott. A jelentkezési lapok tartalmát mindig ellenőrizte, ha hibás volt, jelezte a szülőnek. Ami adatlapokat ő leadott, azok megfelelően voltak kitöltve.- Én csak jelentkezési lapokra emlékszem, beiratkozásiakra nem - tudatta. Érdekes „színfoltja” volt a vallomásnak még az is, hogy a vádlottak padján ülő egykori igazgatót mint a tánciskola tanárát ismerte, de arról, hogy ő lett volna a direktor, nem volt tudomása. A másodrendű vádlottról azt mondta, hogy D. V. irányította a gazdasági ügyeket, míg az ötödrendű vádlott, B. B. M. a tanárok társastánc-oktatásra való felkészítését végezte. A folytatólagos tárgyalást a törvényszék csütörtökön berekesztette. A büntetőper egyes vélekedések szerint akár az év végéig is elhúzódhat. Letöltendő szabadságvesztést kér a főügyészség A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG öt személyt folytatólagosan, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, s jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádol. A hamis tanügyi dokumentumokat készítő tánctanárokkal szemben közokirat-hamisítás bűntette a vád. A vádhatóság a súlyosabban minősülő bűntényeket elkövető vádlottakkal szemben viszont végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza. A „bűnös" iskola épülete A módi, amivel százmilliónál is „több jött össze” a vád szerint az alapítvány a normatív állami hozzájárulás jelentős részéhez jogosulatlanul jutott, a tánciskolái létszám javarészt fiktív volt. A terheltek többféle módon szerezték meg a tanulók adatait. Volt, hogy toborzáskor kijelölt tanáraik jelentkezési lapokat osztottak szét a tanulók között, akik kitöltötték, majd osztályfőnökeiknek átadták. Máskor gyógypedagógiai képzést adó intézmény halmozottan sérült tanulóinak adatait felhasználva jelentkezési lapokat állítottak ki. Mentés egy veszélyes és nehéz terepen kékestető Megsérült szánkózót mentett gyakorlaton a Kékes Kutató-Mentő Meg akart erőszakolni egy fiatal lányt Egerben Idén is havas terepen gyakorolhattak a Kékes Kutató-Mentő Alapítvány tagjai hazánk legmagasabb pontján. A gyakorlat feltételezése szerint a kékesi sípálya alsó szakaszán egy szánkózó a pályáról letérve az erdőben egy meredek részen fának ütközött neki, és gerincsérülést szenvedett. A baleset helyszíne különösen veszélyesnek és nehezen megközelíthetőnek bizonyult, így a speciális mentőcsoportot riasztották: húsz önkéntes terepjáró eszközökkel, s a rendelkezésükre álló mentési felszerelésekkel vonult oda. A mentésvezető különféle beosztásokat osztott ki, a sérült miatt riasztották a sípálya egészségügyi ‘ személyzetét, s a gyöngyösi mentőszolgálatot is. A bajba jutott embert kötéltechnikával hordágyon vitték el a sípályáig, ahonnan quad sérültszállító utánfutóval el tudták vinni a mentőhöz. A mentésben résztvevők betartották mindazokat a biztonsági rendszabályokat, amelyek nélkül elképzelhetetlen egy ilyen beavatkozás megvalósítása, s bizonyították: egy ilyen jellegű balesetnél hatékonyan tudják segíteni a hivatásosok, mint a tűzoltók és a mentők munkáját. A gyakorlatot a megyei polgári védelmi főfelügyelő sikeresnek ítélte. ■ M. Z. Bevetés előtt a terepen a Kékes Kutató-Mentő tagjai lezárt akta A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a tavaly augusztusban szexuális erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozását - tájékoztatta a Hírlapot pénteken Kovács Nikoletta rendőr főhadnagy, megyei rendőrségi sajtó- referens. Mint arról korábban lapunkban már beszámoltunk: az eddig összegyűjtött adatok szerint a 18 esztendős L. Pál tavaly augusztus 13-ról 14-re virradó éjszaka Eger belterületén szexuális kapcsolatot akart létesíteni egy 17 éves lánnyal. Dulakodni kezdtek, a támadó a lányt a földre rántotta, azonban a sértett ki tudott szabadulni a férfi szorításából és elmenekült a helyszínről. A bűncselekmény elkövetése után az egyenruhások a feltételezett elkövetőt elfogták és előállították a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. A férfit a hatóság munkatársai ezután őrizetbe vették, s kezdeményezték előzetes letartóztatásának indítványozását. A kényszerintézkedést a bíróság pár nappal később el is rendelte. A nyomozók a napokban befejezték az ügyet, és az iratokat vádemelési javaslattal megküldték az illetékes ügyészségnek. ■ M. Z. 4 i k V 4