Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-21 / 44. szám

4 2015. FEBRUAR 21., SZOMBAT KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN El kellett a lápét távolítani a zebrán elütött gyalogosnak Tudták: vannak fiktív gyerekek büntetőper A vád szerint be sem íratott tanulókra vették fel a költségvetési támogatást ► Folytatás az 1. oldalról vádindítvány A vádhatóság bíróságnak benyújtott hivata­los dokumentuma azt is meg­fogalmazza, hogy az ütközés hatására a sértett először az őt elütő gépjármű bal elejének és első szélvédőjének ütődött neki, ezután pedig az úttestre zuhant. A későbbi igazság­ügyi orvos szakértői szakvéle­ményben az szerepel, hogy a balesetet elszenvedett ember bal felkarja eltört, amiképpen mindkét szeméremcsontja Is. Ezek a sebek is nyolc napon túl gyógyulóak, azaz súlyosak voltak. Ennél is komolyabb­nak bizonyult azonban, hogy a gázolás nyomán a gyalogos lépe is megsérült, mégpedig olyan nagy mértékben, hogy ezt a szervét utóbb el kellett ■ Járművel a kijelölt gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. műtéttel távolítani. Ez pedig a jog nyelvén maradandó fogya­tékosságot jelent. A több mint egy éve elvég­zett nyomozás és az ügyész­ségi vizsgálat végül arra a következtetésre jutott, hogy az | említett sérüléseket előidéző baleset azért történt meg, mert az immár vádlott autóvezető fi­gyelmetlen volt, s megszegte a KRESZ idevágó előírásait. Ne­vezetesen azt, hogy járművel a kijelölt gyalogátkelőhelyen a ' gyalogosnak elsőbbséget kell adni. S azt is, hogy a zebrát csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad meg­közelíteni, hogy ha szükséges, az előtt a sofőr a kocsijával kel­lő időben meg is tudjon állni. Az Egri Járási Ügyészség mindezek alapján maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan oko­zásának vétsége miatt emelt vádat a személygépkocsival közlekedő egri lakos ellen. A vádhatóság a vádiratában a vádlottal szemben felfüggesz­tett szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozza, s ké­ri, hogy a bíróság mellékbün­tetésként tiltsa el őt a közúti járművezetéstől. Az ügyben első fokon az Egri Járásbíróság dönt. ■ SZ. Z. Folytatódott az Egri Törvényszéken Sz. A. és 19 társának októberben kez­dődött büntetőpere, ami költségvetési csalás miatt indult. A három tárgyalá­si napon előbb a vádlottak kihallgatását fejezte be a büntetőtanács, majd tanúki­hallgatások következtek. Sike Sándor Társastánc. Az iskola tanárait az ötödrendű vádlott készítette fel a táncoktatásra. A bűnüldözőknek nem is ezzel volt problémájuk. Képünk illusztráció Az Egri Törvényszék dr. Jávori Tünde vezette tanácsa kedden befejezte a 20 vádlott kihall­gatását a költségvetési csalás miatt indult bűnperben. A ha­todrendű vádlottól felfelé a ter­heltek úgy nyilatkoztak, hogy nem vésznek részt a további tárgyalásokon, ezért az ítéletet | távollétükben hozza meg az el- | sőfokú bíróság. Kötelező viszont | a jelenléte az I-V. váldottaknak. 1 Az elsőrendű, Sz. A. egyébként is előzetes letartóztatásban van. A csütörtökre idézett tanúk kihallgatása is megmutatta, hogy hét év távlatából mit kel­lene „kibogoznia” a bíróságnak abban az ügyben, amelyet a Hírlap is igyekszik nyomon kö ­vetni a kezdetektől. Hat és fél éve hallgatta ki a Vám- és Pénz­ügyőrség Heves Megyei Nyomo­zó Hivatala az Agria Alapfokú Táncművészet-oktatási Intéz­ménynél korábban pályakezdő grafikus fiatal hölgyet. E héten a büntetőtanács is kikérdezte, illetve a tanács elnöke ismertet­te ezt a bizonyos - 2008. szep­tember 23-án jegyzőkönyvbe vett - vallomást. Lévén, hogy az egykori alkalmazott a tárgya­láson ennyi idő távlatából már nem mindenre emlékezett visz- sza, szükség is volt az akkori és a mostani állításai között meglé­vő ellentmondások feloldására. A tanú úgy látta: a tanin­tézménynél, bár hivatalosan az igazgató a harmadrendű vádlott, B. R. volt, mindenre „Sz. A. mondta rá az áment”. Még a tanári értekezleteket is az elsőrendű vádlott vezette. A névlegesen igazgatóként te­vékenykedő B. nem is élt Eger­ben. A helyettes a negyedrendű terhelt, J. M., a gazdasági vezető a másodrendű D. V. volt. A ta­nú szerint J. döntéseket nem hozhatott, gazdasági vezető státusban elméletileg D. volt, de a pénzügyeket is Sz. A. vit­te. Gyakran előfordult, hogy a toborzásokon hibásan töltötték ki az adatlapokat a jelentkezők, s ezeket gyakorlatilag újra ki­töltötték az iskolában, a szülők aláírását pedig ráhamisították az eredeti jelentkezési lapról, átvilágítós technikával.- Nekem ment a legkön­nyebben, hiszen grafikus vol­tam, illetve a lámpával alulról való megvilágítást én találtam ki. E lapok kitöltése részletek­ben történt: voltak, akik a fej­lécet, mások a törzsadatokat, megint mások az aláírást in­tézték. Nem nagyon tetszett ez az egész többeknek, de én sem mertem szólni. Amit elém tettek, arra rámásoltam a szü­lői aláírást. Az állását félthette ■ A naplóba - amelyek nem voltak a tanároknak kiadva - később kerültek be az osztályzatok. mindenki - hangzott el a tanú felolvasott vallomásában. Az is kiderült, hogy nagy számú „ja­vításról” volt szó, illetve olyan is előfordult, hogy korábban írt jelentkezési lapokat kellett át­másolni. A naplóba - amelyek nem voltak a tanároknak ki­adva - csak később kerültek be az osztályzatok, mint ahogyan a jelenléti ívek is hasraütész­szerűen készültek - állította a tanú. - Nyilvánvaló volt, hogy vannak úgynevezett fiktív gye­rekek, de szólni nem mertünk, mert következménye lett volna. Meghallgatta az Egri Tör­vényszék az iskola egykori pe­dagógiai asszisztensét is, aki­nek a vallomásából kiderült, hogy egy-egy csoport 10-15-20 tagú volt. Arra a tanácsvezető bírói kérdésre igennel vála­szolt, hogy az általa csak tanév végén látott naplóban szereplő gyerekek száma eltért-e a cso­portok tényleges létszámától. Ám arra már nem emlékezett: rákérdezett-e arra, hogy mi az oka ennek.- Rendes naplót nem kellett magunkkal vinni a foglalkozá­sokra. Jelenléti ívünk volt, azon tüntettük fel, hogy ott volt, vagy sem valaki - közölte. Szintén bírói kérdésre a tanú kijelentette: ő is toborzott. A je­lentkezési lapok tartalmát min­dig ellenőrizte, ha hibás volt, je­lezte a szülőnek. Ami adatlapo­kat ő leadott, azok megfelelően voltak kitöltve.- Én csak jelentkezési lapok­ra emlékszem, beiratkozásiak­ra nem - tudatta. Érdekes „színfoltja” volt a vallomásnak még az is, hogy a vádlottak padján ülő egykori igazgatót mint a tánciskola ta­nárát ismerte, de arról, hogy ő lett volna a direktor, nem volt tudomása. A másodrendű vád­lottról azt mondta, hogy D. V. irányította a gazdasági ügye­ket, míg az ötödrendű vád­lott, B. B. M. a tanárok társas­tánc-oktatásra való felkészíté­sét végezte. A folytatólagos tárgyalást a törvényszék csütörtökön bere­kesztette. A büntetőper egyes vélekedések szerint akár az év végéig is elhúzódhat. Letöltendő szabadságvesztést kér a főügyészség A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG öt sze­mélyt folytatólagosan, különö­sen nagy vagyoni hátrányt oko­zó, üzletszerűen, s jelentős va­gyoni hátrányt okozó, üzletsze­rűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádol. A ha­mis tanügyi dokumentumokat készítő tánctanárokkal szem­ben közokirat-hamisítás bűntet­te a vád. A vádhatóság a súlyo­sabban minősülő bűntényeket elkövető vádlottakkal szemben viszont végrehajtandó szabad­ságvesztés kiszabását indítvá­nyozza. A „bűnös" iskola épülete A módi, amivel százmilliónál is „több jött össze” a vád szerint az alapítvány a normatív állami hozzájárulás jelentős részéhez jogosulatlanul jutott, a tánciskolái létszám ja­varészt fiktív volt. A terheltek többféle módon szerezték meg a tanulók adatait. Volt, hogy to­borzáskor kijelölt tanáraik je­lentkezési lapokat osztottak szét a tanulók között, akik ki­töltötték, majd osztályfőnökeik­nek átadták. Máskor gyógype­dagógiai képzést adó intézmény halmozottan sérült tanulóinak adatait felhasználva jelentkezé­si lapokat állítottak ki. Mentés egy veszélyes és nehéz terepen kékestető Megsérült szánkózót mentett gyakorlaton a Kékes Kutató-Mentő Meg akart erőszakolni egy fiatal lányt Egerben Idén is havas terepen gyakorol­hattak a Kékes Kutató-Mentő Alapítvány tagjai hazánk leg­magasabb pontján. A gyakorlat feltételezése szerint a kékesi sí­pálya alsó szakaszán egy szán­kózó a pályáról letérve az erdő­ben egy meredek részen fának ütközött neki, és gerincsérülést szenvedett. A baleset helyszíne különö­sen veszélyesnek és nehezen megközelíthetőnek bizonyult, így a speciális mentőcsopor­tot riasztották: húsz önkén­tes terepjáró eszközökkel, s a rendelkezésükre álló mentési felszerelésekkel vonult oda. A mentésvezető különféle be­osztásokat osztott ki, a sérült miatt riasztották a sípálya egészségügyi ‘ személyzetét, s a gyöngyösi mentőszolgálatot is. A bajba jutott embert kötél­technikával hordágyon vitték el a sípályáig, ahonnan quad sérültszállító utánfutóval el tudták vinni a mentőhöz. A mentésben résztvevők be­tartották mindazokat a bizton­sági rendszabályokat, amelyek nélkül elképzelhetetlen egy ilyen beavatkozás megvalósí­tása, s bizonyították: egy ilyen jellegű balesetnél hatékonyan tudják segíteni a hivatásosok, mint a tűzoltók és a mentők munkáját. A gyakorlatot a me­gyei polgári védelmi főfelügye­lő sikeresnek ítélte. ■ M. Z. Bevetés előtt a terepen a Kékes Kutató-Mentő tagjai lezárt akta A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság befejez­te a tavaly augusztusban sze­xuális erőszak bűntett elköve­tésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozását - tá­jékoztatta a Hírlapot pénteken Kovács Nikoletta rendőr főhad­nagy, megyei rendőrségi sajtó- referens. Mint arról korábban la­punkban már beszámoltunk: az eddig összegyűjtött adatok szerint a 18 esztendős L. Pál tavaly augusztus 13-ról 14-re virradó éjszaka Eger belterüle­tén szexuális kapcsolatot akart létesíteni egy 17 éves lánnyal. Dulakodni kezdtek, a támadó a lányt a földre rántotta, azonban a sértett ki tudott szabadulni a férfi szorításából és elmene­kült a helyszínről. A bűncse­lekmény elkövetése után az egyenruhások a feltételezett el­követőt elfogták és előállították a Heves Megyei Rendőr-főka­pitányságra, ahol gyanúsított­ként hallgatták ki. A férfit a hatóság munka­társai ezután őrizetbe vették, s kezdeményezték előzetes le­tartóztatásának indítványozá­sát. A kényszerintézkedést a bíróság pár nappal később el is rendelte. A nyomozók a na­pokban befejezték az ügyet, és az iratokat vádemelési javas­lattal megküldték az illetékes ügyészségnek. ■ M. Z. 4 i k V 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom